7. Táplálkozás
Az ember a többi állathoz hasonlóan táplálkozással veszi fel az életműködéseihez szükséges energiát. Táplálkozásunk során négy alapvető, de szerkezetileg bonyolult szerves vegyület típust veszünk fel: szénhidrátokat, fehérjéket, lipideket és nukleinsavakat. Ezek az ún. tápanyagok.
7.1.
Ismételd át, hogy mik is azok a szénhidrátok, fehérjék, lipidek és nukleinsavak!
A tápcsatorna szakaszai
Az ember tápcsatornája három szakaszra tagolódik.
Az előbél
Az előbél az ajkakkal kezdődik, melyek szerepet játszanak a táplálék megragadásában, illetve a szájüreg zárásában. Az ajkakat a fogak követik, melyek a táplálék megragadása mellett annak aprításában is részt vesznek. Az ember ún. gyökeres fogakkal rendelkezik.
 |
A fogak kívülről három részre tagolhatók: fogkorona, fognyak, foggyökér. Befelé haladva a koronát kívülről testünk egyik legkeményebb szövete a zománc borítja. Zománc réteg a foggyökér területén már nem található, a fognyaknál végződik. Alatta helyezkedik el a dentin, amely a fogüreget, másnéven pulpakamrát borítja. A fogüreg erekben, idegekben gazdag. Maga a fogazat az állkapocsban, a fogmederben ül, rögzítését az állkapocs-csont, illetve az íny biztosítja. A felnőtt ember 32 foggal bír, míg a gyerekek 20 tejfoggal. A fognövekedése általában 6 hónapos korban indul meg, míg a fogváltás általában 6 éves kor körül. A fogakat alsó és felső fogsorra, míg azokat további felekre (bal, jobb) osztjuk, így kapjuk meg a fogsornegyedeket. Egy negyed tehát 8 fogból áll, előről hátrafelé haladve 2 metsző, 1 szem, 2 kisörlő, 3 nagyörlő. Utóbbiak hiányoznak a tejfogazatból. |
A szájüregben hárompár nyálmirigy található, melyek a nyálat termelik. A nyál 90%-a víz, emelett amilázt és mucint is tartalmaz. Az amiláz egy ún. emésztőenzim, azaz a tápanyagok kémiai bontását segíti elő. Egészen konkréten a poliszacharidokat (szénhidrát, pl.: keményítő) bontja kisebb építő egységekre (oligoszacharid, diszacharid), míg a mucin leegyszerűsítve ragasztóanyagnak tekinthető, a falatképzésben vesz részt. A nyál kémhatása normális esetben enyhén lúgos, de a táplálék változatossága miatt igen tág határok közt mozog. A táplálékot a nyállal a nyelv keveri össze, amely egy rendkívül izmos szerv, többek közt az ízérzékelésben és a nyelésben is fontos szerepet játszik.
A falat a szájüregből a garaton keresztül a nyelőcsőbe jut. A garat a tápcsatorna és a légutak keresztezési pontja, fontos szerepet tölt be a táplálék nyelőcsőbe kerülésében, mivel nyeléskor elzárja a légutakat. A nyelőcső fala kör-körös izmokból áll, amelyek egymás után húzódnak össze. Az így kialakuló perisztaltikus mozgás segíti a nyelést, és ennek köszönhető, hogy fejjel lefelé is tudunk nyelni.
Garat ábra
A nyelőcsőből a táplálék az előbél utolsó szakaszába, a gyomorba kerül. A gyomor a rekeszizom alatt elhelyezkedő, tágulékony, hajlott szerv. A nyelőcsőhöz illeszkedő része a gyomorszáj, legszélesebb rész a gyomortest, míg a középbélhez illeszkedő része a gyomorvég.
A gyomrot belül egy savós hártya borítja, amely védi a gyomorsav okozta károsodásoktól. A gyomorsav erősen savas (pH=1). A gyomor mirigyei termelik a gyomornedvet, amely sósavon kívül emésztőenzimet is tartalmaz. A pepszin nevű enzim a fehérjék bontását segíti, azokat polipeptidekre bontja. A gyomor feladatai az alábbiakban foglalhatók össze:
- táplálék, kórokozók elölése;
- táplálék felmelegítése/lehűtése;
- táplálék raktározása akár 8 órán keresztül;
- emésztés;
- felszívás (pl.: alkohol, víz);
A középbél
A középbelet a vékonybél alkotja. Az emberi vékonybél kb. 8 m hosszúságú, három szakaszra tagolható: patkóbél, éhbél, csípőbél. A ptkóbél rövid, de jelentős mértékű emésztést végez, ide csatlakozik a hasnyálmirigy vezetéke és az epevezeték. A csípőbél a vékonybél leghosszab szakasza.
A hasnyálmirigy egy ún. kettős elválasztású szerv, azaz külső és belső elválasztású mirigyként is működik. Belső elválasztású mirigyként vércukorszint-szabályzó hormonokat (inzulin, glukagon) termel, míg külső elválasztásúként emésztőenzimeket. Az enyhén lúgos kémhatáson (pH=8) működnek a legoptimálisabban a hasnyálmirigy emésztőenzimei az amiláz (szénhidrátbontás), a lipáz (lipidbontás), a tripszin (fehérjebontás) és a nukleáz (nukleinsavbontás).
