Népességföldrajz, demográfia II.

 

A népesség földrajzi eloszlása és mozgásai

A népesség eloszlását legjobban jellemző adat a népsűrűséget mutató, amely konkrétan az 1 km2-re jutó átlagos népességszámot adja meg (fő/km2).

A különböző természeti jellemzőkkel bíró területeknek más-más a népességmegtartó ereje, területükön a népesség rendkívül egyenlőtlenül oszlik el. Sok közös elmondható róluk népességföldrajzi szempontból, melyeket most megpróbálunk röviden összefoglalni:

- A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik.

- A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2.

- A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él.

- Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek.

Az egyenlőtlen megoszlás okai:

- Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól.

- Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág.

Legek:

A legsűrűbben lakott területek:

- tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt)

- folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt)

A legsűrűbben lakott ország: Monaco (15 321 fő/négyzetkilométer) és Szingapur (4481 fő/négyzetkilométer) után Bangladesh (760 fő/km2)
A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2), két gócponttal: - Kelet-Kína, Korea, Japán , ill. India, Bangladesh, Indonézia, de jelentős az európai koncentráció, (magterülete Nyugat- és Közép-Európa), ill. az észak-amerikai koncentráció is (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)

Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/négyzetkilométer, de Ázsiában helyenként 1000 fő/négyzetkilométer is előfordulhat. 1 hektár rizsföld ugyanis sokkal több ember eltartására képes, mint 1 hektár búzaföld. Ennek köszönhető, hogy itt helyenként a 2000 fő/négyzetkilométert is meghaladja a népsűrűség.

Általában több tényező kedvező összejátszása vonzza oda a letelepülni vágyókat, de van olyan is, amely konkrétan egy környezeti tényező népességdúsító hatásának köszönheti magas népsűrűségét mint pl. az oázisok, melyek közül a legnagyobbak 30 000-es populációval is bírnak, vagy Izland, és É-Norvégia, amiket az É-Atlanti meleg áramlás tesz lakhatóbbá.

A legritkábban lakott területek:

Sarkköri területek, sivatagi területek, esőerdők, magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él).

A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2)
A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)

 

 

 

 

Itt egy angol nyelvű adatbázist lelhetsz a világ valamennyi országának statisztikai adataival. Itt pedig a világ népességéről, a demográfiai változásokról, környezetvédelmi vonatkozásokról szóló angol nyelvű ENSZ kiadvány olvasható.

 

A diagramok különböző országok foglalkozási szerkezetét mutatják. Tanulmányozd az ábrákat, majd válaszolj a következő kérdésekre!

 

 

1. Mit jelent a "foglalkozási szerkezet" kifejezés?

2. Mitől függ a foglalkozási szerkezet alakulása?

3. Mely országcsoportokra jellemzőek az egyes diagramok?

A:
B:
C:

4. Napjainkban melyik a világgazdaság vezető szektora?

5. A világ össznépességét tekintve melyik szektorban dolgoznak a legtöbben?

6. Hogyan és miért változott a foglalkozási szerkezet a legfejlettebb országokban az utóbbi évszázadokban?

Népességnövekedés a világ különböző területein

Miközben a világ népessége a már ismert módon és szakaszokban egyre gyorsabban növekedett és növekszik ma is, az egyes földrészek népességgyarapodási üteme és népességszáma is igen különböző módon vette ki ebből a részét. Az alábbi táblázat ezt mutatja be nekünk:
( millió főben számolva)

Kontinens	1650	1800	1900	1930	1960	1990	1995	(%-os részesedés az összesből)
Európa	100	187	401	493	587	718	725	12,7
Ázsia	290	562	898	1 111	1 720	3 196	3 461	60,5
Afrika	100	95	130	155	276	633	728	12,7
Észak-Amerika	13	6	81	135	199	277	291	5,1
Latin-Amerika	...	19	63	109	212	459	483	8,5
Ausztrália és Óceánia	2	2	6	10	16	27	28	0,5

 

Ábrázold a fenti számsort milliméter papíron, vagy négyzethálós lapon! Mi tűnik fel az egyes kontinensek népességváltozásait figyelve? Melyek, milyen ütemben változnak?

 

 

 

A Föld tehát az utóbbi évszázadokban megsokszorozta népességét, amivel egyre fokozódó környezeti terhelés, gyakran visszafordíthatatlan környezetkárosítás jár együtt. Korábbi ismereteidet felelevenítve fogalmazd meg, mik azok a problémák, amelyek a "fejlett" országokban lakók életviteléből, gazdálkodásából, stb., és mik azok, amelyek a "fejletlen" világ túlnépesedéséből, gazdaságából, stb. következnek! Írd is le két csoportra bontva ezeket!

 

 

 

 

Most röviden néhány speciálisan átalakított világtérképet mutatunk, amelyek egy-egy szempontból torzítva mutatja meg az országok népesedési, oktatási, egészségügyi, stb. állapotát.

a népességszám szerint torzított világtérkép	jövedelmek szerint torzított világtérkép
az analfabéta fiatal nők arányát mutató térkép	azoknak a nőknek az arányát mutató térkép, akik nem jártak középiskolába
az alapfokú oktatásra költött pénzek torzított térképe	a felsőfokú oktatási intézményekbe járók arányát mutató térkép

 

A népességnövekedésből fakadó környezeti problémák

A világ népessége, különösen a szegényebbik fele igen magas természetes szaporodást mutat. A túlnépesedés gondokat okoz a kis eltartóképességű vidéki zónákban (lásd Száhel-övezet, amiről érdemben, az okokat bővebben feltárva a tavalyi oktatóanyagban olvashatsz), de a nagy népességkoncentráció a legszembetűnőbb gondokat mégis az urbanizált területeken okozza.

Bár különböző szakaszaiban tart a világ két fele a városokba ki, ill. beköltözésnek, és országokon belül is nagy különbségek vannak, érdemes áttekinteni, milyen speciális gondok fakadnak a városi létből, mit okozhat a túlzott urbanizáció:

A városi élet az emberek többsége számára vonzó. Ugyanakkor sokkal ártalmasabb, mint a falusi, mert:
- a környezet szennyezése sokszorosan nagyobb, hiszen az ipari termelés és a közlekedés itt csoportosul, ezért sokféle és nagy mennyiségű szennyező anyag kerül a légkörbe és a vizekbe
- az egészségre káros anyagokat is tartalmazó városi hulladék mennyisége roppant gyorsan növekszik, így kezelhetetlenné válik
- a nagyobb városokban - a nagy beépítettség és a betontömeg következtében - sajátos éghajlat alakul ki, amelynek velejárója a füstköd kialakulása
- az ivóvíz fertőtlenítésére általában klórvegyületeket használnak, amelyek egy idő után megbetegedéseket okozhatnak
- az állandó, nagymértékű zaj és a zsúfoltság vagy a lakótelepi sivár környezet, stb. lelki betegségeket okozhatnak.

Ezen okok miatt van szükség olyan fenntartható fejlődésre,amely úgy elégíti ki az emberiség szükségleteit, hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem szükségleteik fedezését, az életben maradásukat.