6. A Naprendszer

	Süss fel nap,fényes nap, kertek alat a ludaim megfagynak!
	Népköltés

Kialakulása

A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a Naprendszerünk, a már korábban említett, forgó, "csomósodó", csillagközi gáz- és porfelhőből jött létre. (Lásd Univerzum kialakulása). A gravitációs tere összehúzta, aminek következtében, mint egy forgó táncos esetében, aki kezeit behúzza, gyorsulni kezdett forgása (ld. a képen.) Eközben a "derék" tájon anyagkiáramlás indult meg, ami szétválasztotta egymástól a Nap ősét és a bolygók anyagát. A Nap közelében az összetapadt porszemekből a Föld típusú-, távolabb, a gázokból a Jupiter-típusú bolygók fejlődtek ki.

A közös eredet és a forgó mozgás közbeni kisodródás bizonyítékának tekinthető, hogy a Nap forgásával megegyező irányban kering az összes bolygó, csaknem az összes hold, ill. a Vénusz és az Uránusz kivételével ebben az irányban forognak a bolygók.

Szerinted mi lehet az oka annak, hogy nem mindegyik hold forog ebben az irányban?

 

 

 

Most pedig állj fel a székből, távolítsd el környezetedből a veszélyes, kemény sarkokkal és élekkel bíró tárgyakat, és forogj úgy, hogy váltogatva kiengeded és behúzod a kezeidet! Érzed, hogy alakult ki a Naprendszer?

 

 

A Naprendszer elemei

A Naprendszer az a tér, amelyen belül a Nap gravitációs ereje dominál. Központi és egyetlen csillaga a Nap.
Kilenc bolygója van, amik közül a középkorban is még csak hatot ismertek. Két alapvető típusuk van; a Naphoz közelebbi, kőzet anyagú, kisebb méretű, nagy sűrűségű Föld típusú bolygóké (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars), és a kis sűrűségű, távolabbi gázóriások csoportja (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). Ez eddig, ugye, csak nyolc. A kilencedik, a legtávolabbi, Plútó, kilóg kissé mindkettőből. Anyagát tekintve ugyanis valószínűleg az üstökösökhöz hasonló, eredetileg pedig talán a Neptunusz megszökött holdja. Van még a Naprendszerben hét bolygó körül keringő, összesen 66 darab hold, és a Mars, ill. a Jupiter pályája közt keringő, 100000 darabból álló aszteroidák, kisbolygók öve. A Neptunuszon túl még egy kisbolygó öv található. Különleges vándorai még Naprendszerünknek az üstökösök. Több száz milliárd üstökö lehet, melyek magját jég és kő alkotja, csóvájukat pedig a napszél fújja messzire.

 

Üstökösökről, kisbolygókról, pl. magyar nevű, felfedezésű kisbolygókról ld. a www.mcse.hu honlapot! Meg ha a csillagászat bármely vonatkozása izgat, akkor is bátran klikkelj ide!

 

Még említsük meg a Napból folyamatosan kiáramló, apró részecskékből álló ún. bolygóközi anyagot, és a meteorokat, amelyeket a népnyelv "hullócsillagoknak" nevez, és anyaguk általában kisbolygók ütközéséből leszakadó kő és fém törmelék, melyek bejutva a Föld légkörébe a surlódástól felizzanak, illetve, a nagyobbak nem égnek el, hanem becsapódnak a Föld felszínébe.

 

 

 

 

Most néhány szóban a bolygókról:

	A Merkúr: A leggyorsabban keringő bolygó, egy éve mindössze 88 földi napig tart, többször annyi sugárzás érkezik egy négyzetméterére, mint a Földére, és nincs légköre, így napfelöli oldala elérheti a 480 Celsius fokot is, míg árnyékos felén ez lemehet -180 fokra. Ritkán látható, hiszen a Naphoz közel kering.
	A Vénusz: A szerelem istennőjéről nevezték el a legfényesebben tündöklő bolygót, aminek az ókoriak még két nevet adtak, hiszen nem tudták, hogy a hajnalban és napnyugtakor világító két égitest valójában ugyanaz. A régi magyarok viszont már "Esthajnalcsillag" néven nevezték. Különlegessége az Uránusszal együtt, hogy fordított irányban forog. Szinte teljes egészében szédioxidból álló légkörének köszönhetően igen erős üvegházhatás tapasztalható rajta, felszínének átlaghőmérséklete ezért 477 Celsius fok! A Földhöz alapadatain túl több tulajdonsága is hasonlóvá teszi, mint pl.: felszínének gyűrthegységei, kontinensei és vulkanizmusa.
	A Mars: 2 holddal is rendelkezik az embereket leginkább fogalalkoztató bolygó. Kb. fele akkora átmérőjű, mint a Föld, tengelyferdesége szinte a Földével azonos, átlaghőmérséklete -40 Celsius fok, légköre ritka szén-dioxidból áll. Változatos a felszíne, hatalmas kialudt pajzsvulkánok tarkítják, mint a 26 000 m magas Olympus Mons. Sarki jégsapkáiban jelentős mennyiségű víz rejtőzik.

Mit hallottál a Földön kívüli élet kutatásairól? Te mit gondolsz a marslakók létezéséről? Írd le! Rajzolhatsz is!

 

A Jupiter-típusú bolygók: A Jupiter,a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz
Itt nem tudunk egyesével foglalkozni velük, épp csak megemlítjük, hogy a Naprendszer legnagyobb bolygója a Jupiter, aminek tömege kétszerese az összes többiének, 16 hold keringi körbe, és valamiféle belső energia-termelő rendszere van. A kavargó gázoktól sávozott felszínt mutat, amit főképpen hidrogén, hélium, ammónia és metán alkot. A Szaturnusznak 23 (!) holdja van,és gyors forgása eredményeképp a leginkább ellapultnak számít. Az Uránusz szinte merőlegesen a keringés síkjára és fordított irányban forog, és az előző két óriáshoz hasonlóan neki is van gyűrűrendszere. És végül említsük meg a Neptunuszt, aminek létezésére úgy derült fény, hogy feltűnt, hogy valami zavarja az Uránusz mozgását. Aztán kiszámították a 8. bolygó helyét, amit 1846-ban, jó tíz évre rá meg is találtak.

 

 

 

 

 

 

bolygó, csillag, hold, Föld-típusú bolygó, Jupiter-típusú bolygó, üstökös, meteor, aszteroida