Ebben az epochában a biológia legizgalmasabb, legforróbb területeiről esik majd szó. Nem hiába jósolják sokan, hogy a XXI. század a biológia évszázada lesz, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a természettudományok között a biológia fejlődik a legdinamikusabban. Az epocha első felében a genetikával ismerkedünk meg, mégpedig úgy, ahogy a tudósok is megismerték, vezérfonalunk tehát a tudománytörténet lesz. Alkalmatok nyílik egyes tudósok személyiségét is megismerni nem csak azt, amit felfedeztek. A klasszikus genetika után a molekuláris biológia kerül sorra, nem csak tudomány pillanatnyi eredményei, de a jövő lehetőségei is előkerülnek majd. Innen a populációk tanulmányozása és az evolúció felé megyünk tovább. Az epocha végén még szót ejtünk az idegrendszer és az emberi viselkedés kutatásáról is.
Ismétlés
Rajzolj le egy sejtet, jelöld betűvel az egyes sejtalkotókat! Töltsd ki a táblázatot!
Sejtalkotó |
Feladata |
Betűjele |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Melyik sejtalkotók képesek osztódni?
Mi az a sejtciklus, mi történik az egyes fázisokban?
Emlékezz vissza a növények nemzedékváltakozására, amit nyolcadikban tanultunk! Nevezd meg a rajzon az egyes részeket!
Hogyan épül fel a DNS? Nevezd meg részeit!
Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
Nukleotid
Triplet
Transzkripció
Transzláció
Haploid
Diploid
A sejtosztódás ténye régóta ismert, az első mikroszkópokkal már figyeltek meg osztódó sejteket. Azt azonban, hogy pontosan mi történik ebben a folyamatban csak a múlt század közepére sikerült pontosan tisztázni. Ehhez ismerni kellett a DNS felépítését és azt is, hogy ez a DNS miként helyezkedik el sejtekben.
A sejtek döntő többségében a DNS több molekulára oszlik, ezek a molekulák a sejtmagon belül többé-kevésbé rendezetlenül helyezkednek el. Maga a DNS nagyon hosszú molekula, ezért a sejtmagban egy laza pamutgombolyaghoz hasonlóan tekeredik fel. Bizonyos festékek (pl. a mexikói kaktuszokon élősködő tetvekből készített kármin) jól festik a DNS-t, amit ezért ilyen állapotában kromatin (színes) állománynak neveznek, ez tölti ki a sejtmag belsejét.
Az osztódásra készülő sejtnél azonban a DNS sokkal rendezettebb szerkezetet vesz fel. Apró fehérjekorongokra (nukleoszómákra) tekercselődik fel, és ezek is szigorú rendben tekerednek egymásra. A szorosan feltekert DNS molekulát védő fehérjék (hisztonok) burkolják be. Egy-egy ilyen fehérjeburokban meghúzódó alaposan összetekert DNS molekula alkot egy kromoszómát (színes testet). A kromoszómák többnyire X alakúak. Egy kromoszóma két kromatidából áll, melyek a befűződésnél kapcsolódnak össze. A kromoszómákat nagyságuk szerint számozzák, az ember testi sejtjei 23 pár kromoszómát tartalmaznak. A legnagyobb az I., a legkisebb a XXII. Különleges a nemet meghatározó X és Y kromoszóma, ezeket szex-kromoszómának , a többit testi kromoszómának, vagy autoszómának nevezik.
Emlékezz vissza a sejtciklusról tanultakra, miért lehet X alakja a kromoszómáknak?
Számtartó osztódás (mitózis)
A
testi sejtek osztódásakor diploid sejtből diploid sejt keletkezik,
a kromoszómák száma megegyezik az kiindulási és
az utód sejtekben. Ezt az osztódást ezért számtartó
osztódásnak, mitózisnak nevezzük.
A mitózis első lépése a kromoszómák kialakulása
és a sejtközpont megkettőződése. A két sejtközpont
a sejt két végébe vándorol.
A következő lépés a sejtmaghártya lebomlása.
Ezt követően a kromoszómák a sejt középvonalába
rendeződnek. A sejtközpontból apró fonalak, osztódási
orsók indulnak minden egyes kromoszómához. Egy-egy kromoszómához
tehát két oldalról a két sejtközpontból
kapcsolódik egy-egy orsó.
Az orsók húzni kezdik a kromoszómákat, melyek így
két kromatidára szakadnak szét. Az orsók a sejt
két végébe húzzák a kromatidákat.
