Előidő
Kb. 2 milliárd éve jelent meg az élővilág nagy újítása, a sejtmag. A sejtmagvas élőlényekben az örökítőanyagot egy hártya borítja. Az ilyen szerveződéseket eukarióta élőlénynek nevezzük. A legősibb eukarióták az ősi ostorosmoszatok lehettek. Ezek a lények rendelkeztek a növényekre jellemző színtesttel, de az állatokhoz hasonlóan is megtudtak élni. Nem véletlen, hogy belőlük indult ki a fejlődés három főiránya, a növények, a gombák és az állatok. Mindhárom csoport ősei már az előidőben megjelentek. A rohamos fejlődés azonban nem állt meg. Kb. másfél milliárd éve megjelent az ivaros szaporodás (idáig főleg osztódással szaporodtak az élőlények), amely sokkal gazdagabb változatosságra adott lehetőséget. A növények fotoszintézise során termelt oxigén lehetővé tette az élőlényeknek a gazdaságosabb energia nyerést, így hamarosan megjelentek az első több sejtű élőlények. S tán kevesen gondolnák, de a prekambrium végére (590 millió éve) a gerincesek kivételével valamennyi állatcsoport őse megjelent már. Az előidő leggazdagabb kövületlelőhelyét az ausztráliai Edicara város közelében találták meg. Itt 680 millió éves élőlények kerültek elő. Kép: Edicara-fauna.
Óidő
A kambriumi állatvilág legnagyobb újítása a szilárd váz megjelenése volt. A vázak anyaga igen változatos volt, mészkő, kova, foszfát, kitin. Szintén hatalmas lépés a gerincesek felé vezető fejlődés őseinek, a gerinchúrosoknak a megjelenése. Az ókorban egymás után jelentek meg a fajok, és ki is tudtak lépni a szárazföldre, hála a káros UV-sugaraktól védő ózonernyő kialakulásának. Az élővilágnak köszönhetően a légkör oxigénszintje is lassan elérte a mostani 10%-át, ami újabb törzsek megjelenésének kedvezett. A devont, például a "halak időszakának" tartják, amelyeknek legjellemzőbbje, a páncélos őshal nehéz páncélja miatt úszásképtelen volt, a fenéken közlekedett.
A korszakot bemutató leghíresebb leletről, a Burgess-paláról itt olvashatsz, a legjellemzőbb törzsekről itt láthatsz képeket. Izgalmas, érdekes, keveset kell olvasni!
Kialakult olyan hal is - amely már tudott úszni (!), és nem is olyan régen kifogták példányait is az óceánból- ami arról nevezetes, hogy később az őskétéltűek alakultak ki belőlük. Ez volt a bojtosúszójú hal: Az időszak utolsó negyedében , a karbonban a klíma trópusivá melegedett, és pálmákból, páfrányokból hatalmas lápok, mocsarak alakultak ki, aminek köszönhetjük a kőszéntelepek kialakulását. Az ókor végének jellemző, ma is élő növénye a páfrányfenyő volt.
A kambrium vezérkövületei a háromkaréjú ősrákok (Trilobiták).
Az ordovíciumban hatalmas telepeket alkotó gerinchúrosok a Graptoliták.
A szilurban jelentek meg az állkapoccsal rendelkező halak.
A devon érdekes kövületei a fejlábúakhoz tartozó Ammoniteszek.
A perm végén jelennek meg az emlősök felé vezető fejlődés képviselői, a Diictodonok.
Az állatok vázrendszeréről:
Közismert, hogy a rovarok vázrendszere, szemben, pl. az emberével a testük külsején helyezkedik el. Viszont biztos feltűnt az is, hogy a nagyobb állatoknál ilyent nem találunk. Miért?
Már a földtörténeti ókorban "kiderült". hogy súlyos korlátai vannak a külső váznak. Igaz, hogy könnyebben alakul ki, de formagazdagsága erősen korlátozott, és nem kell magyarázni, hogy tömege szükségszerűen nagyobb arányában a belsőénél, azaz csak kis méretben életképes találmány. Ezért nincsenek, szerencsére, akkora rovarok, mint egy ló.
12.1. Mi a legnagyobb, általad ismert, külső vázas állat?
12.2. Írj olyan állatfajokat, amik belső vázasak, de kívül is védi őket valami. Mik az előnyei, hátrányai? Te mit "változtatnál" rajtuk? Írj, rajzolj!
Középidő
Az előző időszak, a perm végén hatalmas változás zajlott le az élővilágban. A hüllőcsaládok 3/4-e kipusztult a Földről a tengeri törzsek 80%-a, és vannak olyan becslések, amik szerint a fajok mindössze 5%-a élte túl. A máig legnagyobbnak számító tragédiának nem egy oka volt.
