5. Kőzetek

Mint azt megtanultad a földkéreg, illetve a földköpeny felső részét együttesen kőzetburoknak nevezzük. A kőzetburok a Föld külső, merev héja, vastagsága 50-100 km között változik.

A kőzetburkot kőzetek építik fel, amelyeket keletkezésük alapján három nagy csoportra osztunk:

1. magmás kőzetek;
2. üledékes kőzetek;
3. átalakult kőzetek.

 

Magmás kőzetek

A magmás kőzetekről már szintén esett szó, ezt részben megismételjük, illetve bővítjük. A magmás kőzetek a magma megszilárdulásával jönnek létre. A magma, másnéven kőzetolvadék folyékony halmazállapotú, a kőzetburok alsóbb részeiben, általában 70 km-nél mélyebb rétegekben képződik. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Ha a magma kijut a földfelszínre láváról beszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán alakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési magmás kőzetek. A vulkáni porból és hamuból lazább szerkezetű kőzet, úgynevezett tufa lesz.

Az ábra a vulkánok felépítését szemlélteti (nagyítható)

A magma egyik legfontosabb tulajdonsága a szilícium-dioxid (SiO2) tartalma, ez határozza ugyanis meg az olvadáspontját és ezzel együtt a folyékonyságát (viszkozitását) is. Minél nagyobb a magma SiO2 tartalma, annál magasabb hőmérsékleten olvad meg és annál folyósabb lesz. A SiO2 elsősorban a kontinensekről kerül a magmába, minél mélyebbről származik a magma, annál magasabb hőmérsékletű és folyósabb. A SiO2 tartalom a magma kémhatását is megszabja: magas SiO2 tartalomnál savanyú, közepesnél semleges, alacsonynál bázikus kőzetről beszélhetünk. A magmás kőzetekre jellemző, hogy mekkora kristályokat tartalmaznak. Minél hosszabb idő alatt, minél lassabban szilárdul meg a magma, annál nagyobb kristályok keletkezésére van lehetőség.

SiO2 tartalom
63%-
52%-62%
45%-52%
kitörési hőmérséklet
700-900 C
950-1170 C
1050-1200 C
kémhatás
savanyú
semleges
bázikus

mélységi magmás kőzetek

gránit - a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, hazánkban pl. a Velencei-hg. területén találkozhatunk vele (300 millió éves kihantolódott battolit), de gránit alkotja a Magas-Tátrát is. diorit - a gránithoz hasonlóan a lemezek alábukási zónáiban fordul elő, leggyakrabban ott, ahol a kontinentális és a tengeri lemezek találkoznak, hazánkban nincs felszín közeli előfordulása. gabbró - az óceáni lemezkérgek fő alkotója, hazánkban a Bükk-hg-ben (Szarvaskő) került felszínre egykori óceáni aljzatként
kiömlési magmás kőzetek
riolit - kémiai összetétel alapján a gránit kiömlési párja, hazánkban a Tokaji- és a Zempléni-hg-ben találkozhatunk vele. andezit - a Föld leghosszabb hegységének, az Andoknak fő alkotója, hazánkban a Mátra, Börzsöny, Visegrádi-hg , Cserhát kőzetalkotója. bazalt - a Földön az óceánok aljzatát építi fel, hazánkban mintegy 50, ma már nem működő bazaltvulkán található pl: Badacsony, Csobánc, Gulács, Hegyesd, Somló, Medves, Tátika.
Tufák
riolittufa - erősen liokacsos, puha, könnyen alakítható kőzet, horzsakő, habkő, tajtékkő néven is ismert, mivel a riolitvulkánok általában hevesen törnek ki, nagy mennyiségben képződik andezittufa - jó formálhatósága miatt építkezésre is előszeretettel használják (pl. esztergomi bazilika), a Mátrában és Börzsönyben fordul elő nagyobb mennyiségben bazalttufa - a benne képződött buborékok miatt kenyérkőnek is nevezik, a Tihanyi-félszigetet ez a kőzet alkotja
5.1. Jelöld a térképen, hogy az alábbi kőzetek melyik hegységeinkre jellemzők leginkább!

 

Üledékes kőzetek

Az üledékes kőzetek üledékszemcsékből felépülő üledékekből alakulnak ki.

Az üledékszemcsék az üledékgyűjtőkben halmozódnak fel és itt kezdődik meg a kőzetté alakulás. Az üledékgyűjtők a Föld felszínén lévő mélyedések. A legnagyobb üledékgyűjtő a tengermedence.

