Már az előző fejezetből is kiderül, hogy Földünk folyamatos változásban van. A változásokat két nagy csoportra, külső és belső erőkre osztjuk. A belső erők közé tartozik: a tűzhányó-tevékenység, a földrengések, a hátságok képződése - erről már volt szó - , a hegységképződés - erről később, de még ebben az epochában lesz szó. A külső erők közé tartozik a szél, víz pusztító munkája, ezekről nem tanulunk ebben az epochában.

Tűzhányó-tevékenységek

Az előző fejezetben tanultak után feltehetően számodra is egyértelmű, hogy az óceáni hátságoknál jelentős vulkáni tevékenység van, hisz itt jelentős láva töri át a kőzetlemezt. Ezeknek, az ún. hasadéktűzhányók egymásba kapcsolódó láncolata alkotja az óceáni hasadékvölgyek rendszerét. Bár a kőzettanról csak később fogsz tanulni néhány kőzettel már itt, előljáróban is megismerkedsz. A kiömlő láva megszilárdulásával kőzetek jönnek létre, melyeket vulkáni (magma) eredetük miatt magmás kőzeteknek nevezzük. Az óceáni kéreg alsó részében a magma nem kerül a felszínre, ezért mélységi magmás kőzetről beszélünk, ezek közül leggyakoribb a peridotit és a gabbró. A kőzetek másik része az óceáni kéreg felső részét alkotják, a szilárd kéreg felszínére kerülnek, így kiömlési magmás kőzetnek nevezzük őket. Leggyakoribb képviselőjük a bazalt.

Földünk vulkánjai

A kiömlési magmás kőzetek, egész pontosan a bazalt érdekes formája a párnaláva. A felszínre kerülő, kb. 1 méter nagyságú lávadarabok az óceánfenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására megszilárdulnak. A párnaláva alatti rétegben, függőlegesen megszilárdult kőzeteket dájkoknak nevezzük.

Az óceáni hátságok vidékein kívül a legnagyobb fokú tűzhányótevékenységgel a mélytengeri árkok közelében találkozhatunk. Mint tudjuk itt közeledő kőzetlemezek ütköznek, , amelyek közül az alábukó kb. 80 km mélyésgben megolvad, amelynek egy része elindul felfelé, miközben a felette lévő kőzetrétegeket is megolvasztja. Így a hátsági vulkánokkal szemben, a mélytengeri árkok vulkánjainak lávája nem csak az asztenoszféra anyagait tartalmazzák. Többek közt ennek köszönhető, hogy az így megszilárduló kőzetek savanyú kémhatásúak lesznek, de erről, majd a kőzettani résznél tanulsz. Az alábukási zónában megszilárduló magmás kőzeteket is mélységi és kiömlési csoportba soroljuk. A mélységiek tipikus képviselője a gránit és a diorit, míg a kiömlésiek közül leggyakoribb a riolit és az andezit.

A Föld külső erői miatt a mélységi magmás kőzetek is felszínre kerülhetnek. Ezzel magyarázható, hogy a gránit jól megfigyelhető a Magas-Tátra vagy a Velencei-hegység esetében. Az andezit a Mátra, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység fő kőzetalkotója.

A mélytengeri árkok mentén kialakuló vulkánok általában szabályos kúp alakúak, a hátságiaktól eltérően nem csendes, folyamatosan működők, hanem időszakosan, robbanásszerűen tőrnek ki.

3.1. Az alábbi fogalmak felhasználásával rajzolj le egy szabályos kúp alakú vulkánt!

magmakamra, kürtő, kráter, tűzhányó katlan

Nézd meg az alábbi kürtős tűzhányók webcamerás képeit!
Etna, Vezúv, Fudzsi

A földi tűzhányó tevékenységnek van egy olyan típusa, amely nem kőzetlemezek találkozásához kötött. Létezik egy olyan forma, mikor a köpeny forró területeiről nyílegyenesen felfelé tör a megolvadt kőzetanyag, majd átüti a litoszférát. Ezt forrópontos vulkánosságnak nevezzük. Ilyen eset például a Hawaii-szigeteki vulkánok.

Az ismert forró pontok eloszlása. A körülbelül 120 forró pont egyharmada napjainkban aktív. A nyilak a lemezmozgások irányát jelölik.

A földkerekség valamennyi aktív vulkánjának és valamennyi jelenlegi kitörésének a leírása.

 

A leghíresebb kitörések közül épp csak megemlítünk egyet, a karib-tengeri Mt. Pelée 1902-es kitörését, amely egy kisváros 30 000 lakójának életét követelte, akikre mérges gázok és 500 km/h-es sebességgel 1000 Celsius fokos hamuáradat zúdult, az egyedüli túlélő egy börtönbüntetését töltő elítélt volt, akit a vastag falak mentettek meg, ő viszont ezután éveken keresztül cirkuszban kereste kenyerét, mutogatva kisebb égési sebeit. Ha a fenti történetet bővebben, angolul végig szeretnéd kísérni, a National Geographic honlapjára kattints!

I. Nézzetek utána a legnagyobb, leghíresebb vulkánkitöréseknek! (Tambora, Krakatau, Katmai, El Chichon...)
II. Készítsetek egy világtérképet és jelöljétek rajta a legnagyobb vulkánokat!

Földrengések

A vulkánosság gyakran jár együtt földrengésekkel, bár mindkettő külön-külön is előfordulhat. Leginkább a földrengések azok, amik számunkra egyértelműen megmutatják a lemezhatárokat, ill. a szilárd kőzettestek elmozdulási helyeit. A kőzetlemezek mozgása következtében a kőzetburokban egyre több feszültség halmozódik fel, majd a feszítőerő bizonyos nagyság elérésekor a kérget hirtelen megrepeszti. Ez a hirtelen repedés messzire szétterjedő rezgőmozgással jár, amely a kérget megremegteti. Kipattanási helyük a rengésfészek, más néven hipocentrum (ang.: focus), annak felszíni leképeződése a rengésközpont vagy epicentrum. A földrengéseket igen érzékeny műszerekkel, úgynevezett szeizmográfokkal kísérik figyelemmel, amik minden percben feljegyzik, ha a legkisebb mértékben megmozdul a Föld. A képen egy szeizmográf látható.

A földrengések erősségét a Charles Richter által kifejlesztett ún. Richter-skálán mérjük. Eszerint:

- 1-2-es erősségű a rengés csak műszerrel érzékelhető (évente kb. 500 000 db van a Földön)
- 3-4-es erősségű a földrengés csak az epicentrumban és alig érezhető (a csillárok kilengenek, évente 10 000 és 100 000 között)
- 5-6-os erősségű a földrengés erősen érezhető, kisebb károk (falak megrepedése) lehetnek (évente 20 és 200 között)
- 7-8-as erősségű a rengés súlyos károkat okoz (házak és a hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja, évente kb. 10)
- 8-as erősség felett komoly károk lehetnek a környezetben is

Magyarország Földrengési Információs Rendszere
Napra kész információ a legutóbbi idők földrengéseiről, és a földrengéskutatásról
http://foldrenges.lap.hu/
Az elmúlt 24 óra földrengései

3.2. Keresd meg az atlaszodban Európa vulkánjait!
3.3. Definiáld az alábbi fogalmakat: szeizmológia, szeizmológus, tengerrengés, cunami.
3.4. Nézz utána, hogyan működik a szeizmográf!
3.5. Tanulmányozd a Mercalli-féle földrengésskálát!
3.6. Kutasd fel Charles F. Richter életrajzát!

erők, külső erők, hasadéktűzhányó, magmás kőzet, mélységi magmás kőzet, kiömlési magmás kőzet, párnaláva, dájk, forrópontos vulkánosság, rengésfészek, hipocentrum, rengésközpont, epicentrum, szeizmográf