A kihalások okai: Összejátszhatott az, hogy az összeállt kontinensek sekélytengeri partvonalainak aránya töredékére csökkent. A kontinensek belsejében, pedig nagyon megnőtt az óceántól való távolság, és sivatagok alakultak ki, hatalmas hőingadozású klímával. Az összeütközött kontinensek peremének felgyűrődésével hegységek képződtek, hideg, hegyvidéki éghajlattal. A szárazföldek belsejében az évszakok váltogatták egymást, ami korábban szintén nem volt általános. Ezekhez jött még hozzá a világtenger szintjének drasztikus csökkenése, ami a kontinentális talapzat nagy részét szárazulattá változtatta, és vulkánkitörések, meteor becsapódások, de még felvetődött egy komoly eljegesedés gondolata is.
Az élet, tehát sokkal nehezebbé vált, a többség számára elviselhetetlenné.
A Pangea feldarabolódása a triász végén kezdődik, amikor kettéválik a szuperkontinens északi és déli részekre.
Ez a változás egyben az egyik legérdekesebb változást eredményezte az élővilág történetében, amely a lassú, tíz-húsz millió évig taró lábadozás után magához tért. A tengereket a fejlábúak uralták, a szárazföldeken megjelentek a teknősök és krokodilok ősei, a Föld első emlősei, de a legismertebb földtörténeti epizód, a dinoszauruszok kora is ekkor kezdődött el. A növényvilág terén már valamennyi ma élő növénytörzs ősei jelen voltak.
A jura a dinoszaurusz-félék teljes uralmát hozta. A 160 millió évig uralkodó élőlénycsoport tagjai igen változatosak voltak, mind méretben (10 cm-több tíz méter), mind életmódban. A korábbi feltevésekkel ellentétben nem voltak ostoba jószágok, sőt viselkedésükkel feltehetően kitűntek hüllőtársaik közül. A dinoszauruszok mellett fontos megemlíteni, hogy megjelenik a madarak őse, s az sem mellékes, hogy jelentős területet hódítanak meg a fenyőfélék.
12.4. Most pedig teremtsünk dínót! Szerinted milyen dínó nem volt még? Alkoss olyant, ami szerinted életképes lenne; rajzolj, ismertesd előnyeit, gyengeségeit!
I. Készítsetek kiselőadásokat különböző dinoszaurusz fajokról!
A kréta végére megjelennek a legismertebb zárvatermők, a nyír, a tölgy és a bükk. Az állatvilág legjelentősebb előre lépése a méhlepényesek térhódítása, legismertebb eseménye viszont a dinoszauruszok kihalása. Ez a folyamat mind a mai napig vitatott.
12.6. Három térképet látsz a földtörténeti középkorból. Tedd őket sorrendbe, és magyarázd el, mi történik rajtuk, hogyan változnak a kontinensek és a tengerek! Írd le!
1.
2.
3.
Újidő
Az újidő kezdetére már valamennyi élőlény jelentős fejlettséget ért el. Az eocénra (55-38 millió éve) már valamennyi ma élő emlősrend ősei kifejlődtek. A kor legjelentősebb eseménye a 15-20 millió éve elindult emberi evolúció. Erről az Afrika epochában fogsz részletesen tanulni.
A nagy kihalások
A földtörténet során öt jelentősebb kihalást tartanak számon. Ezeket az alábbi táblázat szemlélteti:
ordovícium végi (443 millió éve) késő devon (376 millió éve) perm végi (251 millió éve) triász végi (200 millió éve) kréta végi (65 millió éve) Forrás: Pálfy József - Kihaltak és túlélők
A kutatók rengeteget töprengenek azon vajon mik okozhatták a kihalásokat. Nagyon sok elmélet és részben bizonyíték szól a meteorit becsapódások, a vulkánkitörések, az éghajlatváltozás és a tengerszintváltozás mellett. Több tudós periodicitást vél felfedezni a kihalások során, míg mások a génekben rejlő kipusztulási tényezőt hangsúlyozzák. Hogy mi az igazság talán soha nem derül ki. Tény viszont, hogy a darwini lassú fajeltűnések időnként nem igazolódnak.
Napjainkban gyakran hallani a fajok kipusztulásáról. Becslések szerint óránként 3 faj tűnik el a Föld felszínéről végleg, legtöbbjüket mégcsak nem is ismerjük. A táblázatból azonban jól látszik, s ezt az evolúciós elmélet is alá támasztja, hogy fajok mindig is haltak ki. Mi akkor a probléma? A problémát természetesen több odalról lehet megközelíteni. Vannak akiknek erkölcsi aggályaik vannak, míg mások a gazdasági összeomlást, a Föld lakosságának élelmezési problémáit hangsúlyozzák. Egy biztos. Az emberi tevékenység hatására oly mértékben felgyorsult az élőhelyek átalakulása és megszűnése, amely egy hatodik, nagy kihalási hullámot indíthat el. De legyünk nyugodtan önzők! Mi van akkor, ha egy olyan faj tűnik el végleg, amit még nem is ismerünk, és esetleg fontos gazdasági haszonnövény lehet, vagy ne talán a rákgyógyítás egy fontos hatóanyagát tartalmazza?
eukarióta, színtest, ivaros szaporodás, gerinchúrosok, külső váz, belső váz,