12. Az ember szaporodása

Az élőlények alapvető tulajdonsága, hogy szaporodnak (sokak szerint, ami nem szaporodik, az nem is él), nem meglepő tehát, hogy az ember is rendelkezik ezzel a képességgel. Az élővilágban a szaporodásnak két fő formája ismert: az ivaros (szexuális) és az ivartalan (aszexuális) szaporodás. Az utóbbi esetben egy egyed hoz létre egy újabb egyedet, mely genetikailag teljesen megegyezik vele.

Dieffenbachia szárát felvágják és csíráztatják, ivartalan szaporítást végeznek). Az ivaros szaporodás esetében két egyed genetikai állománya keveredik az utódban. Ez persze sokkal körülményesebb és "drágább" megoldás, de lehetőséget ad a hibák kijavítására. Az élőlények döntő többsége mindkét szaporodást alkalmazza, az állatok egy része viszont csak ivaros úton szaporodik. Ezek közé tartozik az ember is. Kép: Csírázó Dieffenbachiák

Az ivaros szaporodás során az ivarsejteknek kell egyesülniük, ez a folyamat a párzás. Az ivarsejtek egyesüléséből létrejövő sejt a zigóta. A zigóta embrióvá alakul, ami azután önálló új egyeddé fejlődik, ez a folyamat az egyedfejlődés (ontogenezis). A szaporodásban az ember szaporító szervrendszere vesz részt. A szaporító szervrendszer alapvetően különbözik a nők és a férfiak esetében. Ezt a különbséget nevezik elsődleges nemi jellegnek.

A női szaporító szervrendszer

A női szaporító szerveket külső és belső szervekre oszthatjuk. A külső szerveket a nagyajkak, a kisajkak, a különlegesen érzékeny csikló és a hüvelybemenet alkotják. A csikló idegekkel dúsan átszőtt szerv, mely nemi izgalom esetén megnagyobbodhat, fontos szerepe van a női orgazmus létrejöttében. A kis- és nagy ajkak feladata a hüvelybement védelme. Ugyanezt a feladatot látja el a lyukacsos szűzhártya is.

Kép: külső női nemi szervek. Nagyítható.
A belső szerveket a hüvely, a méh, a petevezeték és a petefészkek. A petefészkekben történik meg a peték érése, a peteérés (ovuláció) során egy (nagyritkán több) petesejt szabadul ki az érett tüszőből. A petefészekben nemi hormonok termelése is folyik.
A petesejt a petevezetékbe kerül, ami úgy simul a petefészekre, mint egy tölcsér. Nagy ritkán megtörténhet, hogy a petesejt nem a petevezetékbe, hanem a hasüregbe jut, így jöhet létre az anya és a magzat életét egyaránt veszélyeztető méhen kívüli terhesség. A petevezeték falát csillós sejtek borítják, melyek a petesejtet a méh felé továbbítják. A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezetékben következik be. Kép: belső női nemi szervek. Nagyítható.
A méh két szarva kapcsolódik a két petevezetékhez. A méhben növekszik az embrió. A méh fala minden hónapban megvastagszik, felkészülve az embrió befogadására, ha nem érkezik, a megvastagodott nyálkahártya leválik, ez a menstruáció.
A méh a méhnyakkal csatlakozik a hüvelyhez. A hüvely falát nyálkatermelésre képes sejtek borítják, melyeknek a hüvely nedvesítésében van fontos szerepük. A hüvely kémhatása enyhén savas, ami a megtelepedni szándékozó élősködők számára előnytelen, de a hímivarsejtek dolgát is megnehezíti.
Próbáld ki ismered-e a női nemi szerveket!

 

A női szaporító szervek működése

A női szaporítószervek működése bonyolult hormonális szabályozás alatt áll. Több hormon együttműködése alakítja a női nem ciklust. A nemi ciklus átlagos időtartama 28 nap (egy holdhónap), de ettől lényeges eltérések is előfordulhatnak. Hagyományosan a ciklus kezdetének a menstruáció (havi vérzés, havibaj stb.) első napját tekintik. Ekkor kezdődik a méh nyálkahártyájának leválása, ami több napon át eltart. A menstruáció után két héttel, azaz a ciklus közepén történik meg a tüszőrepedés, az ovuláció, mikor a petesejt kiszabadul a tüszőből és elindul a petevezetékben. A tüszőrepedés általában a testhőmérséklet enyhe növekedésével jár együtt. Kép: női ivari ciklus. Nagyítható.