1. szárazföldről származó
2. üledékgyűjtőn belüli
3. vulkánkitörésből származó

- idősebb kőzetek pusztulása során keletkezik;
- a levegő, víz és az élőlények hatására;
- a kőzetek elaprozódnak, elmállnak, kisebb alkotókra hullanak;
- aprozódás és mállás;
- a törmeléket és az elmálott anyagot hordaléknak nevezzük;
- a hordalék különböző tényezőknek köszönhetően szállítódik (víz, szél), a folyamat során további változásokon megy keresztül;
- a hordalék egy idő után nyugalomba kerül és az üledékgyűjtő medencékben felhalmozódik;
- itt indul meg az üledékes kőzet képződés.

- az üledékszemcsék nem az üledékgyűjtő medencén kívül képződik, hanem az üledékgyűjtő medencében;
- egyik lehetősége a kicsapódás pl.: tengervízből kicsapódó só;
- másik lehetőség az üledékgyűjtőben élt és ott elpusztult élőlények szerves anyagából keletkező üledékszemcsék;

- a tűzhányók kitörésekor kiszórt kő, por- és hamuszemcsékből összecementálódott anyagokból alakulnak ki;

Üledékszemcsék mérete

üledék, üledékes kőzet
szemcseátmérő (mm)
cementált változat
agyag
0,006
agyagpala
kőzetliszt, iszap
0,006-0,03
iszapkő
homok
0,03-1
homokkő
kavics
1-64
konglomerátum
görgeteg
64-128
tömb
128-

Az üledék kőzetté vállása

összenyomódás
cementálódás
- előfeltétel, hogy az üledék betemetődjön és egyre mélyebbre kerüljön;
- az üledéket fedő réteg nyomást gyakorol az üledékre;
- a nyomás hatására tömörödés indul meg;
- az üledékes kőzet a tömörödés végeredménye.

- vizes közegben megy végbe;
- a vízben lévő bizonyos anyagok kicsapódnak és kitöltik az üledékszemcsék közötti pórusokat;
- a kicsapódó anyagok kötöanyagként összekötik, cementálják az üledékszemcséket;
- az összecementált üledékszemcsék már üledékes kőzetnek tekinthetők;
- pl.: homokkő, kavicskő.

Fontosabb üledékes kőzetek

Cementálódott üledékek
konglomerátum - jól elkülöníthető darabokból összeállt kőzet, idővel általában tovább aprózódik homokkő - az apró szilícium-dioxid darabok jól elkülöníthatőek, különös formája a vörös homokkő, a Bakony egyes részeinek alkotója agyagpala - már az átalakult kőzetek felé mutat, jellemző a rétegzettsége és a nagyon apró szemcseméret
Kémiai üledékek
márga - meszes agyag vagy agyagos mész, a Budai-hg-ben, Bakonyban találkozhatunk vele, gyakran keletkezik folyótorkolatokban
mészkő - édesvizekben és tengerekben egyaránt képződhet. Kémiai összegképlete: CaCO3. Az édesvízi mészkő a vízből történő kiválással, míg a tengeri mészkő többségében állatok maradványaiból alalkul ki. A trópusi tengerek jellegzetes mészkőképződményei a korallok. A Budai-hg-ben, az Aggteleki karsztban , a Bükkben, a Mecsekben találhatjuk
dolomit - többsége tengeri mészkő átalakulásával képződött. Kémiai összegképlete: CaMg(CO3)2. Üledékes hegységeink (Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Cserehát, Mecsek, Budai-hg.) fő alkotója.

Átalakult kőzetek

A metamorf kőzetek olyan kőzetek, amelyek más kőzetekből keletkeztek, miközben azoknak megváltozott a szerkezetük és/vagy kémiai összetételük. Általában a mélybe süllyedve a magas nyomás és/vagy hőmérséklet hatására változik meg a kőzet szerkezete.

Fontosabb metamorf kőzetek, zárójelben, hogy miből alalkult át

talk, zsírkő (ultrabázikus magmás kőzetekből)
csillámpala (agyag, agyagpala, tufa, agyagos homok, riolit, kőzetliszt)
gneisz (gránit, diorit)
kvarcit (homokkő)
márvány (mészkő, dolomit)
szerpentinit (ultrabázikus magmás kőzetekből)

A kőzettípusok egymásba alakulását szemlélteti az ábra:

földkéreg, földköpeny, kőzetburok, kőzet, viszkozitás, magmás kőzet, méylségi magmás kőzet, kiömlési magmás kőzet, üledékszemcse, üledékgyűjtő, cementálódás, tufa