Hormonrendszer

Szabályozás

A korábbiakban megismerkedtünk az egyes szervek felépítésével és működésével. A szervezet egységes, zavartalan működéséhez azonban elengedhetetlenek olyan rendszerek, amelyek a szervek működését összehangolják. A szabályozást két szervrendszer végzi, a hormon- és az idegrendszer. Előbbi lassabb, utóbbi gyorsabb szabályozóműködést végez.

Hormonális szabályozás alapelvei

A hormonális szabályozást kémiai anyagok, ún. hormonok végzik. A hormonok sejtekben, szövetekben vagy belső elválasztású mirigyekben termelődnek és a véráram útján jutnak a célszervekhez. A hormonok termelődését részben a belső környezet egy-egy tényezője (folyadékháztartás, testhőmérséklet), részben az idegrendszer irányítja.

Az ember belső elválasztású mirigyei

A kép nagyítható.

Az agyalapi mirigy az agyban található, két lebenyre tagolódó szerv. Az elülső lebenye az agy bizonyos részének (a hipotalamusz) szabályozása alatt áll, az itt termelődő hormonok más belső elválasztású mirigyekre hatnak. Itt termelődő hormon: - a mellékves kéregállományára ható hormon (ACTH); - a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH); - a tüszőérést serkentő hormon (FSH); - a sárgatestserkentő hormon (LH); - a tejelválasztást serkentő hormon (LTH);

A hátsó lebeny két hormoja az oxitocin és a vazopresszin. Az oxitocin simaizom-összehúzó hatású, a méh és az emlők simaizomzatára hat. A vazopresszin a vesére hat, a kanyarulatos csatornák és a gyűjtőcsatorna vízvisszaszívását fokozza.

A pajzsmirigy a gége előtt található szerv, legfontosabb hormona a tiroxin, amely jódtartalmú aminosav. Termelődését a TSH serkenti. A tiroxin a szervezet oxigénfelhasználását szabályozza, fontos szerepet tölt be a sejtek differenciálódásában, valamint a normális növekedés kialakításában. Csökkentett tiroxin termelés esetén a pajzsmirigy kötőszövetes állománya megnő, ez a golyva vagy strúma. Amennyiben a pajzsmirigy már születés óta csökkent működésű kretenizmus alakul ki. A kretének aránytalan törpék, szellemileg visszamaradottak, nyelvük nagy, kilóg a szájukból, hasuk kidomborodó. A tiroxin túltermelődésének jellemző tünetei az idegesség, a kapkodó mozgás, a fogyás. A betegség legáltalánosabb formája a Basedow-kór. Az ilyen betegekre jellemző a szem mögötti kötőszövet megnagyobbodása miatt a szem kidüledése.

A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mögött található négy borsószem nagyságú mirigy, hormonja a parathormon, amely a kalciumszint szabályozásában vesz részt. Fokozza a csontok kalcium leadását, a vesében a kalciumvisszaszívást és a bélben a kalciumfelszívást. Ezeknek köszönhetően a vér kalciumszintje növekszik. Csökkent termelése izomgörcsöket, túltermelése a belső szervek elmeszesedését, valamint a csontok felpuhulását okozza.

A mellékvese a vese csúcsán található mirigy. A veséhez hasonlóan egy külső kéreg- és egy belső velőállományra tagolódik, ezek működése egymástól teljesen független, gyakorlatilag két különálló mirigy. A kéregállomány háromféle hormont termel: 1. a vér Na+-szintjét emelő hormon; 2. a máj szőlőcukorraktározását fokozó hormon; 3. nemi hormonok, elsősorban hím nemi hormonok mindkét nemben; A mellékvese velőállományának legfontosabb hormonja az adrenalin, amely az idegrendszer működését serkenti, fokozza az energiaforgalmat, emeli a vércukorszintet.

A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigy, külső elválasztású része emésztőenzimeket, belső elválasztású része inzulint és glukagont termel. A két hormon a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteknek nevezett sejtcsoportjaiban termelődik. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, serkenti a szőlőcukor raktározását, segítia sejtek szőlőcukorfelvételét. Hiányában alakul ki a cukorbetegség, ez esetben a vércukorszint magas, a beteg vizeletében glükózt van. Az inzulin túltermelődése esetén a vércukorszint drasztikusan lecsökken, zavartság, gyengeség jelentkezik, majd kóma alkulhat ki. A glukagon az inzulinnal ellentétes hatást fejt ki.

A here a tesztoszteron nevű hormon termeli, amely embrionális korban az elsődleges, serdülő korban a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért felelős. A tesztoszteron termelődését az agyalapi mirigy FSH! és LH! hormonjai szabályozzák!

A petefészek az ösztrogént és a progeszteront termeli. Mindkét hormon termelődése az agyalapi mirigy irányatása alatt van (FSH, LH).

A női nemi működés hormonális szabályozása

A menstruációs ciklus első napjának a menstruáció kezdetét tekintjük. A ciklus elején az agyalapi mirigyben növekvő mennyiségben termelődő FSH hatására megindul a tüszőérés. Az érő tüsző hámsejtjei ösztrogén hormonokat termelnek. Az ösztrogének hatására a méh nyálkahártyája regenerálódni kezd a menstruáció után. Amikor az ösztrogénkoncentráció elér egy bizonyos értéket, hatására az agyalapi mirigyben hirtelen nagymértékben megemelkedik az LH termelése. Ez idézi elő a tüszőrepedést (ovuláció) és a sárgatest kialakulását, majd serkenti a sárgatest hormontermelését. A tüsző maradványából kialakuló sárgatest ösztrogén mellett progeszteront is termel. Az ösztrogén ugyanakkor negatív visszacsatolással hat az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonjának képződésére. Így a sárgatestben képződő ösztrogén visszacsatolás útján gátolja a tüszőserkentő hormon termelését, ezért a ciklus alatt újabb tüsző már nem érik meg. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya megvastagszik, vérellátása fokozódik, ezzel alkalmassá válik a beágyazódásra és az embrió táplálására. Ezen felül gátolja a méhizomzat összehúzódását. Így a terhesség kialakulásában és fennmaradásában is alapvető szerepe van. A progeszteron további hatása, hogy visszacsatolással gátolja a sárgatestserkentő hormon termelődését az agyalapi mirigyben. Ha megtermékenyítés nem következik be, akkor a sárgatest elsorvad, az ösztrogén és a progeszteron koncentrációja lecsökken a vérben, és bekövetkezik a menstruáció.

A hormonális fogamzásgátlás módszere az agyalapi mirigyre irányuló visszacsatoláson alapul. Ezek a készítmények ösztrogén- és progeszteronszerű anyagokat tartalmaznak kis mennyiségben, és ezeknek a hormonoknak a hatását utánozzák. A szervezetbe jutó ösztrogén a tüszőserkentő hormon termelését gátolja, a progeszteron pedig a sárgatestserkentő hormon képződését. Ezért a petefészekben nem történik tüszőérés és ovuláció. Ugyanakkor a méhnyálkahártya szerkezete ciklusosan változik.

szabályozás, hormonális szabályozás, hormonok, agyalapimirigy, oxitocin, vazopresszin, pajzsmirigy, tiroxin, mellékpajzsmirigy, parathormon, mellékvese, adrenalin, hasnyálmirigy, inzulin, glukagon, tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron