8. A Föld kialakulása
![]() |
Mostantól a Földön fogunk kalandozni, de nem térben, hanem az időben. Kezdjük a legelején!
Minden népnek megvan a maga eredetmondája a Föld kialakulásáról.( Ha pl. a szamojédokéra vagy kíváncsi, kattints ide, ha a majákéra, aztékokéra, ide, ha a mongolokéra ide)
![]() |
A Biblia teremtéstörténete szerint, ugyebár, ...de nem is folytatjuk. Írd le, melyik napon, mit teremtett a keresztények és zsidók Istene (a történetet megtalálod itt)!
![]() |
![]() |
A tudományos vizsgálódás alapján lesűrhető tények a következők:
Bár az eddig fellelt legidősebb kőzetek csak 4,2 milliárd évesnek bizonyultak,
a kutatók a Föld korát 4,6 milliárd évesnek becslik. A legelső
fázisban hihetetlen sok meteorit csapódott be a Földbe, amitől
tömege nőtt, felszíne felizzott. Ettől a képlékennyé vált anyagok gömbhéjak
szerint rendeződtek, a középpont felé süllyedtek a vas és a nikkel,
a felszínhez közel maradtak a szilikátok. A megszilárdulástól
számítjuk a Föld korát.
Az ős- és előidő (4,6 milliárd és 590 millió év között):
Egy méterrúdon ábrázolva az őstörténetet 87 cm-t fogna át. Mégis sokkal kevésbé
ismert, mint a későbbi időszakok.
Hűlésnek indult a Föld, és szinte folyamatos vulkanizmust
kell elképzelni a folyamatos meteorzápor felszínszaggató tevékenysége következtében óriási gázprodukcióval, ami az őslégkört eredményezte (főleg szén-dioxid, ammónia és vízgőz).
![]() ![]() |
Amikor az őslégkör hőmérséklete 100 celsius fok alá esett, a benne levő víz lecsapódott, ami annyit jelent, hogy véget nem érő esőzések következtek. A lehülés pedig az első jégtakaróval fedett területeket hozta létre a Földön.
![]() |
Rajzolj, hogyan képzeled el a Föld felszínét ebben az időszakban! (Néhány szóban csatolhatsz hozzá időjárás-előrejelzést, hívd fel a túristák figyelmét a különleges viszonyokra - öltözködés, felszerelés, ...!)
Hová lett a szén-dioxid?
A légköri szén-dioxid 300 fok alatt a tengervízben karbonátos kőzeteket, mészkövet
és dolomitot hoz létre, tehát azokban kell keresni az őslégkör hatalmas szén-dioxid
készletét. Másrészt amikor már növények éltek a földön, a levegő szén-dioxidját
kezték átalakítani oxigénné, amit fotoszintézisnek hívunk, és további szén-dioxid
csökkenést eredményezett.
Ebben az időben több hegységképződés is lezajlott, amelyek eredménye a kontinensek
magját képező ősmasszívumok kialakulása lett.
![]() ![]() |
Kissé bővebben erről a korról itt.
![]() |
Élővilág: A legelső életnyomok 3,8 milliárd évesek, baktériumokra utalnak, tehát ekkor már számukra kibírhatóvá csökkent a hőmérséklet, és volt elég víz. Ilyeneket találtak, pl. Grönlandon és Ausztrália egyik hegységében. Ma is élnek olyan sztromatolitnak nevezett kékbaktériumok, amik akkoriban tömegesen lehettek jelen. Egy ilyen telepnek a megkövesedett képét láthatod itt.
![]() |
Próbáld megfogalmazni röviden, hogyan nézett ki akkoriban a
Föld térképe!
Írd le!
![]() |
földtörténeti idő, földtörténeti időszak, ősidő, óidő, középidő, újidő, baktérium, kékbaktérium, őslégkör ősmasszívum |