13. Az élővilág sokfélesége és rendszerezése

Az előző fejezetben végig követhetted, hogyan fejlődött ki az élővilág. Vajon hány élőlény él ma Földünkön?

Az élővilág sokfélesége

Az előző kérdésre senki sem tudja a pontos választ. Jelenleg kb. 1,8 millió élőlényt (fajt) ismerünk, de a kutatók ennél jóval többet gondolnak. Becsléseik valahol a 4 és a 120 millió közt vannak, a legelfogadottabb álláspontok szerint a Föld fajainak száma 6-8 millió között lehet. Ma már elfogadott tény, hogy nagyon fontos egy-egy élőhely fajainak sokfélesége. Ezt biodiverzitásnak, biológiai sokféleségnek nevezzük.

De, hogyan lehet ennyi élőlény közt eligazodni? Remélhetőleg benned is felmerült az az igény, hogy jó lenne a megismert élőlényeket valamiféle rendszerbe állítani, már csak azért is, hogy könnyebb legyen megtanulni őket.


Az élővilág rendszerezése

13.1. Nézd végig a folyósói állatokat! Rendezd csoportokba őket!
13.2. Írd össze milyen szempontok alapján társítottad őket! Vajon milyen a jó csoportosítás?

Te is ezeket írtad?

Természetesen ahhoz, hogy a csoportosításunk egyáltalán lehetséges legyen, tudnunk kell, mi az, amit csoportosítunk. Mi az élőlények rendszerezésének alapegysége?
Ez az alapegység a faj.
Furcsa egy dolog ez a fogalom, mert nincsen pontos, konkrét meghatározása. Ahányszor próbálták egzakt módon körülírni, annyiszor derült ki, hogy az valamiért nem megfelelő. A legelső meghatározás szerint azok az élőlények számítottak egy fajba tartozóknak, melyek egymással szaporodni képesek. Ez a megfogalmazás azonnal megbukik a ló és a szamár közös gyermekén, az öszvéren. Az öszvér viszont maga teljesen szaporodásképtelen, ezért úgy módosították a meghatározást, hogy az utódnak szaporodóképesnek kell lennie. De ez a meghatározás sem működik például a tigris és az oroszlán esetében. Állatkertekben ugyanis a tigrisnek és az oroszlánnak vidám, szaporodóképes utódai születnek. Az azonban mégiscsak képtelenségnek tűnik, hogy az oroszlánt és a tigrist ugyanabba a fajba soroljuk! Ezért aztán újabb kikötést kellett tenni: a szaporodóképes utódot természetes körülmények között legyenek képesek létrehozni. Mivel a szibériai tigris és az afrikai oroszlán csak az állatkertben találkozhatnak egy szenvedélyes éjszaka erejéig. Van azonban sok olyan élőlény, ahol nem ilyen könnyű eldönteni, mi képes természetes körülmények között szaporodóképes utódot létrehozni a másikkal. Kép: egy tigroszlán

Ott vannak például azok a kerekesférgek, melyek csak ivartalanul szaporodnak, ezeknél a meghatározás szerint minden egyedet külön fajba kellene sorolni!
Bármilyen furcsának is tűnik, a faj eddigi legjobb meghatározása az lett: Faj az, amit egy megbízható biológus annak tart. Ne lepődjünk meg túlságosan, a biológia a legkevésbé egzakt a természettudományok között, találkozunk majd még ennél sokkal cifrább dolgokkal is.
Állapodjunk meg annyiban, hogy a fajokat akarjuk rendszerezni. De miként tehetjük úgy, hogy az megfeleljen a követelményeinknek? Elsődlegesen a hasonló kinézetűeket fogjuk egy-egy csoportba sorolni, de óvatosnak kell lennünk! De hova kerüljön például a kenguru? A lába alapján a sivatagi futóegérrel kerülhetne egybe, az életmódja alapján az antiloppal, az erszénye alapján a vombattal. Melyik tulajdonságot vegyük figyelembe, hogy a csoportosításunk megfeleljen a kívánalmainknak? Kép: kerekesféreg kolónia.

