4. A csillagászat "Nagy Fordulata"

Az ókor megannyi nagyszerű elmélete után a csillagászatra, csakúgy mint megannyi más tudományra nehéz, ideológiáktól terelt, központilag vezérelt évszázadok következtek. Olyan elméletek láttak napvilágot, melyek szerint a Föld hol korong,hol tojás,hol téglalap, hol meg Mózes frigyládájához hasonló alakú. Nem arról van szó, hogy az emberek megbolondultak volna, egyszerűen más volt a fontos a számukra. A világban elsődlegesen nem a a természettudományos üzenetet keresték. Volt azonban egy nép, amelyik nem feljtette el a görögök tudását. Az ókori ismereteket az arab kultúra őrizte meg és fejlesztette tovább.

4.1. Keres olyan csillagneveket az égbolt térképén, amik feltehetően arab eredetűek, és gyűjtsd ide össze őket!

4.2. Milyen, az iszlám által magas szinten művelt tudomány-,vagy művészeti ágakról hallottál, tanultál korábban? Írd le, esetleg híres muzulmán tudósok, művészek neveit is, ha ismersz ilyeneket!
4.3. Gondolkozz el azon, szerinted segíti, vagy hátráltatja a tudományt, ha az arabokhoz hasonlóan egymással szoros kapcsolatban működnek tudományágak, sőt akár művészetek is csatlakoznak hozzájuk? Mi mostanában a helyzet ezen a téren?
4.4. Kik voltak, akik a napközéppontú világképet már korábban felvetették? Miért nem tarthatta magát akkor ez a nézet? Írd le!

Itt nézheted meg a ma esti égboltot.

Ptolemaiosz óta lassan eltelt ezerötszáz év, és az akkori számítások, előrejelzések kezdtek sorra megdőlni, elcsúszni az időben. A távol-keletről kiindult, és kontinenseken átívelő, jórészt a hajózásra építő kereskedelem, és főleg a nagy felfedezések korában nem lehetett a flottákat hibásan navigálni, emberek életét kockáztatni, így szembe kellett néznie a kornak azzal, hogy újra kell fogalmazni csillagászati ismereteit.

Ekkor lépett színre a csillagászat talán legnagyobb formátumú egyénisége, (hazája nyelvén, lengyelül) Mikolaj Kopernik, latinosan Nicolaus Copernicus(1473-1543), aki rájött, hogy az égi mozgások csak a Nap középpontba helyezésével írhatók le. 1512-ben írta le alapvetéseit "Commentariolus" c. munkájában, amik röviden a következők: 1. Az égi körmozgásoknak nincs közös középpontjuk. 2. A Föld közepe nem a világ közepe. 3. Az összes körmozgás a Nap körül történik. 4. A csillagok csak látszólag forognak, valójában a Föld fordul meg a tengelye körül 24 óránként. 5. A Nap látszólagos mozgása a földforgás és a Nap körüli keringés következménye, a Föld, akárcsak a többi bolygó, kering a Nap körül. 6. A bolygók hurokvetése nem a bolygók mozgásának következménye, hanem annak, hogy a Föld változtatja helyzetét, és ezért a Földről látjuk úgy, hogy hurkokat ír le az égen. (Ez a pont, szemben az első öttel, új Arisztarkhoszhoz képest.)

Kopernikusz világképe Látható, hogy ő még csak a Szaturnuszig ismerte a bolygókat és, hogy ő is még csak tökéletes körpályákban tudott gondolkodni. Emiatt nem sikerülhettek pontosabbra Ptolemaioszénál bolygópálya-előrejelzései. Így szívében nyugtalansággal hunyt el 1543. május 24.-én, azon a napon, amikor frissen kinyomtatott munkájának elejére egy munkatársa tudtán kívül olyan bevezetőt írt, amiben csak a számolásokban hasznos elméletnek minősítette a leírtakat.. Kopernikusz jelentőségét abban kell látnunk, hogy a "Nagy Felejtés" századai után újból elő mert állni egy olyan feltevéssel, amit a görögök is csak hamvába holt elképzelésnek tekintettek, ismét a Napot állította középre, és először végzett alapos számításokat egy heliocentrikus világkép alapján.

4.5. Ma hány bolygó létezéséről tudunk a Naprendszerben?

 

Tycho Brahe (1546-1601) az egyik legkülönösebb egyénisége volt a csillagászat történetének. Azzal együtt, hogy a távcső megjelenése előtt halt meg, az egyik legjelentősebb megfigyelő csillagásznak tartjuk. Ő sem hitte el, hogy a Föld mozog, ezért úgy vélte, hogy a Nap körül keringhetnek a bolygók, az viszont mindenestül a Föld körül. Igen pontos csillagkatalógust összeállítása fűződik nevéhez és sokat vizsgálta a Marsot. Mint ember különös egyéniség lehetett, pl. azt tudjuk róla, hogy hirtelen haragú ember volt, egy párbaj során levágták orrát, amit rézorral pótolt, illetve, hogy egy lakoma során vesztette életét.

Johannes Kepler (1571-1630) olyan tudós volt, akinek személyében egyesült a mélyen vallásos világnézet az újdonságra, változásra mindig nyitott emberrel. Ő volt, aki el tudott szakadni a körpályák dogmájától, rájött, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, amely már Brahe megfigyeléseivel összhangban volt. Igen nehéz élete volt, mint a "nagy embereknek" általában, sokszor kellet menekülnie, költöznie. Ő volt az, akinél egyesült a megfigyelés és a számítás pontossága is.

Az égi mozgásokat három törvényben írta le, melyek kimondják, hogy

1. A bolygók elipszispályán mozognak, melynek egyik gyújtópontja a Nap.
2. A Nap közelében járva gyorsabban mozognak.
3. A távolabbi bolygók lassabban mozognak.

4.6. Szerkesszünk ellipszist a rendelkezésre álló eszközökkel!

 

Galileo Galilei (1564-1642) volt az első ember a világon, aki, miután a frissen feltalált távcsőbe nézett, rengeteg újdonságot fedezett fel az égbolton. Meglátta, hogy a titokzatos Tejút csillagokból áll, hogy a Jupiternek holdjai vannak, azaz nem csak a Föld körül történhet minden mozgás, és, hogy a Vénusznak is vannak fázisai. Ami annyit jelentett, hogy a Vénusz is a Nap körül kering! Ez volt az utolsó szeg a geocentrikus világkép koporsójába! A bolygómozgások megértéséhez még fontosabbak voltak dinamikai kutatásai. Megfigyelte, hogy milyen erők hatására miként mozognak a testek és elsőként ismerte fel, hogy a mozgás nem folyamat, hanem állapot.

Isaac Newton (1643-1727) igazi "interdiszciplináris" gondolkodóként, kíváló matematikai képességekkel a fizika olyan alaptörvényét, a tömegvonzás törvényét fogalmazta meg, amivel a csillagászat alaptörvényére világított rá. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a Világmindenségben az égitestek mindegyike vonzást gyakorol egymásra, méghozzá tömegüktől függő nagyságú erővel, amely a köztük lévő távolság négyzetével arányosan csökken. Tehát két, m1 és m2 tömegű test esetében: Íly módon kimutatta, hogy ugyanaz az erő szabályozza a bolygók keringését és a fáról leeső almát.

Csillagászattörténet kicsit komolyabban
Newton törvényei, ahogy ő megfogalmazta őket