8. Légzés
Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.
A légzőrendszer felépítése
Az ember légzőszervrendszerét két részre, alsó és felső légutakra osztjuk.
A felső
légút az orr- vagy szájnyílással
kezdődik, amely az orr- vagy szájüregbe
torkollik. Az orr csillós hengerhámmal borított nyálkahártyája felmelegíti
és párával telíti a levegőt, szőrei kiszűrik a finom szennyeződéseket. A
légút következő szakasza a garat, ahol a légutak és a nyelőcső
keresztezik egymást. A félre nyelés tulajdonképpen a garatban történik,
nyeléskor a gégefedő nem zárja a légutakat és a falat a gége hangrései közt
megakad. A légúti akadály eltávolítására szolgál az ún. Heimlich-féle
műfogás. A felső légút utolsó része a gége. A
gége porcos vázú szerv, feladata egyrészt a falat légcsőbe jutásának megakadályozása,
másrészt a két hangszalag segítségével a hangképzés. A hangszalagok
fogják közre a hangrést, amelyet a gége izmai mozgatnak.
Belégzéskor az izmok ernyedtek, így a hangrés nyitott, kilégzéskor az izmok
megfeszülnek, a hangrés zárul. A hangerő a kiármaló levegő mennyiségétől
függ.
Légzőszervrendszer
felépítése, ábrával
Felső
légút, garat ábra
Alsó
légút ábrával
Hangadás,
hangszalagok kép
A gége folytatása a C-alakú porcok által merevített légcső, amely az alsó légutak első szerve. A légcső a tüdőkhöz érve kettéágazik, majd a főhörgőkben folytatódik, amelyek a két tüdőfélbe vezetnek. Bal oldali tüdőnk kettő, jobb oldali három lebenyből épül fel. A tüdőbe belépő főhörgők egyre kisebb részekre ágazó hörgőkben, majd hörgőcskékben folytatódnak. A legkisebb csövek léghólyagokban végződnek. A léghólyagok fala hajszálerekben gazdag, ezek segítségével történik a gázcsere.
8.1.
Ismételd át szövettani ismereteidet!
Milyen hám borítja a légutakat?
Milyen hám borítja a léghólyagok falát?
A légzés folyamata
A légzés négy szakaszra osztható:
1. Légcsere - amikor a levegő beáramlik a tüdőbe.
2. A külső légzés - amikor a léghólyagocskák falán megtörténik
a gázcsere, az oxigén a tüdőből a hajszálerekbe kerül.
3. A belső légzés - amikor az erekből az oxigén a sejtekbe
jut, illetve a széndioxid vissza.
4. Sejtlégzés - amikor a mitokondrium az oxigén felhasználásával
bonyolult kémiai vegyületeket alakít át. A reakciók mellékterméke a szén-dioxid.
 |
 |
 |
 |
Légzőmozgások
A
tüdő önálló mozgásra nem képes, mozgatását a rekeszizom és a bordaközi izmok
biztosítják. Belégzéskor a rekeszizom és a külső bordaközi
izmok megfeszülnek, ezáltal a mellkas megemelkedik. A mellkas és a tüdők közt
elhelyezkedő mellhártya kettős rétegű, egyik rétege a mellkas,
másik a tüdők falához tapad. A két hártya összetapadását folyadék biztosítja,
ennek köszönhetően a tüdők követik a mellkas mozgását. A kitágult tüdőben
csökken a nyomás, alacsonyabb lesz, mint a légköri nyomás, így a levegő a
külvilágból a tüdőkbe áramlik. A belégzés aktív folyamat.Kilégzés passzív folyamat. A rekesz- és a külső bordaközi izmok elernyednek, a mellkas és vele együtt a tüdők a bordák súlya alatt visszatérnek eredeti helyükre. A tüdőben megnő a nyomás, így a levegő kiáramlik. A kétféle légzőizmunkat nem egyformán használjuk. Ha a rekeszizom működik intenzívebben hasi légzésről, ha a bordaközi izmok hatékonyabbak mellkasi légzésről beszélünk.
Nyugodt légzéskor egy felnőtt ember percenként átlagosan 16-szor lélegzik. Egy légvételkor kb. 0,5 liter levegő cserélődik ki. Azaz a légzési perctérfogat 8 liter. Erőltetett belégzéssel további 2,5 liter levegőhöz juthatunk, erőltetett kilégzéssel további 1-1,5 liter levegőt préselhetünk ki. A legnagyobb térfogat, amit légvétellel kicserélhetünk így tehát átlagosan 4,5 liter, ezt nevezzük vitálkapacitásnak. A tüdőben mindig bentmaradó levegő mennyisége kb. 1 liter, ez a maradék levegő.
A légzőrendszer betegségei és egészsége
A légzőszervi megbetegedések a leggyakoribbak a mindennapos betegségek között. A kórokozók jelentős része a légzőszerveken keresztül próbál a szervezetünkbe jutni.
8.2.
Nézz utána mi a különbség a nátha és az influenza között? Melyiknek milyen
tünetei vannak?
8.3. Az influenza antibiotikumokkal nem gyógyítható. Miért ír fel még is
az orvos antibiotikumot?
A légúti betegségekre a nyálkahártya fokozott váladéktermeléssel reagál. A felső légutakban termelődő váladékok felhalmozódhatnak az arc és a homlok üregeiben, az általuk kiváltott nyomás igen fájdalmas jelenség. A kórokozók gyulladásokat is kiválthatnak. Sokak által ismert a mandulagyulladás, a gége gyulladása következtében megduzzadt szerv a légzést is akadályozhatja, a hangszalaggyulladás a beszédet nehezíti, a légcső gyulladását légcsőhurutnak, míg a hörgők gyulladását hörghurutnak nevezzük.
A krónikus légcsőhurut során tartósan gyenge a kilégzés, ez veszélyezteti a tüdő szerkezetét. A léghólyagocskák fala átszakad, nagyobb légzsákok jönnek létre. Emiatt csökken a légző felület, nehezebb a légcsere. Ez a tüdőtágulás.
8.4.
Nézz utána és ismertesd az alábbi betegségek okait, tüneteit, kezelését!
Asztma, tüdőgyulladás, tuberkulózis, tüdőembólia.
8.5. Milyen traumás sérüléseit ismered a mellkasnak, tüdőnek? Ismertesd
az ellátásuk menetét!
A légzőrendszer (természetesen) legsúlyosabb betegségei a rosszindulatú daganatok. A tüdőrák a világon a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, valamint a leggyakoribb halálok. Hazánkban évente 8000 ember (óránként 1) hal meg ebben a betegségben. Legveszélyeztetettebb a 60-69 éves korosztáyl, de fiatalabbak közt is egyre gyakoribb. Kialakulásának fő oka a dohányzás. A leggyakrabban a hörgők belső felszínét bélelő hámsejtekből indul ki. Gyakran ad áttétet a nyirokutakon keresztül.
Figyelmeztető jelek:
- makacs, szűnni nem akaró köhögés;
- állandó mellkasi fájdalom;
- véres köpet;
- légszomj, kapkodó légzés, rekedtség;
- ismétlődő tüdőgyulladás, hörgőgyulladás;
- nyak és az arc megduzzadása;
- állandó fáradtságérzés;
felső
légút, alsó légút, légcsere, külső légzés, belső légzés, sejtlégzés, légzési
perctérfogat, belégzési tartalék, ,kilégzési tartalék, vitálkapacitás, maradék
levegő, légcsőhurut, hörghurut, tüdőembólia, tüdőtágulás, légmell