4. Szövetek

A szövet hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége. Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést. A növények, gombák és állatok, mivel többsejtű eukarióták ezért szövetek kialakítására képesek, a három csoport közül itt kizárólag az állati szövetekkel foglalkozunk. A legősibb szövetes állatok a csalánozók, talán emlékszel, hogy a náluk "fejletlenebb" szivacsok csupán álszövetesek. Az állati szövetekre jellemző, hogy a sejtek között jellegzetes sejt közötti állományt találunk.

1. Hámszövet

A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejt közötti állomány hiányzik. Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó.

Táblázat: hámszövetek osztályozása felépítésük alapján

Táblázat: hámszövetek osztályozása működésük alapján

ábra	megnevezés	fénymikroszkópos kép
	egyrétegű laphám
	egyrétegű köbhám
	egyrétegű hengerhám
	csillós hengerhám
	többrétegű elszarusodó laphám
	külső elválasztású mirigy

4.1. Milyen hám borítja tested alábbi felületeit?

4.2. Definiáld tanárod segítségével az alábbi fogalmakat:

 

Belső elválasztású mirigy:

 

Külső elválasztású mirigy:

 

2. Kötő- és támasztószövetek

Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok sejt közötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok testének megtámasztására.

Képen: zsírszövet

 

Táblázat: kötőszövetek típusai

Táblázat: támasztószövetek

 

3. Izomszövetek

Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni. Működésüket az alábbi ábrák segítségével magyarázzuk.

A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak, az ábrán kék színűek.

 

A miozin feji része.	Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik az aktinhoz,	majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz.

Az aktin-miozin kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte (bal alsó ábra), melyek hatására a miozin ATP-je ("energiamolekulája") elbomlik, így a fej meghajlik (jobb alsó).

Táblázat: izomszövetek típusai

	Simaizom	Harántcsíkolt (vázizom)	Szívizom (harántcsíkolt)
Felépítés	orsó alakú sejtek, sejtmag középen	sokmagvú sejtek	elégazó sejtek
Működés	viszonylag kis erőkifejtésre képes	nagy erőkifejtésre képes	nagy erőkifejtésre képes
	nem fáradékony	fáradékony	nem fáradékony
	lassú működésű	gyors működésű	gyors működésű
	akarattól függetlenül működik	akarattal irányítható	akarattól függetlenül működik
Előfordulás	tápcsatorna, erek fala	vázizmok, rekeszizom, nyelv	szív
Fény-mikroszkópos kép

 

4. Idegszövet

Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből (neuron) és a támasztósejtből (gliasejt). Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával, együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az idegrendszer.

Az idegsejtek nyúlványos sejtek, a sejttestük felépítése megegyezik az eukarióta sejtével (sejtmembrán, sejtplazma, sejtmag).

Az idegsejteknek általában több nyúlványuk van, a rövidebbek a dendritek, a hosszabb az axon. A környezetből az információt általában a dendritek veszik fel, a másik idegsejthez az információt az axon juttatja. Az axon elektromos impulzusokat továbbít, így célszerű a környezettől "szigetelni". Ezt a "szigetelést", és ezzel a gyorsabb információ továbbítást a velsőhüvely (másnéven mielinhüvely, amely gliasejtekből épül fel) biztosítja. Az elektromos impulzusok az axon végén az elágazó végfácskák ágain keresztül az idegvégződéseken (másnéven végbunkók) keresztül jutnak a szomszádos idegsejtre.

Hogyan továbbítja az idegsejt az információt?

Ahogy már említettük az idegsejt az információt elektromos jelként továbbítja. Az elektromos vezetéshez szabadon mozgó, töltéssel rendelkező részecskék kellenek, a sejten belül ennek a szerepnek az ionok felelnek meg. Az ionok csak ellentétes töltésű vagy kisebb koncentráció hely felé tudnak elmozdulni. A különböző töltésű, illetve koncentrációjú helyeket sejthártyák (membrán) választja el, így az ionáramlás ezeken keresztül történik. Mint minden sejt, így az idegsejt belső tere is a sejten kívüli térhez viszonyítva negatív töltésű, valamint a sejt belsejében nagyobb a K⁺-ion, a sejten kívül pedig a Na⁺-ion és a Cl^--ion koncentrációja.

