3/5. Vulkánosság


A leglátványosabb, egyes országokat egyáltalán nem, másokat szinte naponta érintő kérdéskört, a földi vulkanizmust tekintjük most át, igencsak elnagyolva.

Bemelegítésül sorolj fel általad ismert vulkánokat! Keresd meg őket a térképen! A lemezek határait is megvizsgálva, mit tapasztalsz?

 

 

 

Ha ezt a feladatot igazán profin oldottad volna meg, bejelölve a térképre az összes vulkánt, kb. ezt kaptad volna:

Fogalmazd meg, milyen tektonikai helyzetben lépnek működésbe kiömléses (ang.: effusive) és milyenben robbanásos (ang.: explosive) tűzhányók!


A fentiek alapján a következőket mondhatjuk:

 

 

A távolodó lemezeknél sűrű, forró bazaltláva ömlik ki, mint a Közép-Atlanti hátság esetében, folyamatos működést, tengerek, óceánok alatt párnalávát produkálva, hegyeket formálva pedig lapos pajzsvulkánokat szülve.

 

 

 

 

 

Ha közeledik két lemez, legtöbbször andezit lesz az alkotóeleme a klasszikus vulkáni hegyet formázó rétegvulkánoknak, amikre hatalmas robbanások jellemzők, amilyenek a legismertebb tűzhányók, mint a Vezúv, Etna, Fuji stb. Sokféle jelenséget tudnak produkálni, mint a lávafolyás, izzó hamuár, a megolvadt vizek okozta árvíz, hamuszórás és röpködő bombák.

 

 

A leghíresebb kitörések közül épp csak megemlítünk egyet, a karib-tengeri Mt. Pelée 1902-es kitörését, amely egy kisváros 30 000 lakójának életét követelte, akikre mérges gázok és 500 km/h-es sebességgel 1000 Celsius fokos hamuáradat zúdult, az egyedüli túlélő egy börtönbüntetését töltő elítélt volt, akit a vastag falak mentettek meg, ő viszont ezután éveken keresztül cirkuszban kereste kenyerét, mutogatva kisebb égési sebeit.

Ha a fenti történetet bővebben, angolul végig szeretnéd kísérni, a
National Geographic honlapjára kattints!

 

Földrengések

A vulkánosság gyakran jár együtt földrengésekkel, bár mindkettő külön-külön is előfordulhat. A leginkább a földrengések azok, amik számunkra egyértelműen megmutatják a lemezhatárokat, ill. a szilárd kőzettestek elmozdulási helyeit. Kipattanási helyük a hipocentrum (ang.: focus), annak felszíni leképeződése az epicentrum.

Az idők folyamán igen sok tragédiát okoztak már a földrengések. Egy igen nagy földrengés döntötte 1906-ban romba San Francisco-t , viszont az „csak” 700 ember halálát okozta, szemben a Kínában 1976-ban kirobbanttal, ami gyengébb volt, ott viszont kb. 650 000 ember pusztult el.

A földrengéseket igen érzékeny műszerekkel, úgynevezett szeizmográfokkal kísérik figyelemmel, amik minden percben feljegyzik, ha a legkisebb mértékben megmozdul a Föld.

Írd le pár szóval a rajz alapján, szerinted hogyan működik egy szeizmográf!

 


Ha tudsz angolul, és bővebben olvasnál a földrengésekről, kattints ide!


Ha magyarul tudsz, itt találsz egy cikket a Paksi Atomerőmű földtani elhelyezkedéséről, a földrengések szempontjából.