Jelen ismereteink szerint a bolygónk felszínének 71%-át elfoglaló világtengerek
egyedülálló képződmények a Naprendszerben.
Néhány definíció:
óceán: bazaltos kéregből álló, önálló medencéjű és saját áramlásrendszerű, viszonylag egyenletes oldott sótartalmú, nagy átlagos vízmélységű állóvíz.
tenger: óceánoknál kisebb vízmélységű, önálló áramlásrendszerrel nem rendelkező, egymáshoz képest változó sótartalmú, rendszerint kontinensekhez közel fekvő állóvíz.
beltenger: önálló medencével rendelkező, a világtengerek többi részével szorosan érintkező állóvíz. Pl.: Fekete-tenger.
peremtenger: más tengerrel vagy óceánnal nagy felületen érintkező állóvíz. Pl.: Északi-tenger.
1. A földrajzi atlasz segítségével keress további példát
beltengerre és peremtengerre!
A tengervíz hőháztartása
A víz magas fajhőjének köszönhetően (ld. korábban) a tengerek, óceánok lassabban és kevésbé melegszenek fel, lassabban és kevésbé hűlnek le, mint a szárazföldi területek. A nyáron felhalmozozott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a szomszédos szárazföldi területek éghajlatára kiegyenlítő hatással van (télen fűt, nyáron hűt). A tengervíz felmelegedéséhez hozzájárul az is, hogy a napsugarak akár 200 m mélyre is lehatolnak, továbbá az, hogy a víz hullámzása és áramlása keveredést biztosít, így növelve a keveredő vízréteg mennyiségét.
A tengervíz mozgásai
Ennél a témakörnél
legelőször nyílván mindenkinek a hullámzás jut eszébe. A hullámzás
a tenger felszínén kialakuló mozgásjelenség, amit a vízfelület felett fújó
szelek keltenek. A jelenség megtévesztő, úgy tűnik, mintha a víz előrehaladna,
pedig a vízrészecskék csak fel, le és körbe mozognak. Hullámzáskor a részecskék
csupán energiájukat adják át a mellettük lévő vízmolekulának.
A meredek, sziklás partoknak csapodó hullámok "összenyomódnak",
függőlegesen megnyúlnak, magasságuk megnő. Ez a hullámtörés
jelensége. Ez a folyamat hatalmas pusztítást végez a kőzeteken. A hullámzó
víz partformáló munkáját abráziónak nevezzük. A kőzetek alakításánál
jelentős szerepe van a hullámnyomásnak. A kőzetek pórusaiba,
repedéseibe bezúduló víz növeli az üregben lévő levegő nyomását, s ez mintegy
szétrobbantja a sziklákat.
Forrás: Kontinensről kontinensre, Óceánok - Sarkvidékek,
Az Arktisztól az Antarktiszig CD-ROM
A főbb felszíni tengeráramlások
A főbb mélytengeri áramlások
A Csendes-óceán felszíni tengeráramlásai
Az Indiai-óceán felszíni tengeráramlásai
2. Próbáljátok megmagyarázni, hogyan alakultak
ki a képeken látható sziklaívek és sziklatornyok! Hogyan alakulnak ki a lapos
tengerpartok?
 |  |
 |
|
|
|||
