4.6. Az ökológiai fülke

4.5.1 Soroljátok be a filmeken látott élőlényeket a táblázatba!

Termelők	Elsődleges fogyasztók	Másodlagos fogyasztók	Csúcsragadozók	Lebontók

4.5.2 Állítsatok össze véletlenszerű életközösségeket! Rajzoljátok le őket!

Miért tűnnek furcsának? Mi lehet az oka annak, hogy ezek az élőlények nem élnek együtt?

Ismétlés

Azt, hogy valamilyen környezeti tényező szempontjából egy élőlény mennyire érzi jól magát a tűrésgörbéje mutatja meg.

A görbén valamely környezeti tényező (hőmérséklet, csapadék, kémhatás stb.) található az x tengelyen, és az élőlény növekedésének mértéke az y tengelyen. Látható, hogy az adott tényező szempontjából van az élőlény számára optimum, minimum és maximum.

Természetesen ezek a görbék nem mind egyforma alakúak, lehetnek köztük különbségek:

Az 1. számú élőlény szűktűrésű, csak egy szűk tartományban érzi jól magát (ott viszont nagyon nagyra nő), a 2. számú tágtűrésű, hiszen egy tág tartományban jól elvan. Természetesen egy-egy faj valamilyen tényező (pl. fény) szempontjából lehet szűktűrésű, míg egy másik szempontjából (pl. hőmérséklet) tágtűrésű. Azokat a fajokat, melyek sok tényező szempontjából tágtűrésűek generalistának nevezik, a sok tényező szempontjából szűktűrésűek pedig a specialisták.

Ha egy élőlény mindenféle környezeti tényező szempontjából vett tűrésgörbéjét egyszerre ábrázoljuk (egy sokdimenziós térben) megkapjuk az életközösségben elfoglalt helyét. Ezt nevezzük ökológiai fülkének (niche). Minél jobban átfedi egymást két faj ökológiai fülkéje, annál nagyobb köztük a versengés.

4.5.3 A Földön az esőerdőkben található a legtöbb faj. Miért van közöttük sok specialista?

Mindezek után beláthatjuk, hogy az egyes éghajlatokon olyan élőlények találhatók, melyeknek hasonlóak a környezeti igényei. Így alakulnak ki, az egyes éghajlatokra jellemző életközösségek, a biomok.

generalista, specialista, ökológiai fülke