Az epe feladata az emésztés segítése, ő maga emésztőenzimnek nem tekinthető, hisz csupán a zsírok cseppekre bontását segíti (emulgeálás), de kémiai bontás nem végez. A májban termelődő epe az epehólyagban sűrűsödik be, majd onnan az epevezetéken keresztül jut a vékonybél kezdeti szakaszába.
 |
A máj hasüregünk jobb felső szélén, a bordák takarásában helyezkedik el, testünk legnagyobb szerve, amely két lebenyre tagolódik. Feladata: - energiaraktározás glikogén formájában; |
 |
A vékonybél fala által termelt váladék a bélnedv, amely négyféle emésztőenzimet tartalmaz: amiláz, lipáz, nuklezás és erepszin (fehérjebontó). Fentiek ismeretében elmondhatjuk, hogy a vékonybél az emésztés fő szintere. Az emésztés mellett azonban mégegy jelentős funkciója van, nevezetesen a felszívás. A vékonybél fala nem sima, hanem bélbolyhok borítják. Ezek teszik lehetővé az emésztés során kialakult kisméretű szerves molekulák véráramba jutását. A kép nagyítható |
Vékonybél falának rétegei
Bélbolyhok
Az utóbél
Az utóbél három részből áll, a vakbélből, a vastagbélből és a végbélből. A vakbél, ahogy neve is mutatja vakon kezdődik a vékony- és a vastagbél találkozásánál. A hozzá kapcsolódó féregnyúlvány a nyirokrendszer tagja. A 1,5 méter hosszúságú vastagbél szakaszai a felszálló, a leszálló és a kettő közti szigmabél. Emésztőenzimek itt már nem találhatók, azonban az itt szimbiózisban élő baktériumok még végeznek némi emésztést, pl. a cellulózbontást segítik elő.
Egészséges táplálkozás
Mai ismereteink szerint számos betegség visszavezethető az egészségtelen táplálkozásra. Sajnos, a mai "modern" társadalmak ennek tudatában is csak elenyésző erőfeszítést tesznek ennek érdekében. Az egészséges táplálkozás minőségi és mennyiségi szempontból is elengedhetetlen.
Minőségi szempontból ismert, hogy szervezetünknek fehérjékre, szénhidrátokra, zsírokra, ásványi anyagokra és vitaminokra van szüksége. Itt elsősorban az első három aránya fontos, bár kétségkívül az ásványi anyagok és a vitaminok sem hanyagolhatók el. A táplálkozáskutatók szerint étrendünk 60%-át szénhidrátok, kevesebb, mint 30%-át zsírok, és maximum 10% fehérjét tartalmazzon. Igen ám, de az sem mindegy, hogy ezeket milyen formában vesszük fel. Szénhidrát a kristálycukor és a keményítő is. Természetesen itt elsősorban a nem édes szénhidrátokra gondolnak, ezeket legegyszerűbb teljes kiörlésű pékáruk formájában felvenni. Zsíroknál elsősorban a növényi eredetű olajok előnyösek.
Napjainkban (joggal) igen nagy hangsúlyt kapnak a biotermékek, melyek elvileg vegyszermentesek. Nem is gondolnánk, hogy az egyes húsfélék, beleértve a halakat, kagylókat... milyen nagy mennyiségű vegyszert, antibiotikumot, nehézfémeket tartalmaznak. És akkor még nem említettük a mesterséges adalékanyagokkal készülő termékeket.
7.2.
Napi tápanyag felvétel
a.) Az Élelmiszerek és ételek
energia- és tápanyagtartalma alapján állítsd össze egy napi étrended!
b.) A táblázat alapján számold ki a napi étrended zsír,
fehérje és szénhidrát mennyiségét, majd számold ki mennyi energiát veszel
fel (kJ). Hasonlítsd össze a Egy főre jutó napi tápanyagszükséglet táblázattal
a kapott eredményt!
c.) Az a.) és b.) feladatot végezd el egy MC-os napra! Ld. linkek.
7.3. A lenti grafikonok alapján írd le, hogyan viszonyul étkezési szokásod az emberi tápanyagfogyasztás helyes arányához!
60% szénhidrát, 30%
zsír, 10% fehérje |
Az emberi tápanyagfogyasztás
helyes aránya |
 |
A mellékelt két ábra
a National Geographic 2004. augusztusi száma alpján készült. A fenti
ábra hazánk tápanyag fogyasztását szemlélteti 1970-ben. A szénhidrátok
külkön kerültek feltüntetésre (cukor, zölds., gyüm., liszt, rizs, burgonya).
Fehérjékhez a hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, a zsíradékokhoz a
sertés- és baromfizsír, vaj, étplaj és margarin lett besorolva. |
 |
A lenti ábra az 2000-es
tápanyagbevitelt szemlélteti. A magyar nők 335, a férfiak 168 kalóriával
több táplálékot vesznek magukhoz, mint 1971-ben. Nemcsak többet eszünk,
hanem abból eszünk sokat, amiből nem kellene, a szükségesből viszont
kevesebbet. Az egészségestáplálkozás része a gabonaféleségek bőséges
fogyasztása (gabonapelyhek, teljes őrlésű barna lisztből készült pékárúk).
Másik fontos táplálék a zöldség- és főzelékfélék. Hazai átlag 218 kg/fő,
EU-átlag 239 kg/fő. |
Az emésztőrendszer betegségei
Az emésztőrendszer daganatos betegségei főként az idősebb korosztályt érintik. A vezetőhelyen a szájüregi, a vastag- és végbélrák áll. Utóbbi a második leggyakoribb a hazai statisztikákban mind a nők, mind a férfiak között.
előbél,
zománc, dentin, fogüreg, pulpakamra, emésztőenzim, amiláz, mucin, pepszin,
középbél, tripszin, patkóbél, éhbél, csípőbél, erepszin, lipáz, nukleáz, emulgeálás,
perisztaltikus mozgás, gyomornedv, bélnedv, bélbolyhok, utóbél, szigmabél,
vakbél 
