8. Légzés

Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

A légzőrendszer felépítése

Az ember légzőszervrendszerét két részre, alsó és felső légutakra osztjuk.

A felső légút az orr- vagy szájnyílással kezdődik, amely az orr- vagy szájüregbe torkollik. Az orr csillós hengerhámmal borított nyálkahártyája felmelegíti és párával telíti a levegőt, szőrei kiszűrik a finom szennyeződéseket. A légút következő szakasza a garat, ahol a légutak és a nyelőcső keresztezik egymást. A félre nyelés tulajdonképpen a garatban történik, nyeléskor a gégefedő nem zárja a légutakat és a falat a gége hangrései közt megakad. A légúti akadály eltávolítására szolgál az ún. Heimlich-féle műfogás. A felső légút utolsó része a gége. A gége porcos vázú szerv, feladata egyrészt a falat légcsőbe jutásának megakadályozása, másrészt a két hangszalag segítségével a hangképzés. A hangszalagok fogják közre a hangrést, amelyet a gége izmai mozgatnak. Belégzéskor az izmok ernyedtek, így a hangrés nyitott, kilégzéskor az izmok megfeszülnek, a hangrés zárul. A hangerő a kiármaló levegő mennyiségétől függ.

Légzőszervrendszer felépítése, ábrával
Felső légút, garat ábra
Alsó légút ábrával
Hangadás, hangszalagok kép

A gége folytatása a C-alakú porcok által merevített légcső, amely az alsó légutak első szerve. A légcső a tüdőkhöz érve kettéágazik, majd a főhörgőkben folytatódik, amelyek a két tüdőfélbe vezetnek. Bal oldali tüdőnk kettő, jobb oldali három lebenyből épül fel. A tüdőbe belépő főhörgők egyre kisebb részekre ágazó hörgőkben, majd hörgőcskékben folytatódnak. A legkisebb csövek léghólyagokban végződnek. A léghólyagok fala hajszálerekben gazdag, ezek segítségével történik a gázcsere.

8.1. Ismételd át szövettani ismereteidet!
Milyen hám borítja a légutakat?
Milyen hám borítja a léghólyagok falát?

 

A légzés folyamata

A légzés négy szakaszra osztható:

1. Légcsere - amikor a levegő beáramlik a tüdőbe.
2. A külső légzés - amikor a léghólyagocskák falán megtörténik a gázcsere, az oxigén a tüdőből a hajszálerekbe kerül.
3. A belső légzés - amikor az erekből az oxigén a sejtekbe jut, illetve a széndioxid vissza.
4. Sejtlégzés - amikor a mitokondrium az oxigén felhasználásával bonyolult kémiai vegyületeket alakít át. A reakciók mellékterméke a szén-dioxid.

 

Légzőmozgások

A tüdő önálló mozgásra nem képes, mozgatását a rekeszizom és a bordaközi izmok biztosítják. Belégzéskor a rekeszizom és a külső bordaközi izmok megfeszülnek, ezáltal a mellkas megemelkedik. A mellkas és a tüdők közt elhelyezkedő mellhártya kettős rétegű, egyik rétege a mellkas, másik a tüdők falához tapad. A két hártya összetapadását folyadék biztosítja, ennek köszönhetően a tüdők követik a mellkas mozgását. A kitágult tüdőben csökken a nyomás, alacsonyabb lesz, mint a légköri nyomás, így a levegő a külvilágból a tüdőkbe áramlik. A belégzés aktív folyamat.

Kilégzés passzív folyamat. A rekesz- és a külső bordaközi izmok elernyednek, a mellkas és vele együtt a tüdők a bordák súlya alatt visszatérnek eredeti helyükre. A tüdőben megnő a nyomás, így a levegő kiáramlik. A kétféle légzőizmunkat nem egyformán használjuk. Ha a rekeszizom működik intenzívebben hasi légzésről, ha a bordaközi izmok hatékonyabbak mellkasi légzésről beszélünk.

Nyugodt légzéskor egy felnőtt ember percenként átlagosan 16-szor lélegzik. Egy légvételkor kb. 0,5 liter levegő cserélődik ki. Azaz a légzési perctérfogat 8 liter. Erőltetett belégzéssel további 2,5 liter levegőhöz juthatunk, erőltetett kilégzéssel további 1-1,5 liter levegőt préselhetünk ki. A legnagyobb térfogat, amit légvétellel kicserélhetünk így tehát átlagosan 4,5 liter, ezt nevezzük vitálkapacitásnak. A tüdőben mindig bentmaradó levegő mennyisége kb. 1 liter, ez a maradék levegő.