Kémiai, elektromos vagy mechanikai inger hatására a sejthártya Na⁺-csatornái megnyílnak, megnő a sejthártya Na⁺-ion áteresztő képessége, a koncentráció- és a töltéskülönbség hatására Na⁺-ionok áramlanak a sejtbe, így a sejhártya belső felszínének töltése hirtelen pozitívvá válik (depolarizáció). Ennek hatására megnyílnak a K⁺-csatornák, a K⁺ szintén a koncentráció- és a töltéskülönbség hatására kiáramlanak a sejtből. Emiatt a sejthártya belső felszíne újra negatív töltésűvé válik. Ez a helyzet azonban nem azonos a kiindulásival! Az ionokat a sejthártya Na⁺-K⁺-pumpája cseréli vissza (repolarizáció). A fentiekben leírt töltésváltozás idézi elő az elektromosimpulzus, azaz az információ áramlását.

Az idegsejt nem ingerelt állapotában jellemző töltéseloszlást nyugalmi potenciálnak nevezzük, az ingerküszöbnél kisebb inger hatására végbemenő folyamat ún. helyi jelenség, míg a küszöbértéknél erősebb inger hatására bekövetkező jelenségsorozat az akciós potenciál. A nyugalmi potenciál mértéke, azaz a sejthártya két oldala közötti feszültségkülönbség nyugalmi állapotban -60mV (millivolt). Az akciós potenciál legmagasabb értéke, a csúcspotenciál +30 mV.

Az akciós potenciál az eddigi magyarázat szerint a sejthártya kis területén játszódott csak le. A sejthártya belső pozitív töltése azonban annyira ingerli a szomszédos hártyaterületeket, hogy azok is elérik az ingerküszöböt, és ott is akciós potenciál alakul ki. Így az akciós potenciálok sorozata a sejthártya minden pontján továbbterjed. Az impulzus terjedési sebessége 5-10 m/s, "szigetelt", azaz velőshüvellyel rendelkező axonon 10-100 m/s.

Az idegvégződéshez érkező elektromosimpulzus kémiai anyagokat szabadít fel (exocitózissal), melyek az axon és a következő idegsejt dendritje közötti térbe kerül (szinaptikus rés), majd ezek az anyagok hozzák ingerületbe a következő idegsejtet. A két nyúlvány találkozását szinapszisnak nevezzük. Az erősebb ingerre kialakuló akciós potenciálok több hólyag ürülését váltják ki. A szinapszisok lehetnek serkentő és gátló hatásúak. A serkentő szinapszisok a szinapszis utáni idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják, azaz a feszültség csökken pl: -90mV-ról -80mV-ra. A gátló szinapszisok a nyugalmi potenciál értékét az ingerküszöbtől távolítják, a mérhető feszültséget növelik, pl: -120 mV-ra.

 

(5.) Rendellenes szövetek - jó- és rosszindulatú daganatok

A sejtek életében két szakasz váltogatja egymást, a nyugalmi és az osztódó. A nyugalmi szakaszt különböző ingerek hatására váltja fel az osztódó, pl: a bőr hámsejtjeinek sérülése vagy az emlő mirigysejtjei a terhesség hatására. Daganatról akkor beszélünk, ha a szervezet normális működéséhez a sejtosztódás nem indokolt. A daganatoknak két alapvető típusa ismert: jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus).

A jóindulatú daganat sejtjei a kiindulási szövetnek megfeleleő felépítésűek és működésűek, csak a normálisnál jobban szaporodnak. A sejtburjánzás a környező szövetektől élesen, sima felülettel határolódik el. A jóindulatú daganat is lehet halálos, ha életfontosságú szerveket nyom (pl: agydaganat).

A rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, a kiindulási szövettől is és egymástól is eltérnek, sejtmagjuk rendszerint rendellenes. A sejtburjánzás az ép szövetektől nem különül elm ráterjed azokra. A daganat a szövetek között szétterjedő, határai nem simák, hanem elmodódottak. A hámeredetű rosszindulatú daganatok a karcinómák, a kötőszövet eredetűek a szarkómák.

A daganat áttéteket (metasztázisokat) képezhet. Ez azt jelenti, hogy a vérkeringéssel a kiindulási helyétől távolabbi szervbe is eljut, ott is burjánzásnak indul. A daganatos betegségek okairól, kezelésükről a későbbiekben még tanulhatsz.

Próbáld ki tudásod tesztben itt!
Szövetek mikroszkópos képei itt.
Az elemi iedegjelenségek az SDT-n itt.
Daganatok.hu

szövet, belső elválasztású mirigy, külső elválasztású mirigy, neuron, gliasejt, axon, dendrit, velőshüvely másnéven mielinhüvely, Na⁺-K⁺-pumpa, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, csúcspotenciál, szinapszis,