Megtermékenyítés csak akkor történhet, ha van szabad petesejt, tehát a ciklus középső szakaszában. Erre alapozni a fogamzásgátlást azonban botor gondolat, hiszen nem különleges, hogy máskor is kerüljön ki petesejt a petefészekből. Még a menstruáció alatt is lehetséges teherbe esni, bár kisebb az esélye, mint a ciklus közepén.
A női ciklus nem csak a méhben jár együtt változásokkal. A menstruáció előtti napokban a nők általában ingerlékenyebbek, idegesebbek, érzékenyebbek. Ezt nevezik menstruáció előtti tünetegyüttesnek (PMS pre-menstrual syndrome).
40-50 éves kor között a nőknél leáll a ciklus, nem következik be több peteérés, ez a klimax. A klimax az egész testre és lélekre kiterjedő változásokkal együtt jár.

 

A férfi szaporító szervrendszer

A férfiak szaporító szervei között is vannak külső és belső elhelyezkedésűek. A külső nemiszervek között említhetjük a hímvesszőt (hímtag, pénisz, phallosz, bráner, kár, bájdorong, bré, fütykös, pisilő, dákó stb.) és a herezacskót. A belső szervekhez tartoznak a herék, a dűlmirigy (prosztata) és az ondóhólyag.

Belső férfi nemi szerv

A herék a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkednek el. A 7. magzati hónapban foglalják el helyüket, amennyiben a hasüregben maradnak rejtettheréjűségről beszélünk, amely orvosilag korrigálható. Az ivarsejtek a herék csatornáiban érnek meg. A hímivarsejtek éréséhez pár fokkal alacsonyabb hőmérséklet szükséges, mint a test egyéb folyamataihoz, ezért találhatók a herék külön egy zacskóban. A férfiakban az ivarsejtek termelése folyamatos és akár egész életükön át tarthat. A herékben termelt spermák a mellékherében tárolódnak. A mellékhere folytatása az ondóvezeték, amely a dülmirigyen (prosztata) keresztül a húgycsőben folytatódik. A mellékherék a herékhez kapcsolódó hormontermelő szervek. A dűlmirigy (prosztata) a húgyhólyag alatt helyezkedik el, az ondó folyékony részének jelentős része itt termelődik. A prosztatán keresztül kapcsolódik az ondóvezetékhez az ondóhólyag. Ezen páros szerv jelentős váladékot termel. Ez a váladék táplálja és segíti az ivarsejteket. A prosztata idős korban gyakran megnagyobbodik, fájdalmat, vizelési zakarokat okoz, nem ritka a rákos megbetegedése sem. A húgycsőhöz kapcsolódó Cowper-mirigyek feladata nemi izgalom hatására a makk sikamlóssá tétele.

Külső férfi nemi szerv

Az egyesült herevezetékek az ondóvezetékben folytatódnak, majd a húgyvezetékkel egyesülve jutnak a hímvesszőbe.
A hímvessző a férfi párzószerv. Megközelítőleg a közepén húzódik végig a húgycső. A hímvesszőn három részt különítünk el: tő, test és makk. Keresztmetszeti képén felül két nagyobb méretű barlangos test helyezkedik el, míg alsó részén a húgycső, amelyet a páratlan barlangos test fog körül. A barlangos testek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, kialakul a merevedés (erekció). A hímvesszőt kívülről vékony bőr borítja, amely a makkon visszahajlik, ez a fityma. A fityma és a makk között kellemetlen szagú faggyúszerű anyag gyűlik össze, ennek eltávolítása (naponta) alapvető higiéniás követelmény.

A váladékban elszaporodó kórokozók gyulladást okozhatnak. Ha a fityma a makkról nem húzható le fitymaszűkületről beszélünk.
 

