5. Kültakaró
A bőr felépítése
Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala, felépítése gyakorlatilag megegyezik az emlősállatokéval. Három réteg építi fel a hám, az irha és a bőralja.
 |
A hám szövettanilag többrétegű
elszarusodó laphám. Legfelső rétege elhalt hámsejtekből áll, amelyek
folyamatosan leválnak. Alsóbb rétege állandó osztódással termeli az
újabb és újabb sejteket, fokozott UV-sugárzás hatására képes sötét
színű festéket (melanin) termelni, mely védi bőrünket a sugárzástól.A
festékek felszaporodásával alaklulnak ku az anyajegyek, a szeplők,
ritkábban a májfoltok. Az anyajegy a hám pigmentsejtjeinek szaporodásával
alakul ki. A szeplő napfény hatására kialakuló apró festékfolt. A
bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen
a végtagokon. |
Az ún. ujjbegyen látható bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra alkalmas. A hámrétegben idegsejtek is találhatók, ezeknek az érzékelésben van szerepük. Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szruképződmény, és egész életünkön át növekszik.
Az
irha szövettanilag lazarostos kötőszövet, melyben számtalan
vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a folyadékháztartás és hőszabályozásban
is jelentős szerepet töltenek be. Hidegben összeszűkülnek, melegben kitágulnak.
Az irhában találhatjuk a szőrtüszőket, melyek alapi része a szőrhagyma, belőlük
nő ki a szőrszál. A szőrzetnek elsősorban a mechanikai védelmben van szerepe,
a hónalj és a szeméremszőrzet feladata az illatanyagok eloszlatása. A szőrszál
mozgatásában a szőrmerevítőizom vesz részt, mely szintén a hőszabályozásban
fontos jelenség. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal
védik a szőrszálakat. A faggyú által eltömített szőrtüszű a mitesszer, amely
begyulladva pattanás formájában jelenik meg. Az irhában található másik mirigy
a verejtékmirigy, melynek emberben két típusa található. A kis verejtékmirigyek
váladéka híg, szinte teljesen szagtalan, hűtésre szolgál. A nagy verejtékmirigyek
váladéka információt közöl, érzelmi hatásokra termelődik és ürül, jellegzetes,
egyéni illatú. A hónalj és a tenyér verejtékmirigyei főleg a szorongást jelzik,
a nemi szervek és a végbél környékén valaha valószínűleg vonzó illatokat közvetítettek.
A tejmirigyek a nagy verejtékmirigyek módosulatából jöttek létre.Bőrünk legmélyebb rétege a bőralja, amely elsősorban lazarostos kötőszövet, több-kevesebb zsírszövettel. Feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó vitaminok raktározása, mechanikai és hővédelem.
5.1.
Készítsetek ujjlenyomatokat és hasonlítsátok össze azokat!
5.2. Milyen feladati vannak a bőrnek?
A bőr egészsége
A bőr egészsége alapvető szervezetünk működése számára. Egészsége érdekében, mint mindig itt is a legfontosabb a megelőzés, ezt követi a korai felismerés, majd szükség esetén a megfelelő kezelés. A bőr legtöbb elváltozását kórokozóknak "köszönhetjük", az ellenük való leghatékonyabb védekezés a megfelelő higiénia.
5.3.
Hogyan és milyen gyakran tisztélkodjunk?
5.4. Milyen hátrányai lehetnek a túlzott tisztálkodásnak?
A bőr bakteriális fertőzései közé tartozik:
- a gennykeltő baktériumok által okozott ótvar, mely leggyakrabban
a csecsemőket veszélyezteti;
- igen érzékeny, fénylő vörös, duzzadt foltként jelentkező orbánc;
- a bőr mélyebb rétegeiben, baktériumok által keltett gyulladás a narancsbőr;
- a már említett pattanás;
- súlyosabb esetben mélyebre terjedő csomók, furunkulusok
keletkezhetnek;
Vírusbetegségek közül leggyakoribb:
- a herpesz, melynek több típusa ismert (ajak, nemi szerv),
mindegyik fertőző;
- a szemölcsök, melyek kezelés nélkül évekig megmaradhatnak,
növekedhetnek, terjedhetnek;
- a bárányhimlőt és a kanyarót is vírus
okozza;
Gombás betegségek a bőrön bárhol előfordulhatnak. Ilyenkor a bőr vörös, viszket, gyakran égő érzet alakul ki. Körömgombásodás esetén a köröm elszineződik, keménnyé válik.
A bőr parazitái közé tartozik a rühatka, amely közvetlen testi érintkezéssel terjed.
A bőrrák hazánkban a harmadik leggyakoribb, a legkönnyebben felismerhető daganatos betegség. Az esetek döntő többségében (98%) teljes mértékben gyógyítható. Szinte mindig a bőr külső, napfénynek kitett tétegéből, a hámból indul ki. Legtöbbször ruhával fedetlen testfelületeken. Fő kiváltó oka az UV-sugárzás. A korai felismeréshez nélkülözhetetlen a bőr rendszeres önvizsgálata.
Bőrrákra figyelmeztető jel lehet: - bőr elváltozása, újonnan megjelent kinövés, nehezen
gyógyuló seb;
- meglévő anyajegy méretének, formájának, színének megváltozása; - új, sötét területek megjelenése; - fekete vagy kékesfekete anyajegy megjelenése; |
 |
5.5.
Milyen részei vannak az UV-sugárzásnak?
5.6. Hogyan napozzunk?
5.7. Mit jelent a naptejek faktorszáma?
A bőr sérülései
A bőr sérülései közé soroljuk a mechanikai és a hőokozta sérüléseket.
5.8.
Töltsétek ki az alábbi táblázatokat!