5. Az éghajlat

Eddig azzal foglalkoztunk, hogyan változik a légkör rövid távon, ezt neveztük időjárásnak. A légkör tulajdonságainak hosszabb távú változásait, tulajdonságait, ismétlődését nevezzük éghajlatnak. Noha úgy tűnhet, hogy nem sok hasonlóság van aközött, hogy két egymást követő télen milyen az időjárás, sok év átlagából leszűrhetők általános tapasztalatok. Fontos tehát megállapítanunk, hogy az éghajlat esetében csak a sok (általában legalább 100) év megfigyeléseinek átlaga a mérvadó, az egyes évek időjárása akár nagyon eltérő is lehet az átlagtól. Nézzük milyen mutatók alapján jellemezhetjük az éghajlatot:

Évi középhőmérséklet - a 12 hónap havi középhőmérsékleteinek átlaga (Celsius fok)
Éves csapadékmennyiség - az év során lehullott csapadék összmennyisége (mm)
Fagyos napok száma - hány napon át volt a napi hőmérséklet 0 fok alatti
Napsütéses órák száma - hány órán át sütött a nap az év során
Derült napok száma - azon napok száma az év során, amikor a nap legalább a nappal 80%-ában látható
Hőmérsékleti maximum és minimum - a legmelegebb és leghidegebb hőmérséklet az év során

Ezek alapján hazánk éghajlatát így jellemezhetjük:
Évi középhőmérséklet - +8–12 °C
Éves csapadékmennyiség - 500–800 mm
Legmelegebb hónap - július
Leghidegebb hónap - január
Napsütéses órák száma - 1700–2100 óra

Néhány rekordérték hazánkból:

Abszolút maximum:
41.9°C	Kiskunhalas	2007. július 20.
Abszolút minimum:
-35.0°C	Miskolc-Görömbölytapolca	1940. február 16.
Legmagasabb napi középhőmérséklet:
33.3°C	Dunaújváros	2007. július 20.
Legalacsonyabb napi középhőmérséklet:
-26.8°C	Baja	1942. január 24.
Legmagasabb napi minimum hőmérséklet:
27.9°C	Pécs-Árpádtető	2007. július 20.
27.1°C	Szeged (300 m alatt)	1946. július 20.
Legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet:
-23.0°C	Kecskemét-Miklóstelep	1942 január 24.
Leghosszabb kánikula (Tmax>=30°C):
19 nap	Pécs	1946. augusztus 3-21.
Legnagyobb felmelegedés 18 óra alatt:
26.7°C	Békéscsaba	1963. február 3.
Talajfagy legnagyobb mélysége:
kb. 1 m	Debrecen	1929. február 15.
Abszolút maximum Kékestetőn:
31.4°C		2007. július 20.
Legnagyobb abszolút hőingás:
75.1°C (-34.1°C és 41.0°C)	Baja	1942. január 24. és 2007. július 20.

 

Legnagyobb évi csapadékösszeg:
1510 mm	Kőszeg-Stájerházak	1937.
Legkisebb évi csapadékösszeg:
203 mm	Szeged	2000.
Havi legnagyobb csapadékösszeg:
444 mm	Dobogókő	1958. június
48 órás legnagyobb csapadékösszeg:
288 mm	Kékestető	1958. június 11-12.
24 órás legnagyobb csapadékösszeg:
260 mm	Dad	1953. június 9.
60 perces legnagyobb csapadékösszeg:
120 mm	Heves	1988. augusztus 23.
10 perces legnagyobb csapadékösszeg:
64.2 mm	Zirc	1915. május 24.
Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm):
206 nap	Csenger	1970.
Évi csapadékos napok számának minimuma (>=0,1 mm):
49 nap	Balmazújváros	1983.
Legnagyobb évi átlagos csapadékösszeg:
807 mm	Kőszeg	1971-2000
Legkisebb évi átlagos csapadékösszeg:
444 mm	Békésszentandrás	1971-2000
Csapadékos napok évi átlagos számának maximuma (>=0,1 mm):
147 nap	Kékestető	1971-2000
Csapadékos napok évi átlagos számának minimuma (>=0,1 mm):
88 nap	Pincehely	1971-2000

