4.3. Éghajlattípusok

Próbáljunk meg rendet vágni az előző alkalommal csoportosított éghajlattípusok között! Elsőként is nézzük meg mi az, ami meghatározza, milyen lesz egy-egy terület éghajlata!

4.3.1 Írd össze, milyen tényezők jöhetnek számításba! Vessétek össze a listáitokat!

4.3.2 Mit gondolsz, melyik tényező miért és hogyan hat az éghajlatra?

4.3.3 Kísérlet

Azonos hőmérsékletű és tömegű földet és vizet helyezzetek egy-egy azonos teljesítményű lámpa alá! Hagyjátok így 10 percen át és 2 percenként mérjétek mindkettő hőmérsékletét! Utána kapcsoljátok le a lámpát és 10 percen át mérjétek 2 percenként mindkettő hőmérsékletét! Az eredményeket grafikonon is ábrázoljátok!

Az anyagoknak azt a tulajdonságát, hogy adott mennyiségük egy fokkal történő melegítéséhez mekkora energiára van szükség fajhőnek nevezik. Mértékegysége joule/kg*C. Milyen hatása lehet az éghajlatra a víz és a föld eltérő fajhőjének?

4.3.4 A megismert pontok közül melyik az, melynél az éghajlat kialakításában nagy szerepet játszik ez a különbség? Hogyan?

A klasszikus felfogás szerint a Földön három nagy éghajlati övet különítünk el: a Baktérítő és a Ráktérítő között húzódik a forró (más néven trópusi) öv, a térítők és a sarkkörök között a mérsékelt öv, a sarkköröktől a sarkokig a hideg öv.

4.3.5 Rajzold be erre a térképre ezeket az öveket!

4.3.6 Emlékezz vissza az előző epochában tanultakra! Miért pont ott vannak a térítők és a sarkkörök, ahol vannak. Mi a különlegessége ezeknek az éghajlati öveknek?

4.3.7 Csoportosítsátok a kapott klímadiagramokat aszerint, hogy melyik övbe esnek!

4.3.8 A tanári magyarázat alapján töltsétek ki a táblázatot!

4.3.9 Osszátok be a kapott klímadiagramokat, melyik éghajlatot képviselik!

éghajlat, földrajzi övezetesség, éghajlati övezet, éghajlati öv, fajhő