5. Kőzetek
Mint azt megtanultad a földkéreg, illetve a földköpeny felső részét együttesen kőzetburoknak nevezzük. A kőzetburok a Föld külső, merev héja, vastagsága 50-100 km között változik.
A kőzetburkot kőzetek építik fel, amelyeket keletkezésük alapján három nagy csoportra osztunk:
1. magmás kőzetek;
2. üledékes kőzetek;
3. átalakult kőzetek.
Magmás kőzetek
A magmás kőzetekről már szintén esett szó, ezt részben megismételjük, illetve bővítjük. A magmás kőzetek a magma megszilárdulásával jönnek létre. A magma, másnéven kőzetolvadék folyékony halmazállapotú, a kőzetburok alsóbb részeiben, általában 70 km-nél mélyebb rétegekben képződik. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Ha a magma kijut a földfelszínre láváról beszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán alakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési magmás kőzetek. A vulkáni porból és hamuból lazább szerkezetű kőzet, úgynevezett tufa lesz.
Az ábra a vulkánok felépítését szemlélteti (nagyítható)
A magma egyik legfontosabb tulajdonsága a szilícium-dioxid (SiO2) tartalma, ez határozza ugyanis meg az olvadáspontját és ezzel együtt a folyékonyságát (viszkozitását) is. Minél nagyobb a magma SiO2 tartalma, annál magasabb hőmérsékleten olvad meg és annál folyósabb lesz. A SiO2 elsősorban a kontinensekről kerül a magmába, minél mélyebbről származik a magma, annál magasabb hőmérsékletű és folyósabb. A SiO2 tartalom a magma kémhatását is megszabja: magas SiO2 tartalomnál savanyú, közepesnél semleges, alacsonynál bázikus kőzetről beszélhetünk. A magmás kőzetekre jellemző, hogy mekkora kristályokat tartalmaznak. Minél hosszabb idő alatt, minél lassabban szilárdul meg a magma, annál nagyobb kristályok keletkezésére van lehetőség.
mélységi magmás kőzetek
gránit - a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, hazánkban pl. a Velencei-hg. területén találkozhatunk vele (300 millió éves kihantolódott battolit), de gránit alkotja a Magas-Tátrát is. diorit - a gránithoz hasonlóan a lemezek alábukási zónáiban fordul elő, leggyakrabban ott, ahol a kontinentális és a tengeri lemezek találkoznak, hazánkban nincs felszín közeli előfordulása. gabbró - az óceáni lemezkérgek fő alkotója, hazánkban a Bükk-hg-ben (Szarvaskő) került felszínre egykori óceáni aljzatként riolit - kémiai összetétel alapján a gránit kiömlési párja, hazánkban a Tokaji- és a Zempléni-hg-ben találkozhatunk vele. andezit - a Föld leghosszabb hegységének, az Andoknak fő alkotója, hazánkban a Mátra, Börzsöny, Visegrádi-hg , Cserhát kőzetalkotója. bazalt - a Földön az óceánok aljzatát építi fel, hazánkban mintegy 50, ma már nem működő bazaltvulkán található pl: Badacsony, Csobánc, Gulács, Hegyesd, Somló, Medves, Tátika. riolittufa - erősen liokacsos, puha, könnyen alakítható kőzet, horzsakő, habkő, tajtékkő néven is ismert, mivel a riolitvulkánok általában hevesen törnek ki, nagy mennyiségben képződik andezittufa - jó formálhatósága miatt építkezésre is előszeretettel használják (pl. esztergomi bazilika), a Mátrában és Börzsönyben fordul elő nagyobb mennyiségben bazalttufa - a benne képződött buborékok miatt kenyérkőnek is nevezik, a Tihanyi-félszigetet ez a kőzet alkotja
5.1. Jelöld a térképen, hogy az alábbi kőzetek melyik hegységeinkre jellemzők leginkább!
Üledékes kőzetek
Az üledékes kőzetek üledékszemcsékből felépülő üledékekből alakulnak ki.
Az üledékszemcsék az üledékgyűjtőkben halmozódnak fel és itt kezdődik meg a kőzetté alakulás. Az üledékgyűjtők a Föld felszínén lévő mélyedések. A legnagyobb üledékgyűjtő a tengermedence.
- idősebb kőzetek pusztulása során keletkezik;
- a levegő, víz és az élőlények hatására;
- a kőzetek elaprozódnak, elmállnak, kisebb alkotókra hullanak;
- aprozódás és mállás;
- a törmeléket és az elmálott anyagot hordaléknak nevezzük;
- a hordalék különböző tényezőknek köszönhetően szállítódik (víz, szél), a folyamat során további változásokon megy keresztül;
- a hordalék egy idő után nyugalomba kerül és az üledékgyűjtő medencékben felhalmozódik;
- itt indul meg az üledékes kőzet képződés.- az üledékszemcsék nem az üledékgyűjtő medencén kívül képződik, hanem az üledékgyűjtő medencében;
- egyik lehetősége a kicsapódás pl.: tengervízből kicsapódó só;
- másik lehetőség az üledékgyűjtőben élt és ott elpusztult élőlények szerves anyagából keletkező üledékszemcsék;
Üledékszemcsék mérete
Az üledék kőzetté vállása
- az üledéket fedő réteg nyomást gyakorol az üledékre;
- a nyomás hatására tömörödés indul meg;
- az üledékes kőzet a tömörödés végeredménye.- vizes közegben megy végbe;
- a vízben lévő bizonyos anyagok kicsapódnak és kitöltik az üledékszemcsék közötti pórusokat;
- a kicsapódó anyagok kötöanyagként összekötik, cementálják az üledékszemcséket;
- az összecementált üledékszemcsék már üledékes kőzetnek tekinthetők;
- pl.: homokkő, kavicskő.Fontosabb üledékes kőzetek
Cementálódott üledékek konglomerátum - jól elkülöníthető darabokból összeállt kőzet, idővel általában tovább aprózódik homokkő - az apró szilícium-dioxid darabok jól elkülöníthatőek, különös formája a vörös homokkő, a Bakony egyes részeinek alkotója agyagpala - már az átalakult kőzetek felé mutat, jellemző a rétegzettsége és a nagyon apró szemcseméret Kémiai üledékek
Átalakult kőzetek
A metamorf kőzetek olyan kőzetek, amelyek más kőzetekből keletkeztek, miközben azoknak megváltozott a szerkezetük és/vagy kémiai összetételük. Általában a mélybe süllyedve a magas nyomás és/vagy hőmérséklet hatására változik meg a kőzet szerkezete.
Fontosabb metamorf kőzetek, zárójelben, hogy miből alalkult át
A kőzettípusok egymásba alakulását szemlélteti az ábra:
földkéreg, földköpeny, kőzetburok, kőzet, viszkozitás, magmás kőzet, méylségi magmás kőzet, kiömlési magmás kőzet, üledékszemcse, üledékgyűjtő, cementálódás, tufa