Próbáld ki ismered-e a férfi nemi szerveket!

 

A hímivarsejt felépítése

A hímivarsejtet három részre fejre, nyakra, farokra osztjuk. A fej tartalmazza a sejtmagban az örökítőanyagot, amely meghatározza az utód nemét. Fiúgyermek esetén Y, lány esetén X kromoszómát tartalmaz, utóbbi mérete nagyobb és nehezebb is, így lassabban éri el a petesejtet. Az akroszóma bontóenzimeket tartalmaz, ezek bontják a petesejt fehérjeburkát. A nyaki rész tartalmazza a sejtközpontot, ami a mozgásért, és a mitokondriumokat, amelyek az energiaellátásért felelősek. A farok tulajdonképpen egy ostor.
A hímivarsejtek a herékben kb. 6 hét alatt érnek meg, egyetlen magömléssel 60-500 millió ürül, ez a mennyiség csak 3-5 nap alatt termelődik újra. Többszöri ejakuláció során az ondóban egyre kevesebb lesz a hímivarsejt, és egyre több éretlen alak ürül.

Az ivarsejtek

A petesejt az emberi test legnagyobb sejtje, akár szabad szemmel is látható. Nagy mennyiségű tartalék tápanyagot tartalmaz, több rétegű burok védi. Önálló mozgásra nem képes, a petevezetékben a vezeték falának sejtjei mozgatják. Élettartama (ha nem történik megtermékenyítés) legfeljebb 2 nap.
A hímivarsejt (spermium) ezzel szemben az egyik legkisebb sejt az emberben. Feji, nyaki és farki részre oszutható. A farok segítségével képes gyorsan (mintegy 2-3 mm/perc sebességgel) mozogni. A lúgos kémhatást kedveli és táplálékként csak gyümölcscukrot fogyasztanak. Egy ejakuláció alkalmával 60-500 millió spermium távozik a hímvesszőből. A női testben 4-5 napig maradnak csak életben.

A ciklus melyik időszakában a legnagyobb a megtermékenyülés velószínűsége?

A megtermékenyítés

Ahhoz, hogy zigóta jöhessen létre, az ivarsejteknek találkozniuk kell, ez a folymat a párzás, közösülés. A közösülés során a hímvessző megnyúlik és megmerevedik, a hüvely nedvessé válik. Az ejakuláció során a hüvelybe jutnak a spermiumok és megkezdik útjukat a petesejt felé. A megtermékenyítés helyét általában két óra alatt érik el, de ekkorra már csak 2-400 marad életben közölük. A hímivarsejtek megkezdik a petesejtet védő burok lebontását, majd küzülük egy bejut a petesejtbe. A spermiumnak csak a feji része jut a petesejtbe, a nyak és a farok kint marad. Amint bejutott egy hímivarsejt, a petesejt töltése megváltozik, lehetetlenné téve, hogy további spermiumok jussanak be.
A férfiaknál az ejakuláció különlegesen kellemes érzésekkel jár együtt. A nőknél a csikló és a hüvely izgatása válthat ki hasonló érzést, az orgazmust.
Ha egy férfi nem képes a megtermékenyítésre, sterilnek nevezik. Ennek leggyakoribb oka, hogy a spermiumjai között nincs elég életképes. Ettől azonban még a szexuális élvezetre képes lehet. A nőknél a megtermékenyülésre való képtelenséget meddőségnek nevezik.
Ha egy férfi nem képes közösülni (legtöbbször ez azt jelenti, hogy nem képes erekcióra), impotens. Az impotenciának szervi és lelki okai is lehetnek. A nők esetében, ha nem képesek szexuális örömöt érezni, frigiditásról beszélünk. A frigid nő képes lehet megtermékenyülni és gyermeket szülni is. A megtermékenyített petesejt (zigóta) osztódni kezd, majd beágyazódik a méhben.

