8. Ásványkincsek

A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagait (ásványok, kőzetek) ásványkincseknek nevezzük. Az emberiség számára az egyik legfontosabb természeti erőforrást jelentik. Az ásványkincsek egy része közvetlenül a magmából származik, másik részük üledékes eredetű. Az olyan ásványokat, amelyekből fémek nyerhetők érceknek nevezzük.

Mélységi magmás ásványok, ércek

A Föld mélyében lassan kihűlő magma ásványi összetevői olvadáspontjuk és sűrűségük szerint különböző kristályosodási folyamatokon mennek át. Az ábra segítségével próbáljuk a különböző folyamatokat magyarázni.

Az előkristályosodás 1200-1000 Celsius-fok között játszódik le, a képződő vegyületek közül a vasérceket emeljük ki.

A főkristályosodásra az 1000-800 Celsius-fok közötti hőmérséklet jellemző, ezen körülmények közt kristályosodik a már említett gránit és diorit.

A pegmatitos fázisnak a magmacsepp belsejében lévő üreg a helyszíne, a 800-600 Celsius-fok közötti tartormányban kristályosodik rengeteg drágakő pl. a smaragd.

A pneumatolitos fázis jellegzetes ásványai közül az ólomtartalmúakat említjük. Jellemző hőmérséklet 400-600 Celsius-fok. Ez a hőmérséklet jellemző az olvadék repedéseinek belsejére.

A hidrotermás fázis ásványai a magmacseppből kilépő és felfelé törő forróvizes oldatokból és az izzó gázokból-gőzökből kristályosodnak. A kikristályosodó ásványokban nemesfémek (arany, ezüst) és színesfémek (réz, cink, ón) találhatók.

Üledékes ércek

Az üledékes kőzetek mállása során a kőzetek ércanyaga a vízben feloldódik és oldatban vándorol. A folyóvizekben lévő fémek a tengervíz hatására kicsapódnak és a torkolat környékén lerakódik. Ezen folyamatoknak, illetve a tengervízben élő baktériumoknak köszönhetően alakultak ki Földünk nagy üledékes vas-, mangán-, réz és cinkérctelepei.

Hazánk legjelentősebb érce a bauxit, amely az alumínium érce.

8.1. Jelöld a térképen hol bányászható hazánkban bauxit!

 

8.2. A képek segítségével nevezd meg melyik fém mire használható!

 

ólom
 
réz
 
cink
   
vas
 
mangán
 

Hogyan lesz a bauxitból alumínium?

Bár a bauxitot az alumínium iparilag legfontosabb ásványaként tartjuk számon, kémiailag mégsem tekinthetjük igazán ásványnak, hanem olyan összetett ásványtársulásnak, amely a magmás kőzetek, elsősorban a gránit meleg, párás klímán történő mállása és üledékképződése során keletkezett. Ezért található gyakran trópusi országokban.

A bauxit kémiai összetétele: Al2O3 - timföld (55-60%), Fe2O3 - (5-20%), SiO2 - kvarc (5-25%), H2O - víz (12-13%).

A bányákból kikerülő bauxitot először kőtörőkben aprítják, majd szárítják, végül ún. golyósmalmokban finomra őrlik.
Az őrölt bauxidhoz egy nátrium-hidroxid (NaOH) nevű lúgos kémhatású anyagot adnak, amely hatására kémiai átalakuláson megy át.
Az említett, illetve további folyamatok eredményeként timföld keletkezik Al(OH)3.
A timföldet elektromos áram segítségével közel 1000 Celsius-fokra melegítik, majd a folyékony fémet meghatározott időszakonként lecsapolják.

ásványkincs, érc