A légzőrendszer betegségei és egészsége

A légzőszervi megbetegedések a leggyakoribbak a mindennapos betegségek között. A kórokozók jelentős része a légzőszerveken keresztül próbál a szervezetünkbe jutni.

8.2. Nézz utána mi a különbség a nátha és az influenza között? Melyiknek milyen tünetei vannak?
8.3. Az influenza antibiotikumokkal nem gyógyítható. Miért ír fel még is az orvos antibiotikumot?

A légúti betegségekre a nyálkahártya fokozott váladéktermeléssel reagál. A felső légutakban termelődő váladékok felhalmozódhatnak az arc és a homlok üregeiben, az általuk kiváltott nyomás igen fájdalmas jelenség. A kórokozók gyulladásokat is kiválthatnak. Sokak által ismert a mandulagyulladás, a gége gyulladása következtében megduzzadt szerv a légzést is akadályozhatja, a hangszalaggyulladás a beszédet nehezíti, a légcső gyulladását légcsőhurutnak, míg a hörgők gyulladását hörghurutnak nevezzük.

A krónikus légcsőhurut során tartósan gyenge a kilégzés, ez veszélyezteti a tüdő szerkezetét. A léghólyagocskák fala átszakad, nagyobb légzsákok jönnek létre. Emiatt csökken a légző felület, nehezebb a légcsere. Ez a tüdőtágulás.

8.4. Nézz utána és ismertesd az alábbi betegségek okait, tüneteit, kezelését! Asztma, tüdőgyulladás, tuberkulózis, tüdőembólia.
8.5. Milyen traumás sérüléseit ismered a mellkasnak, tüdőnek? Ismertesd az ellátásuk menetét!

A légzőrendszer (természetesen) legsúlyosabb betegségei a rosszindulatú daganatok. A tüdőrák a világon a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, valamint a leggyakoribb halálok. Hazánkban évente 8000 ember (óránként 1) hal meg ebben a betegségben. Legveszélyeztetettebb a 60-69 éves korosztáyl, de fiatalabbak közt is egyre gyakoribb. Kialakulásának fő oka a dohányzás. A leggyakrabban a hörgők belső felszínét bélelő hámsejtekből indul ki. Gyakran ad áttétet a nyirokutakon keresztül.

Figyelmeztető jelek:

- makacs, szűnni nem akaró köhögés;
- állandó mellkasi fájdalom;
- véres köpet;
- légszomj, kapkodó légzés, rekedtség;
- ismétlődő tüdőgyulladás, hörgőgyulladás;
- nyak és az arc megduzzadása;
- állandó fáradtságérzés;

8.6. Milyen káros hatásai vannak még a dohányzásnak?
8.7. Milyen káros anyagokat tartalmaz a cigaretta és a dohányfüst?
8.8. Keress statisztikai adatokat a dohányosok és betegségeikkel kapcsolatban!
Egyszerű légzésvizsgálat

 

Légúti akadály eltávolítása

Légúti akadály eltávolítása

1. Először tenyerünkkel üssük meg a beteg lapockáját kétszer, határozottan, de nem erősen.

2. Ha nem jártunk sikerrel alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást. Keressük meg a szegycsontját, a szegycsontja alatt egyik kezünket ökölbe szorítva a másikat ráhelyezve, határozott mozdulattal először a gerincoszlop felé, majd felfelé gyakorlunk nyomást.
 

3. A műfogás fekvő sérülten is elvégezhető. Ebben az esetben a tenyerünket helyezzük a szegycsont alá, majd először lefelé, aztán felfelé gyakoroljunk nyomást a mellkasra.

A Heimlich-féle műfogást TILOS kisgyermeken alkalmazni! Gyermekek esetében a legcélravezetőbb, ha a sérültet hason fekve combunkra fektetjük és lapockák közötti részen ütést mérünk a hátukra, ha nem tudjuk kézzel eltávolítani.

felső légút, alsó légút, légcsere, külső légzés, belső légzés, sejtlégzés, légzési perctérfogat, belégzési tartalék, ,kilégzési tartalék, vitálkapacitás, maradék levegő, légcsőhurut, hörghurut, tüdőembólia, tüdőtágulás, légmell