Ezt követően kialakul az új sejthártya és az új
sejtmaghártya, a két utódsejt tehát mindegyik kromoszóma
egy-egy kromatidáját tartalmazza. Az új sejtek kromoszómaszáma
tehát megegyezik a kiindulási sejtével.
Az előszakasz vége |
A középszakasz |
Az utószakasz |
Számfelező osztódás (meiózis)
Azok az élőlények, melyek ivarosan (szexuálisan)
szaporodnak, haploid ivarsejteket hoznak létre. Mivel az ivaros szaporodásnál
két sejt egyesül, szükség van a kromoszómaszám
felezésére, különben egyre csak nőne az utódokban
a kromoszómák száma. Ilyen osztódással, meiózissal
jönnek létre a spermiumok és a petesejtek, a harasztok spórái,
a virágos növények virágporszeme és magkezdeménye.
A meiózis során is kialakulnak a kromoszómák és
kettéosztódik a sejtközpont. A sejtmaghártya lebomlásakor
azonban az azonos kromoszómapárok (melyek azonos méretűek
és azonos géneket tartalmaznak) az úgy nevezett homológ
kromoszómák, rendeződnek egymás mellé.
Ekkor játszódik le a meiózis leglényegesebb mozzanata
a kicserélődés. A homológ kromoszómák karjai
bizonyos pontokon eltörnek és kicserélődnek (lásd
az ábrát). Ezt nevezik rekombinációnak,
crossing overnek is. Egy diploid lény két készlet kromoszómájából
az egyiket az apától, a másikat az anyától
kapta. Minden testi sejtjében megtalálható tehát
minden kromoszómából egy apai és egy anyai változat.
A rekombináció során azonban ezek összekeverednek,
az új kromoszómák már az apai és anyai tulajdonságok
mozaikjai. Az ivaros szaporodás legfontosabb szerepe pontosan ez, hogy
új változatok generálásával lehetoséget
ad hibák kijavítására.
Tételezzük
fel, hogy egy különleges étel receptje apáról
fiúra száll az évszázadok során. Ha
valamelyik generációban egy kis hiba csúszik a receptbe
(pl. az 5. összetevőként megjelölt borsikafű helyett
az egyik fiú borsókefét jegyez le), akkor a további
generációk már ezt a hibás változatot
kapják meg. Ha később egy másolás során
a 12. összetevőként megadott fókabél helyére
főkábel kerül, csak tovább romlik a helyzet. Ha azonban
nem csak a fiúk kapják meg a receptet, hanem a lányok
is, és gyermekeiknek úgy adják tovább a receptet,
hogy minden összetevőnél véletlenszerűen döntik
el, hogy az apa vagy az anya receptjében szereplőt adják-e
meg, lehetőség van a hibák javítására.
Ha például az anya receptjében borsókefe szerepelt
az 5. helyen, az apáéban fokábel a 12.-en, akkor
lehet olyan gyermekük, aki az 5. összetevőt az apától
kapja (borsikafű), a 12.-et az anyától (fókabél).
Az őesetében tehát helyreáll az eredeti tökéletes
recept. (Természetesen olyan gyermekük is lehet, akinek a
receptjében borsókefe és főkábel szerepel.
Ahogy Sztálin mondta: „Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács.”)
|
A meiózis első szakaszában az osztódási orsók
nem a kromatidákhoz, hanem a homológ kromoszómapárok
egy-egy kromoszómájához csatlakoznak. Így egy-egy
kromoszómához csak egy-egy orsó csatlakozik. Mikor az orsók
a sejt két végébe húzzák a kromoszómákat,
az eredeti kromoszómaszám fele gyűlik össze. Kialakul az
új sejthártya, a két utódsejt tehát haploid,
egyszeres kromoszómakészletet tartalmaz.
Ezek után lejátszódik a meiózis második szakasza,
ami pontosan olyan, mint egy normális mitózis. A két haploid
utódsejtben mitózis játszódik le, szétválasztva
a kromatidákat. Erre azért van szükség, mert a rekombináció
során a két kromatida egymástól eltérővé
vált, ami komoly bonyodalmakat okozhatna. A meiózis végeredménye
tehát négy haploid sejt, melyek mindegyike a tulajdonságok
egyedi kombinációját hordozza.
Animáció
a mitózisról
Animáció a meiózisról
kromatin állomány, hiszton, kromoszóma, kromatida, szex-kromoszóma, autoszóma, mitózis, meiózis, rekombináció