Gondolj vissza arra, amit az előző fejezetekben tanultál az élővilág kialakulásáról! Az egyes élőlények másokból alakultak ki, azokat tehát, melyeknek van közös őse egy kategóriába sorolhatjuk. Látható, hogy ez a csoportosítás teljesen megfelel a kívánalmainknak: Minden lénynek lesz helye és minden lénynek csak egy helye lesz. A csoportosításban a következő kategóriákat alkalmazzuk:

(Természetesen a komoly rendszertannal foglalkozó tudósok (a taxonómusok) ennél sokkal több kategóriát használnak: tagozat, öregrend, csapat, dandár stb., de mindannyiunk szerencséjére, ezekkel nem kell foglalkoznunk.)
Az élőlények tudományos elnevezése a nemzetséget és a fajt jelöli (ezért hívják ezt kettős nevezéktannak), nagybetűvel írjuk a nemzetség nevét, a fajnevet kisbetűvel. A nagy fakopáncs neve Dendrocopos maior azt mutatja meg, hogy a fakopáncsok nemzetségébe tartozik és azok közül a nagy fajba, a balkáni fakopáncs neve Dendrocopos syriacus jelzi, hogy azonos a nemzetség, de más a faj.

A citromsármány (Emberiza citrinella) rendszertani besorolása például a következőképpen alakul:

Faj: citromsármány (citrinella)

Nemzetség: sármányok (Emberiza)

Család: sármányfélék (Emberizidae)

Rend: énekesmadarak (más néven verébalkatúak) (Passeriformes)

Osztály: madarak (Aves)

Törzs: gerincesek (Vertebrata)

Királyság: állatok (Animalia)

Az élővilág királyságai

Nézzük meg gyorsan a fordított irányt! Hogyan alakul az élővilág rendszerezése fentről lefelé?
Az élővilágban öt királyságot különítünk el:

1. Prokarióták – ide tartoznak a sejtmag nélküli élőlények, a baktériumok.

2. Egysejtűek eukarióták – ide tartoznak a sejtmaggal rendelkező, de többnyire csak egy sejtből vagy legalábbis egyféle sejttípusból felépülő élőlények.

3. Növények – ide tartoznak a sokféle sejttípusból felépülő, saját anyagaikat maguk számára előállító (autotróf) élőlények

4. Gombák – ide tartoznak a sokféle sejttípusból felépülő, összefüggő, sok sejtmagos sejtfonalakból álló, saját anyagaikat más élőlények anyagaiból előállító (heterotróf) élőlények.

5. Állatok – ide tartoznak a sokféle sejttípusból felépülő, különálló sejtek által alkotott, saját anyagaikat más élőlények anyagaiból előállító (heterotróf) élőlények.

A prokariótákról már tanultál itt, és tanulsz majd itt.
Az egysejtű eukarióta növényekről majd itt tanulsz.
A növényekkel itt ismerkedsz majd meg.
Ezeken a helyeken tanulsz az állatok mozgásáról, légzéséről, szaporodásáról, keringéséről.

A prokarióták rendszerezése nagyon nehéz dolog, leginkább a molekuláris biológia eszközeivel lehetséges, ehelyt nem gyötrődünk vele.

Az egysejtűek rendszere az utóbbi néhány évben (szintén a molekuláris biológiának köszönhetően) hatalmas változáson ment át. Itt csak egy-két fontosabb törzset említünk meg:

 Csillósok (ide tartozik a közönséges papucsállatka)

 Spórások (ide tartozik a malária kórokozója)

 Gyökérlábúak (ide tartoznak a szabadon élő amőbák)

 Kovamoszatok (ezek az élőlények a tengeri életközösségek legfontosabb termelői közé tartoznak)

 Barna moszatok (ide tartoznak a Sargasso-tenger óriás moszatai)

13.3. Az Állatismeret könyv segítségével rajzold le az alábbi élőlényeket!

 

közönséges papucsállatka
(csillósok)
iszapamőba (gyökérlábúak)
kürtállatka (csillósok)

 

 

 

    
I. Ismerkedjetek meg a mikroszkóphasználat rejtelmeivel! Nézegessetek egysejtű eukarióta állatokat!

A növényeket két nagy csoportra osztjuk, telepes és hajtásos növényekre. A telepesek közé tartozik a zöldmoszatok és a mohák törzse. A hajtásos növényekhez a harasztok, a nyitva- és zárvatermők törzsei.

