11. Kiválasztás

A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak. Az ilyen anyagok kiválasztásában egyaránt részt vesz a tápcsatorna, a légzőrendszer és a bőr, de a leghatékonyabb a kiválasztó szervrendszer.Az említett anyagok vérből történő kiszűrését a vesék végzik.

A vese páros szerv, testünk hátsó felén, alsó bordáink fedik őket. A veséket kívül egy kötőszöveti tok védi. Keresztmetszetükön két jól elkülöníthető rész figyelhető meg, kivül a kéregállomány, belül a velőállomány. A vese működési egysége, magát a kiválasztást végző rész a nefron. A mikroszkópikus méretű nefronok a kéreg- és a velőállomány határán helyezkednek el. Sok nefron csoportosulása vesepiramis formájában figyelhető meg. A feleslegessé vált anyagok vizelet formájában a vesepiramisokból a vesemedencébe, majd a húgyvezetékbe ürülnek.

A vesénként jelenlévő több mint kétmillió nefron két fő részre tagolható, vesetestecskére és elvezető csatornára. Előbbiek többsége a kéreg-, utóbbiak velőállományban találhatók. A vesébe belépő artéria sok apró kapillárisra ágazik, minden egyes kapilláris egy-egy vesetestecskébe vezet, ahol az érgomolyagok kellően nagy felületet biztosítanak, hogy a vérből bizonyos anyagok kiszűrődjenek. Az érfalból kilépő folyadékot szűrletnek, az érgomolyagot és az azt körülvevő tokot együttesen Bowman-toknak nevezzük. A szürlet tulajdonképpen fehérjementes vérplazma. Emlékszel! A vér két nagy részre oszlik: vérplazma és alakos elemek. Tehát az alakos elemek a kapillárisban maradnak, a vérplazmának pedig az egésze átszűrődik, kivéve a benne lévő fehérjék. A vérplazma átjutását az érfalon az itteni nyomásviszonyok teszik lehetővé. Míg az érgomolyagban 8 kPa-os nyomás uralkodik, addig a tokban csupán 3 kPa.

Az ember két veséje naponta 180 liter szürletet képez, ennek jelentős része azonban a kanyarulatos csatornában (elvezető csatorna) visszaszívódik. A Bowman-tok folytatásaként kialakult kanyarulatos csatorna három szakaszra tagolódik: kezdeti szakasz, Henle-kacs, távolabbi szakasz. A csatorna mellett halad a Bowman-tokból kilépő kapilláris, amely azzal közvetlen kapcsolatban van. A kezdeti szakaszban a víz jelentős része passzívan visszaszívódik, a Na+ és a szervezet számára fontos kismolekulájú szerves anyagok (pl. szőlőcukor) energia felhasználásával, ún. aktív transzporttal szívódnak vissza. Bizonyos gyógyszerek, festékek, szteroidok szintén itt hagyják el a szervezetet. A Henle-kacsba a szürlet eredeti mennyiségének már csak a tizede jut. Az előző szakaszhoz képest vékonyabb falú cső befut a velőállományba, majd visszafordul. A távolabbi szakasz hormonok segítségével törekszik a szervezet homeosztázisát megtartani. A tesfolyadék térfogata, a vér ionösszetétele, kémhatása alapján a hormonok szabályozzák, hogy mit és milyen mennyiségben szívjon vissza. A vizelet végső összetétele a gyűjtőcsatornában alakul ki.

 

A veséket elhagyó vizelet előbb a húgyvezetékekbe, majd a húgyhólyagba torkollik. Előbbi perisztaltikus mozgással, utóbbi tágulékony falával segíti a vizelet összegyűjtését. Az összegyűlt vizelet nyomást gyakorol a húgyhólyag falára, amely vizelési ingert vált ki. A vizelet szervezetünkből a húgycsövön keresztül távozik.

A vese szerkezete teszt itt.
A kiválasztó szervrendszer részei teszt itt.

 

 

A kiválasztó szervrendszer betegségei

11.1. Nézz utána az alábbi betegségeknek, fogalmaknak!
Vesekő, vesehomok, veseelégtelenség, dialízis, hólyaghurut, felfázás.

kéregállomány, velőállomány, nefron, vesetestecske, elvezető csatorna, szűrlet, Bowman-tok, kanyarulatos csatorna