A Föld kialakulása, ős- és előidő

A tudományos vizsgálódás alapján leszűrhető tények a következők:
Bár az eddig fellelt legidősebb kőzetek csak 4,2 milliárd évesnek bizonyultak, a kutatók a Föld korát 4,6 milliárd évesnek becslik. Ekkora tehető az ősi földkéreg megszilárdulása. Az egyszerűbb tájékozódás érdekében idő-kre és időszak-okra osztjuk. Egy-egy idő vagy időszak kezdetét és végét általában valamilyen földtörténeti esemény jelez. A földtörténeti korbeosztás az alábbi táblázat szemlélteti.

Ős- és előidő (4,6 milliárd és 590 millió év között)

A földtörténeti ősidő (archaikum) és előidő (proterozoikum) majdnem 4 milliárt évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idő 4,6 milliárt éve ezelött a Föld kialakulásával kezdődött. Ha egy méteres rúdon ábrázolnánk a prekambriumot 87 cm-t fogna át. Mégis sokkal kevésbé ismert, mint a későbbi időszakok.

Bolygónk a hideg csillagközi anyagból keletkezett anyagsűrűsödés révén, születésekor még hideg és szilárd volt, s feltehetően még nem alakultak ki a gömbhéjak. A fiatal égitest anyaga, vagy annak egy része hamarosan megolvadt és sűrűsége szerint rendeződni kezdett. Az olvadásnak több oka volt. A legelső fázisban hihetetlen sok meteorit csapódott be, amitől a Föld tömege nőtt, felszíne felizzott. A felszín megolvadáshoz a jelenlévő radioaktív anyagok, valamint a forgásból adódó súrlódás is hozzájárult. A megolvadt anyagok összetevői a felszín felé törekedtek és kiterjedt tűzhányó tevékenység indult meg, a bolygó nagy részét izzó lávatenger borította. Ezekből a lávákból szilárdulhatott meg az ősi földkéreg.

A képlékennyé vált anyagok gömbhéjak szerint rendeződtek, a középpont felé süllyedtek a vas és a nikkel, a felszínhez közel maradtak a szilikátok - a szilikátok olyan vegyületek, melyek szilíciumot (Si), oxigént (O) és még valamilyen fémet tartalmaznak. A hűlésnek indult Földön szinte folyamatos vulkanizmust kell elképzelni a folyamatos meteorzápor felszínszaggató tevékenysége következtében óriási gázprodukcióval, ami az őslégkört eredményezte (főleg szén-dioxid, ammónia és vízgőz). Amikor az őslégkör hőmérséklete 100 Celsius fok alá esett, a benne levő víz lecsapódott, ami annyit jelent, hogy véget nem érő esőzések következtek. A lehülés pedig az első jégtakaróval fedett területeket hozta létre a Földön, valamint kialakultak a Föld első óceánjai.

A köpeny felső, meleg tartományában a hőmérsékletkülönbségek miatt hatalmas anyagáramlások keletkeztek, s darabokra szakították a kérget. Ekkor indultak meg az ősi lemeztektonikai folyamatok. A lemezhatárok mellett jelentkező nagyfokú tűzhányótevékenység óriási mennyiségű magmás (vulkanikus) kőzetet eredményezett. Feltehetően a legősibb kontinensek is ebben az időben, feltételezések szerint 3,8 milliárd éve alakultak ki, s nem "sokkal" utána a legősibb élőlények is megjelentek. Róluk egy másik fejezetben tanulsz majd.

A 2,5 milliárd éve kezdődött előidőben a kontinensek ütközése következtében hegységképződések indultak meg, a szárazulatokról pedig rengeteg hordalék került a tengerekbe, így vastag üledékréteg alakult ki. Az így keletkezett üledékes és kiömlési (vulkáni) kőzetek zöme a külső erők hatására lepusztult és/vagy átalakult, a mélyebb rétegekben kialakult magmás (vulkainikus) kőzetek azonban megmaradtak. Ezek alakították ki az ősföldeket vagy ősmasszívumokat, amelyek a szárazföldi területek nagy részét képezik. Tehát az ősmasszívumok nem mások, mint az első kéregszigetek közé gyűrődő ős- és előidei hegységrendszerek maradványaiból álló nagyszerkezeti egységek, amelyek a mai kontinensek alapját adják. A kontinensek magját az ún. kratogének vagy más néven kratonok alkotják.

Általános meghatározás szerint a földrész vagy kontinens a minden oldalról tengerrel határolt nagy kiterjedésű, összefüggő, önálló ősi maggal, ősmasszívummal rendelkező szárazulat. Általában hetet különböztetünk meg, ezek:Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és a Déli-Sarkvidék. Máshol öt földrészről olvashatunk.

8.2. Rajzolj, hogyan képzeled el a Föld felszínét ebben az időszakban! (Néhány szóban csatolhatsz hozzá időjárás-előrejelzést, hívd fel a turisták figyelmét a különleges viszonyokra - öltözködés, felszerelés, ...!)

8. A Föld kialakulása, ős- és előidő

Minden népnek meg van a maga eredetmondája a Föld kialakulásáról. Ha pl. a szamojédokéra vagy kíváncsi, kattints ide, ha a majákéra, aztékokéra, ide, ha a mongolokéra ide).

8.1. A Biblia teremtéstörténete szerint, ugyebár, ...de nem is folytatjuk. Írd le, melyik napon, mit teremtett a keresztények és zsidók Istene (a történetet megtalálod itt)!

Ős- és előidő (4,6 milliárd és 590 millió év között)

8.2. Rajzolj, hogyan képzeled el a Föld felszínét ebben az időszakban! (Néhány szóban csatolhatsz hozzá időjárás-előrejelzést, hívd fel a turisták figyelmét a különleges viszonyokra - öltözködés, felszerelés, ...!)

Kissé bővebben erről a korról itt.