A gombák közül a tömlősgombák és a kalapos (bazídiumos) gombák törzsét említjük, nem mintha nem lenne több, de kíméletesek akarunk lenni.

Ismerkedés az állatok néhány csoportjával

A szivacsok törzsébe ún. álszövetes állatok tartoznak, ez azt jelenti, hogy sejtjeik nem specializálódtak egy-egy funkció ellátására. Kivétel nélkül vízi szervezetek, többségük tengerekben él helytülő életmódot.

A csalánozók már szövetes állatok, akárcsak az őket követő többi törzs. A szivecsokhoz hasonlóan vízben élnek, nevüket a testfelületükön lévő csalánsejtekről kapták.

A laposférgek törzsén belül már érdemes osztályokat is megemlíteni. A galandférgek osztyályának képviselői mind belső élősködők, akárcsak a mételyek. A galandférgek szabadon, többnyire patakokban élnek.

A gyűrűsférgek törzsének két ismert képviselője a közönséges földigiliszta és az orvosi pióca. Előbbi a kevéssertéjűek, utóbbi a nadályok osztályába tartozik.

13.4. Írj a fenti törzsekhez 1-3 hazai példafajt! Rajzolj is!

 

szivacsok törzse
csalánozók törzse
laposférgek törzse
gyűrűsférgek törzse

 

 

 

 

      
II. Készítesetek fényképgyűjteményt a fenti törzsek képviselőiről!
III. Nézzetek utána milyen élősködő laposférgek vannak és azok, hogyan fejlődnek!

A puhatestűek törzsének két osztálya jól ismert, egyik a csigák osztálya, másik a kagylók osztálya. Érdemes azonban megemlíteni egy harmadikat is, a lábasfejűek osztályát.

A csigák teste négy részre: fejre, lábra, köpenyre és zsigerzacskóra tagolható.
A kagylók teste csak három részre, a feji rész hiányzik.
A lábasfejűek közé tartozó nyolckarú polip színváltozással jelzi érzelmi állapotát.

Az ízeltlábúak törzse az élővilág legnagyobb törzse, az ismert élőlények 2/3-a ebbe a csoportba tartozik. Ebből adódóan további rendszerezésük igen bonyolult és szerteágazó. Itt három osztályukat említjük: 1. hatlábúak (rovarok), 2. rákok és 3. csáprágósak (pókok).

13.5. Az Állatismeret könyv segítségével készíts egy táblázatot a füzetedbe, jelöld a fontosabb hatlábú (rovar) rendeket példafajokkal! Próbáld meg jellemezni az egyes rendeket!
III. Vizsgáljátok meg mikroszkóp segítségével az egyes rovarrendek képviselőit!
Csigák testfelépítése

 

Az eddig említett állattörzsek az ún. ősszájúak közé tartoztak az elkövetkezendőben az újszájúak csoportjait tekintjük át.

Tüskésbőrűek törzsébe tartoznak a tengeri sünök, tengeri uborkák, kígyókarúak, tengeri csillagok és atengeri liliomok. Kivétel nélkül tengeri állatok.

A gerincesek törzsének osztályai bizonyára ismerősen csengenek: halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök.

Rendszertani mazsolázgatás
Nagyon komoly powerpointok a növényrendszertanról meg itt

Az élet fája projekt
Weblift idõben és térben
Vicces rendszertani elnevezések gyûjteménye

biodiverzitás, faj, taxonómus, álszövetes, szövetes, ősszájú, újszájú