Vízfolyások

A vízfolyások olyan mederben mozgó folyóvizek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy a magasabb térszínekről az alacsonyabbak felé haladnak és vízszállításuk kisebb-nagyobb mértékben ingadozik. Vizüket források, csapadékvíz és olvadékvizek biztosíthatják. Csoportosításuk hosszúságuk, vízgyűjtő területük és vízhozamuk alapján történik.

1. Az ábra segítségével magyarázd el, hogyan alakulnak ki a források!

2. Nézz utána mit jelentenek az alábbi fogalmak: vízgyűjtő terület, vízválasztó vonal, vízhozam, vízállás, vízjárás.

3. Értelmezd az alábbi táblázatot!

Egyenletes vízjárású folyó

Pl.: Amazonas

Ingadozó vízjárású folyó

Pl.: Duna

Időszakos vízjárású folyó

gyakoriak a sivatagos, félsivatagos területeken

Minél nagyobb egy folyó vízhozama és sebessége, annál nagyobb az energiája és a munkaképessége. Pusztító munkáját a medrébe jutó hordalékkal és a hordalék elszállításával, építő munkáját hordaléka lerakásával végzi. A folyóvizek felszínformáló tevékenysége szakaszjellegüktől függ.

Felsőszakasz-jellegű

nagy lejtésű hegyvidékeken, pusztító munkája nagy, völgyei V-alakban mélyülnek;
a meder alját alkotó kőzetek keménysége alapján sellők, vízesések és zuhatagok alakulhatnak ki;
ha a folyó kemény, ellenálló kőzetekbe vési medrét szurdokok, kanyonok alakulnak ki;

Középszakasz-jellegű

hegységekből kilépő folyók, már hordalék lerakás is megfigyelhető, legyezőszerű hordalékkúpokat építenek;
sebbességük lecsökken, medrüket kanyarogva szélesítik;

Alsószakasz-jellegű

kis lejtésű területeken, lerakott hordalékból zátonyok, szigetek alakulnak ki;
hosszú idő alatt óriási feltöltődött síkságok alakulnak ki;

A folyótorkolatoknak alapvetően két típusa van. Olyan tengerek, óceánok esetén, ahol az apály-dagály keltette vízmozgások jelentősek ún. tölcsértorkolat alakul ki. A visszavonuló dagályhullám a folyó torkolatvidékén lerakódott hordalékot kisöpri a mederből. A torkolatvidéken így nem tud jelentősebb mennyiségű anyag leüllepedni, nem épülnek zátonyok és szigetek, melyek között a folyó több ágra bomlana. Ha az apály-dagály jelenség nem számottevő és az utóbbi jelenség bekövetkezik ún. deltatorkolat alakul ki. Az ilyen típusú torkolat elsősorban a beltengerekbe ömlő folyókra jellemző.

deltatorkolat

deltatorkolat

tölcsértorkolat

4. Írj példát tölcsér- és deltatorkolatú folyóra!

5. Modellezd a folyók felszínalakító munkáját homoktálban!

6. Készítsétek el az ábra fordítását, majd magyarázzátok a képek segítségével a folyamatait! Ábra

Megtanulandó folyók

Egyenletes vízjárású folyó	Pl.: Amazonas
Ingadozó vízjárású folyó	Pl.: Duna
Időszakos vízjárású folyó	gyakoriak a sivatagos, félsivatagos területeken

Felsőszakasz-jellegű	nagy lejtésű hegyvidékeken, pusztító munkája nagy, völgyei V-alakban mélyülnek; a meder alját alkotó kőzetek keménysége alapján sellők, vízesések és zuhatagok alakulhatnak ki; ha a folyó kemény, ellenálló kőzetekbe vési medrét szurdokok, kanyonok alakulnak ki;
Középszakasz-jellegű	hegységekből kilépő folyók, már hordalék lerakás is megfigyelhető, legyezőszerű hordalékkúpokat építenek; sebbességük lecsökken, medrüket kanyarogva szélesítik;
Alsószakasz-jellegű	kis lejtésű területeken, lerakott hordalékból zátonyok, szigetek alakulnak ki; hosszú idő alatt óriási feltöltődött síkságok alakulnak ki;