vis vitalis elmélet: hívei úgy vélték, hogy az életre jellemzõ szerves vegyületek csak az élõben keletkezhetnek
Wöhler: elsõként állított elõ szervetlen vegyületbõl szervest. 1828-ban ammónium-cianátvizes oldatának melegítésével karbamidot állított elõ.
organogén elem: a szerves vegyületekben elõforduló négy elem (hidrogén, szén, oxigén, nitrogén)
konstitúció: a molekulában az atomok kapcsolódási sorrendje
konfiguráció: a molekula pontos térbeli szerkezete
konformáció: egy molekulának azon lehetséges térszerkezetei, amelynek egy-egy kötéstengely körüli elfordulással átmehetnek egymásba. (ciklohexán - szék, kád)
konstitúciós képlet: olyan képlet, ahol a szén és hidrogénatomok közötti kötéseket nem jelöljük, a szénatomok közötti kötést pedig vonalakkal jelöljük.
izoméria: azonos összegképletû, de eltérõ szerkezetû vegyületek
konstitúciós izoméria: azt jelenti, hogy egy vagy több atom (atomcsoport) a szénlánc más-más szénatomjához kapcsolódik, vagy a szénatomok kötésének elrendezõdése különbözik a vegyületekben.
térizoméria (sztereoizoméria): az olyan alkénekben, amelyekben mindkét kettõs kötésû szénatomhoz két különbözõ atom, vagy atomcsoport kapcsolódik két izomer létezik. A jelenséget térizomériának nevezzük. (cisz-, tarnsz-). Az ilyen molekulákban az atomok kapcsolódási sorrendje azonos, a két szerkezet csak az atomok elrendezõdésében tér el.
geometriai izoméria: a térizoméria egyik fajtája.
SZETEROKÉMIA http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html
http://www.biokemia.sote.hu/ob_tanag_hu/ob_elo_hu/ob_elo_hu_m01_01/ob_eloadas_hu_m01_01_bj_alkanok_01.ppt
homológ sor: olyan sorozatot, amelynek egyik tagja a szomszédos
tagoktól egy - CH2 - atomcsoporttal tér el, homológ sorozatnak
nevezzük.
funkciós csoport: a molekula azon kis részlete, atomcsoportja, amely a vegyület sajátságait döntõ módon meghatározza.
*konformer: két típus - ekvatoriális, ill. axiális. Ld. lent.
*ekvatoriális ligandum: olyan atom, vagy atomcsoport, amelyek a molekula szimmetriatengelyére merõlegesen helyezkedik el. (ciklohexán)
*axiális ligandum: olyan atom, vagy atomcsoport, amelyek a molekula szimmetriatengelyére párhuzamos helyezkedik el. (ciklohexán)
*optikai izoméria: A természetes kristályok
a síkban polározott fény (csak egyféle rezgési
síkja van) síkját képesek elforgatni. Egyes vegyületek
oldata is képes erre a jelenségre, ezeket optikailag aktív
vegyületeknek nevezzük. A jelenség polariméterrel
mérhetõ.
A forgatás irányát pozitívnak tekintjük és
a vegyületet jobbra forgatónak nevezzük, ha a forgatás
az óramutató járásával megegyezõ
irányú. Ellenkezõ esetben a vegyület balra forgató.
Jelölés (+) és (-).
*kiralitás: az aszimmetrikus molekulák, amelyek tükörképükkel fedésbe nem hozhatók
*kiralitáscentrum: a molekula asszimetriacentruma. Pl: ha a szénatom mind a négy vegyértékéhez más ligandum kapcsolódik.
*enantiomerpár: azon izomerek, melyek tulajdonságai csak a forgatóképesség irányában térnek el
*diasztereomer-pár: mindazokat a sztereoizomereket, amelyek nem enantiomerek, tehát nem tükörképei egymásnak és fedésbe sem hozhatók diasztereomereknek nevezzük
szubsztitúció: azon kémiai átalakulás, mely során a molekula egyik atomja vagy atomcsoportja más atommal vagy atomcsoporttal cserélõdik ki.
addíció: azon kémiai átalakulás, mely során két vagy több molekula egyetlen új molekulává adódik össze.
polimerizáció: azon folyamat, amelynek során egy kis móltömegû vegyületbõl melléktermék képzõdése nélkül óriásmolekula keletkezik.
polikondenzáció: láncmolekulájú, vagy térhálós szerkezetû polikondenzátumok képzõdésére vezetõ polireakció
elimináció: azon folyamat, amely során egy vegyületbõl két atom vagy atomcsoport hasad ki.
Markovnyikov-szabály: egy savnak egy alkán C = C kötésére történõ addíciójakor a -H ahhoz a C-atomhoz kapcsolódik, amelyhez eleve több H-atom kapcsolódott
konjugált kettõs kötés fogalma
Alkinek, aromás szénhidrogének