Fogamzásgátlás

A megtermékenyítés megakadályozása a fogamzásgátlás. Természetesen a leghatékonyabb módszer az önmegtartóztatás, ami valamiért mégsem a legnépszerűbb. Az önmegtartóztatáson túl a következő fogamzásgátlási módszerek ismertek:

Terhességmegszakítás

A létrejött terhesség megszakítható, ezt nevezik abortusznak. A terhesség megszakításának számos módja van, a legelterjedtebb, mikor a magzatot vákuummal szívják ki a méhből. A hatályos törvények szerint abortusz a terhesség negyedik hónapjáig végezhető el. A terhességmegszakítás bonyolult jogi, etikai és lelkiismereti probléma.

Az embrionális fejlődés

A megtermékenyítést a hormonok szintjének változásából már nagyon korán (a megtermékenyítés után órákkal) kimutatható. Többnyire azonban a havi vérzés elmaradásából (durván a megtermékenyülés után 2-3 héttel) lehet arra következtetni, hogya magzat megtapadt. A megtermékenyített petesejtek jelentős részéből nem fejlődik magzat, ám ez a vetélés észrevétlenül zajlik le.
A megtermékenyített petesejt osztódni kezd és hólyagcsíra formában ágyazódik be a méh falába. A petesejtből jön létre az embrió és a belső magzatburok. A méh megvastagodott fala hozza létre a külső magzatburkot, majd a méhlepényt. A méhlepényen keresztül az anya és a magzat keringési rendszere közös. A magzat az anya véréből kapja a tápanyagokat és az oxigént. A fejlődő magzat nagyon érzékeny az oxigénhiányra, ezért károsítja a terhesség alatti dohányzás a magzatot. A terhesség átlagosan 280 napig (tíz holdhónapon át) tart. Ezt az időszakot három szakaszra, trimeszterekre szokás bontani. Az első trimeszterben még nincsenek külső látványos jelek., bár gyakori a rosszullét, hányás, fáradékonyság. A második trimeszter többnyire nyugalmasabb, a harmadik, mikor a magzat már jókora fárasztóbb.

A kép nagyítható.

Az embrionális fejlődésről részletesebben.
Próbáld ki ismered-e magzati fejlődést!

Terhesgondozás

Hazánkban a terhes nők terhesgondozáson vehetnek részt. A nőgyógyász által rendszeresen végzett vizsgálatokkal követik a magzat egészséges fejlődését és adott időkben szűrővizsgálatokat végeznek, melyekkel a genetikai és fejlődési rendelleneségek megállapíthatók. Az egyedfejlődés nagyon finoman szabályozott folyamat, melyben bőven akadnak hibák. Az egyének közötti eltérések nem csak a genetikai különbségekből, hanem a fejlődés esetlegességeiből is adódnak. A fejlődési rendellenességek súlyosabbjai (nyitot gerinc, vízfejűség) az élettel összeegyeztethetetlenek.

Te mit csinálnál, ha megtudnád, gyermeked súlyos fejlődési rendellenességgel jön a világra?

Szülés

A terhesség végén a magzat a hüvelyen keresztül távozik. A szülés maga három fázisra osztható: a tágulási szakaszban a medence, a méhnyak és a hüvely is tágul, ami jelentős fájdalommal (vajúdás) jár. A kitolási szakaszban a magzat elhagyja a méhet. A magzat megszületését a méhlepényi szakasz követi, melynek során a méhlepény is távozik a hüvelyből.

A szülés lefolyásában nagyon nagyok az egyéni különbségek, vannak gyors és viszonylag fájdalommentes szülések, és vannak napokon át elhúzódó komplikált szülések is. A szülésnek számtalan alternatív módja is létezik, melyek a szülő nő elhelyezkedésében, a szülés körülményeiben próbálnak a megszokottól eltérő módszereket alkalmazni.

ivaros szaporodás, ivartalan szaporodás, párzás, zigóta, egyedfejlődés, elsődleges nemi jellegek, másodlagos nemi jellegek, petefészek, petevezeték, méh, hüvely, csikló, kisajak, nagyajak, ovuláció, klimax, here, mellékhere, dülmirigy, ondóhólyag, hímvessző, erekció, ejakuláció, makk, fityma, petesejt, hímivarsejt, orgazmus, steril, meddő, impotens