Nyílván sejted, hogy a konyhakémia a kémia tudományával áll kapcsolatban. Kémiát az elmúlt években már itt-ott tanultál, de elevenítsünk fel néhány alapismeretet!

Életed legelső természetismeret epochájában megtanultad, hogy a kémia az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, átalakíthatóságával foglalkozik. Több résztudományát is tanultad, nézzük csak melyek voltak ezek és melyik, mivel foglalkozik!

A kémia tudományterületei

Napjainkra a kémia hatalmas tudománnyá fejlődött, sőt a legtöbb tudományterületei is könyvoldalak milliárdjait töltené és tölti is meg. A kémia tudományterületeinek "definíciójakor", vagy inkább nevezzük körülírásának komoly, szakmai hiányosságokat követünk el a közérthetőség kedvéért.

Általános kémia - a kémia alapjaival foglalkozik, az atomok leegyszerűsített felépítésével, a kötéstípusokkal, a halmazállapotokkal, a kémiai változásokkal.

Szervetlen kémia - a periódusos rendszer elemeivel, illetve azok vegyületeivel - kivétel szerves szénvegyületek - foglalkozik. Fizikai-, kémiai tulajdonságaikkal, előfordulásukkal, előállításukkal stb.

Szerves kémia - a szénvegyületekkel - kivétel szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav - foglalkozik. Fizikai-, kémiai tulajdonságaikkal, előfordulásukkal, előállításukkal stb.

Biokémia - az élőszervezetekben előforduló vegyületekkel foglalkozik. Elsősorban az élettani folyamatokban betöltött szerepükkel. Bizonyos szempontok szerint a szerves kémia altudományának tekinthető, de ismerethalmaza miatt célszerűbb külön tárgyalni.

Analitikai kémia - elegyekben, oldatokban előforduló elemek, vegyületek minőségi és mennyiségi meghatározásával foglalkozik.

Technológia - elemek és vegyületek előállításával foglalkozik. Milyen módszerekkel, eszközökkel, körülmények közt állítható elő az adott anyag.

Mint láthatod a kémia tudományterületei között nem szerepel a konyhakémia. Ezt a kedvedért találtuk ki, azért, hogy kicsit könnyebben sikerüljön belemerülnöd és elsajátítanod ezt a csodálatos tudományt, pontosabban annak kicsinyke szeletét. Az epocha során főleg szerves kémiával foglalkozunk, de itt-ott előkerül majd néhány szervetlen vegyület is. Így tehát nagyon vésd az eszedbe mivel foglalkozik a szervetlen és a szerves kémia.

Azonban még mindig nem vághatunk a közepébe. Ismételjünk még egy kicsit!

Ismétlés

1.1. Mit jelöl a periódusos rendszer főcsoport száma?
1.2. Mit jelölnek a periódusos rendszer sorainak száma?
1.3. Milyen kémiai kötéseket ismersz?
1.4. Mitől függ, hogy két atom közt milyen kémiai kötés alakul ki?
1.5. A fenti kérdések megválaszolása után töltsd ki az alábbi táblázatokat!

Milyen kötés alakul ki az alábbi atomok között?	ENegyik	ENmásik	EN	kötés
nitrogén és nitrogén
vas és vas
nitrogén és oxigén
magnézium és oxigén
kálium és kálium
nátrium és klór
szén és hidrogén

1.6. Hányszoros kovalens kötés alakul ki az alábbi atomok között? Miért? Rajzold le a molekulaszerkezetet!

atomok	legkülső elektronok száma	rajz
oxigén és oxigén
nitrogén és nitrogén

1.7. Hány kémia kötés kialakítására képes a szén? Miért?

 

A szerves kémia alaptételei

1. A szénatomok korlátlan számban tudnak egymáshoz kapcsolódni - ez azt jelenti, hogy elméletben végtelen számú szénatom kapcsolódhat egymáshoz. Többek közt ezzel magyarázható, hogy míg a szervetlen vegyületek ismert száma kb. 30 ezer körüli, szerves vegyületből már most több, mint 3 milliót ismerünk. Ez persze igen bonyolulttá teszi a szerves kémiát.

2. A kialakuló kötések meghatározott térbeli irányt mutat.

Abban az esetben, ha a vizsgált szénatom csak egyszeres kötéseket alakít ki, ráadásul azonos típusú atomokkal, mondjuk szén- vagy hidrogénatomokkal, akkor ún. tetraéderes elrendeződést vesz fel. Ez közel úgy néz ki, mint ahogy az ábrán látható.

 

3. A szénatom négy vegyértékű, a vegyértékek azonosak.

Azaz minden szénatom, minden esetben négy kovalens kötést alakít ki, leegyszerűsítve a szerkezeti képletét jelölve mindig négy vonalka kapcsolódik hozzá.

Ismétlés

Az energia epochában tanultál a szénhidrogénekről. Ezek olyan szerves vegyületek voltak, amelyek szénből és hidrogénből épültek fel. Korábbi tanulmányaid ismétlésével válaszolj az alábbi kérdésekre!

1.7. Mit jelent az összegképlet kifejezés?
1.8. Mit jelent a szerkezeti képlet kifejezés?
1.9. Az összegképletből megadható-e biztosan a szerkezeti képlet?
1.10. Sorold fel a telített szénhidrogének első tíz vegyületét és add meg összegképletüket!
1.11. Mit jelent az, hogy telített és az, hogy telítetlen szénhidrogén?
1.12. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!

Név	Összegképlet	Szerkezeti képlet
	C2H6
heptán
etén	C2H4

A kémia története
A szerves kémia története

vegyérték, összegképlet, szerkezeti képlet, telített, telítetlen