Az ember mozgása

Az ember mozgásáról már tanultál, ismereteid bővítéséhez ismételd át a tanultakat itt!

A csontok felépítése és betegségei

A csontok (bármilyen meglepő) csontszövetből épülnek fel. A csontszövet sejtközötti állománya kemény, főleg Ca2+- és PO43- (foszfát)-ionokat tartalmaz, ezek mellett azonban szerves anyagok (kollagén) is megfigyelhető. Az előbbi szervetlen anyagok a csontok keménységéért, a szerves anyagok rugalmasságukért felelősek.

A csontok alakja és felépítése szerint megkülönböztetünk lapos és csöves csontokat. Mindkét típust kívülről az erekkel, idegekkel átszőtt csonthártya borítja, ezt követi a tömör csontállomány. A tömör csontállomány keresztmetseztének mikroszkópi képe nagyon jellegzetes. Egy központi helyzetű ér körül koncentrikus körök mentén helyezkednek el a nyúlványos csontsejtek, amelyek egymással kapcsolódnak. Az érből felvett tápanyagokat 5-12 rétegen adják át egymásnak a sejtek, így anyagcseréjük lassú. A tömör csontállományon belül találjuk a szivacsos állományt, mely csontlemezekből épül fel. Ezek a lemezek biztosítják a csont teherbírását.

Amíg a lapos csontok belső terét teljesen kitölti a szivacsos állomány, addig a csöves csontok középső részén csontüreg található, melyet sárga csontvelő tölt ki.

1. Milyen csontkapcsolatokat ismersz?

2. Milyen csontkapcsolat látható az alábbi képen?

3. Csontváz segítségével ismételjétek át az ember csontjait!

4. Milyen szakaszokra osztható a gerincoszlop?

5. Milyen típusaik vannak a bordáknak?

6. Milyen csontok éíptik fel a felső függesztőövet?

7. Milyen csontok alkotják az arckoponyát?

8. Mit jelent a gerincferdülés? Tünetei, oka, kezelése.

9. Mikor beszélünk csontritkulásról? Tünetei, oka, kezelése.

10. Mit nevezünk csípőficamnak? Tünetei, oka, kezelése.

11. Mi a különbség a ficam és a rándulás között?

12. Mi a reuma és a köszvény? Tünetei, oka, kezelése.

13. Milyen szakorvosok foglalkoznak a mozgásrendszer betegségeivel?

 

Az izmok felépítése és működése

Az izomfehérjék (aktin, miozin) kötegei izomrostokat alkotnak, melyek hossza általában megegyezik az izom hosszával. Az izomrostok izomnyalábokká rendeződnek, melyeket kötőszöveti hüvely vesz küröl (a főtt húsban ezeket a szálakat tudjuk szétválasztani). Az izomnyalábok alakítják ki az izmot, melyet kötőszöveti pólya határol. Az izmokat a csontokhoz ínszövet rögzíti.

 

Minden egyes izomrosthoz kapcsolódik egy szinapszis, ún. ideg-izom szinapszis. Az ideg által közvetített elektromos impulzus az ideg-ideg szinapszisokhoz hasonlóan az axon végén kémiai anyagot szabadít fel, (ideg-izom szinapszis esetén mindig acetilkolint) amely az izomroston akciós potenciált vált ki, végig fut a rost hossztengelyén és kis időkéséssel összehúzódási hullámot vált ki. Amikor az izomroston egy inger hatására egy akciós potenciál keletkezik izomrángásról beszélünk. Ha az izomrostot gyors egymásutánban érik az ingerek, akkor tartós összehúzódás alakul ki (másnéven tetanuszos összehúzódás).

14. Hogyan alakul ki az izomláz?

15. Milyen vázizmokról tanultál?

 

Próbáld ki tudásod tesztekben! Ízület, csontváz, további tesztek.

 


izomrost, izomnyaláb, ideg-izom szinapszis, izomréngás