4.4. Élő közösségek

A korábbiakban megismerkedhettetek az egyes éghajlati övek időjárás elemeivel (hőmérséklet, csapadék, évi hőingás stb.), földrajzi elhelyezkedésükkel és magyarázatott adtatok arra, hogy milyen okokra vezethetők vissza az egyes területek eltérő éghajlati viszonyai. A következőkben egy-egy éghajlati öv talajait és élővilágát fogjuk vizsgálni. Előbbiekkel csak nagyon röviden foglalkozunk. Nyílvánvaló, hogy a csapadék és a hőmérséklet viszonyok jelentősen meghatározzák, hogy adott területen milyen tulajdonságú talajok alakulnak ki. A trópusi öv heves esőzései kimossák a talaj szervesanyag tartalmát, a sivatagok csapadék szegény környezete szintén kedvezőtlen tápanyag ellátást biztosít, míg a fagyos területeken a talaj aprózódása emelendő ki fő talajformáló erőként.

Virágboltban, kertészetben járva biztos megfigyeltétek, hogy különböző növények más-más talajokat igényelnek (ezért kapható annyiféle virágföld). Ha az éghajlat meghatározza a talajok tulajdonságát, akkor a talajok meghatározzák, hogy adott területen milyen növényzet alakul ki. Értelemszerűen ez csak egyetlen szempont, ún. környezeti tényező, amely meghatározza egy-egy növényfaj elterjedését.

1. Milyen környezeti tényezők lehetnek még hatással egy-egy növényfaj elterjedésére?

Természetesen a környezeti tényezők nemcsak a növény- hanem az állatfajok elterjedését is befolyásolják. Az egyes fajok, azonban nem azonos mértékben érzékenyek a környezeti tényezőkre. A fenyőfajok többsége kiválóan bírja a nedves és a száraz talajt is, míg a vízinövények egyes fajai alig 1 órát bírnak ki víz nélkül. Valamennyi faj, valamennyi környezeti tényezővel szemben különböző toleranciát mutat. Egy adott környezeti tényezővel szembeni elviselőképességet tűrőképességnek nevezzük, amelyet az ábrán látható haranggörbével szokás szemléltetni.

	A vízszintes tengelyen a vizsgált környezeti tényező értékét, a függőlegesen az életműködések mértéke van feltüntetve. Mindig van egy optimális érték (legkedvezőbb), amelyet az adott faj a legjobban kedvel, mindig van egy minimum és egy maximum érték, amelyet még ép elviselnek, ez alatt és e felett az adott faj nem képes megélni.
Egy-egy faj az adott környezeti tényezővel szemben lehet szűktűrésű, azaz csak kismértékű változását bírja elviselni (pl.: vízinövények), lehet átlagos tűrésű és lehet tágtűrésű. Utóbbi esetben az adott környezeti tényező nagymértékű ingadozását is elviseli (pl.: mérsékelt övi fajok).

A fentiek alapján megálalpíthatjuk, hogy adott éghajlaton, az adott környezeti tényezőkkel szemben hasonló igényű növény- és állatfajok fordulnak elő. Az ilyen élőlénycsoportokat életközösségeknek nevezzük. Az életközösségek egyed feletti szerveződési szintek (bioszféra, biom, társulás, populáció - ld. később).

Az élőlények egymással és környeztükkel való kölcsönhatásával, valamint az egyed feletti szerveződési szintekkel a biológia ökológia nevű tudományterülete foglalkozik. Az egyed feletti szerveződési szinteken a bal oldali ábra szemlélteti.

2. Próbáljátok tudományosabban definiálni a fenti fogalmakat! Tűrőképesség, életközösség, ökológia.

3. Válasszatok ki egy-egy környezeti tényezőt és keressetek rá szűk-, illetve tágtűrésű példafajokat!

A Földünkön előforduló élőlények (élőhelyek) összességét bioszférának nevezzük. Egy-egy éghajlati terület hasonló megjelenésű életközösségei a biomok. Az alábbi ábra Földünk biomjait és azok előfordulását szemlélteti.

4. Készítsetek tudományosjellegű előadást egy kiválasztott biomról az alábbi szempontok szerint: elhelyezkedése, éghajlati adottságok, jellemző talajok, növényvilága, állatvilága, veszélyeztetettség. Gyűjtsetek minél több képet az adott biomról, mutassatok be minél több rá jellemző növény- és állatfajt!

A fenti térképen látható, hogy ahzánk a mérséklet övezeti biomba tartozik, azonban mindenki tapasztalta, hogy a mérsékelt övezeti biom mennyire változatos. Vannak erdők, mezők, vizes területek és még sorolhatnánk tovább. Ennek a magyarázata az, hogy az éghajlati öveken belül különböző klímájú helyek alakulnak ki. A klíma szempontjából meghatározó a tengerszintfeletti magasság, az alapkőzet, az égtáji fekvés és még számtalan tényező. Az adott klímát igénylő fajok alkotta életközösséget társulásnak nevezzük. Hazánkban több, mint 360 növénytársulás fordul elő.

5. Tanulmányozzátok a Növényismeret című könyvben a leggyakoribb hazai társulásokat! Soroljatok fel néhányat!

környezeti tényező, tűrőképesség, szűktűrésű, tágtűrésű, ökológia, egyed feletti szerveződési szint, biom, társulás