7. Asztronómia-asztrológia

A csillagászat eredetileg nemcsak a tudósok dolga volt. A csillagokra tekintés csak manapság vált szokatlan tevékenységgé, - a régiek számára mindennapi izgalmas, titokzatos világ volt a csillagok világa, mítoszok, múlt és jövő kulcsa.

A csillagos égbolt sokezer csillaga közt nehéz eligazodni. Ezért a csillagászok - már évezredekkel ezelőtt is - az egymáshoz közel látszó csillagokat gondolatban összekapcsolva odaképzeltek valamit (mesebeli alakokat, hétköznapi tárgyat, állatot). Ezeket nevezzük csillagképnek. Minden nép más-más csillagképet használt, sőt a csillagászok néha önkényesen változtatták ezek határait, mígnem a Nemzetközi Csillagászati Unió 1928-ban a ma használatos 88 -at nem rögzítette. Az északi félgömbön főleg mitológiai alakok és hétköznapi állatok találhatók meg. A déli félgömbre már került néhány érdekesség: körző, mikroszkóp, tukán, repülőhal, légszivattyú.

Az összes csillagképet végignézheted itt.

 

Manapság mi ezeket a csillagkép-elnevezéseket használjuk, pedig a magyarságnak régen megvoltak a saját elnevezései, sőt azok tájegységenként is gyakran változtak.

7.1. Nézz utána, és írd le néhány régi magyar csillag, vagy csillagkép nevét, és derítsd ki, milyen mondák fűződnek a Tejúthoz!
A ma használatos, rögzített csillagképek közül nézzük meg a legismertebbeket!

	Nagy Göncöl: talán mindenki ismeri. Az ábra azt mutatja, hogy mennyire változik a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete az idővel a csillagok természetes saját elmozdulása következtében. Nem véletlen, hogy az egyiptomiak még nem annyira szekérnek, mint inkább sonkának látták. Úgy vélték ez Osiris isten combja az égen. (Szegény Osirist, mint oly sok más istent is párszor feldarabolták élete során és egy -két darabja rossz helyre került.
	Kassziopeia:A magyar mondavilágban a "Korcsma" nevet kapta, ahova még az Atyúristen is bejárt inni. A görög mondavilág szerint királynőt formáz, Cepheus király feleségét. 1572-ben egy hatalmas szupernova robbant fel benne, melynek fényessége a Vénuszéhoz volt hasonló, és amit Tycho Brahe is feljegyzett.
	Említsük meg még Kassziopeia lányát, Andromédát is, aki az égen anyjával szemben, azaz délre helyezkedik el. Ő egy nimfa volt, akit a vízparti sziklákhoz láncoltak áldozatul a félelmetes tengeri szörnynek. A hős Perzeusz mentette meg az utolsó pillanatban, mielőtt felfalta volna a cet. Ölében egy foltot, az Androméda-ködöt láthatjuk, amit akár Budapestről is élvezhetünk tiszta időben. Természetesen Perzeusz is felkerült az égre, csakúgy, mint Androméda apja Cepheus. Hogy a családi tabló teljes legyen, még a cetnek is akadt hely.

Szinte a végtelenségig kalandozhatnánk a csillagvilág mítoszai közt, de ízelítőnek most ennyi talán elég.

Itt megtalálhatod az összes csillagkép történetét.

7.2. Most az a feladatod, hogy te gyárts mítoszt csillagokról.
Az alábbi ábrán a nyári égbolt látható, a feladatod pedig az, hogy válassz ki néhányat a csillagképpé összekapcsolt égitestek közül, rajzolj valami egészen új alakot köréjük, és írd le, kik ők, és mi a történetük. Ha egy történelmi korba helyezed el őket, azt is vázold!

ASZTROLÓGIA

Az ókorban kialakult tudomány. Az égitestek állásának születésünkre, és így egyész életünkre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág. A csillagképek elhelyezkedése alapján felosztották az évet 12 hónapra, és annak alapján nevezték el, hogy a Nap éppen melyikben tartózkodik. Ezek a zoodiákus csillagképek.
Az asztrológiát nem tekinthető a mai fogalmaink szerint tudománynak. El kell azonban ismerni, hogy szinte végtelen az olyan szellemóriások száma, akik komolyan hittek benne, mint pl. Shakespeare, Kepler, Arisztotelész, Newton, Goethe, Dosztojevszkij, Berlioz vagy Puskin.

 

A népek azonban az alapokról is különbözően vélekedtek. A kelták, például 13 hónapra osztották az évet, a hónapra jellemző fáról elnevezve azokat. Mindegyik hónapot tíz napos dekádokra osztották fel, és eszerint jellemezték az abban a jegyben születetteket. Kínában évezredekkel ezelőtt fejlődött ki az asztrológia tudománya. A kínai horoszkópban is 12 jegy van, azonban ezek egy-egy holdévre vonatkoznak. A jegyeket náluk közkedvelt állatokról nevezték el. A kínai asztrológiában az 5 elem is hatással van egy jegy szülöttére, tehát igazából 60 évből áll egy teljes ciklus.Alapvetően két magyarázatot adnak az asztrológiát űzők arra, miért van értelme a munkájuknak. Az egyik szerint a csillagok valóban irányítják a sorsunkat. Ez az állítás nem nagyon igazolható, hiszen a bolygók és az egyes emberi lények között eleddig semmilyen hatóerőt nem sikerült kimutatni. A másik elmélet szerint nem a csillagok vannak befolyással az életünkre, hanem ezek csak jelzést adnak róla. Eszerint az elgondolás szerint létezik a világnak egy végső terve, mögöttes lényege, ami meghatározza életünk alakulását és a bolygók mozgását is. Az asztrológia tehát csak következtet a sorsra a csillagokból. Ezt az elméletet már nem olyan egyértelmű cáfolni, de bizonyítani sem. A tudományos vizsgálat próbáját ez sem állja ki, mivel tudományosan értelmezhetetlen fogalmakat használ (pl. ráhangolódás, megérzés).

Afelől azonban bizonyosak lehetünk, hogy a sajtót elárasztó tucathoroszkópok (mint ez vagy ez) legjobb indulattal is csak parasztvakításnak nevezhetők.

7.3. Készíts olyan horoszkópot, amiről minél többen ismerik fel, hogy róluk szól!
7.4. Tervezz kísérletsorozatot, hogyan vizsgálnád, hogy megalapozott-e az asztrológia?

csillagkép, asztronómia, asztrológia