Az éghajlatot alakító tényezők

Napsugárzás

Az éghajlat elsődleges és legfontosabb alakítója az adott területen az egységnyi felületre érkező napsugárzás mértéke. Ez elsősorban attól függ, hogy az adott terület milyen szélességi körön található. Éves átlagban ugyanis a Föld minden pontján ugyanannyi ideig süt a Nap (naponta 12 órát), nagyban különbözik viszont a napsugarak érkezésének szöge. Minél kisebb a szög, annál kevesebb napfény jut egységnyi területre,annál kisebb lesz a felmelegedés. Hiába süt tehát a nap 24 órán át a sarkvidéki nyáron, ha a napsugarak beesési szöge olyan kicsi.

5.1. Mi az Egyenlítő? Mi a Baktérítő? Mi a Ráktérítő?

A legnagyobb felmelegedés tehát ott van a Földön, ahol a legnagyobb (90 fokos) szögben delel a Nap. Természetesen a felmelegedés attól is függ, hogy tengert vagy szárazföldet ér-e a nap. Ahogy a 90 fokos delelés vándorol az év során, úgy követi a legnagyobb felmelegedés is. A Földön a legmelegebb pontokat összekötve kapjuk az úgynevezett hőmérsékleti egyenlítőt. A hőmérsékleti egyenlítő az év során vándorol, márciustól szeptemberig az északi, szeptembertől márciusig a déli féltekén található. A napsugárzás alapján osztjuk be a Földet úgy nevezett szoláris éghajlati övekre. A két térítő között található a forró (trópusi) öv, a térítők és a sarkkörök között a két mérsékelt öv, míg a sarkköröktől a sarkokig található a két hideg öv.

A napsugárzás természetesen nem csak a hőmérsékletre, hanem a csapadékra is hatással van. Ahol ugyanis nagy a felmelegedés, jellemzően felszálló légáramlatok vannak jelen, ami csapadékot eredményez (hiszen a felszálló levegő lehűl, relatív páratartalma növekszik. Ahol magas légnyomás van, ott a leszálló légáramlatok a jellemzőek, ezekben a levegő relatív páratartalma csökken (hiszen a leszállás közben felmelegednek), csapadékot ritkán hoznak.

Szelek

Mivel a hőmérsékleti egyenlítő környékén a legerőteljesebb a felmelegedés, így ott mindig felszálló légáramlatok jönnek létre (ami sok esőt eredményez). Ez a légtömeg aztán lehűl és északi és déli irányba indul el, majd a térítők vidékén leszáll és itt a földfelszínen az Egyenlítő felé áramlik. Ezeket a szeleket passzát szeleknek nevezzük. A passzát szelek tehát a térítőktől az Egyenlítő felé fújnak, de a Coriolis hatás következtében elkanyarodnak, az északi féltekén jobbra (tehát az északról délre fújó szél így északkeleti lesz), a déli féltekén balra (így lesz a délről északra fújó szélből délkeleti szél). A passzát szelek a Föld legállandóbb szelei irányuk és sebességük viszonylag állandó.

A sarki szelek a sarkoktól fújnak a sarkkörök felé, a sarkokon ugyanis álatalában magas a légnyomás, míg a sarkköröknél (a felmelegedés és a nagyobb térfogat miatt is) alacsony. A Coriolis-hatás miatt ezek a sarki szelek is északkeleti és délkeleti irányúak. Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legszeszélyesebb szelei.

A nagy szelek harmadik csoportját a térítőktől a sarkkörök felé tartó úgy nevezett nyugatias szelek, hiszen irányuk északnyugati és délnyugati. Mozgásuk közben hatalmas kanyarulatokat írnak le, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek nem maradnak keletkezési helyükön, hanem a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak.

A magasban a levegő mozgása pontosan ellentétes a felszínivel, így jön létre három úgy nevezett cella: a trópusi, amit a felszínen a passzát szelek adnak, a mérsékelt övi, amit a felszínen a nyugatias szelek és a sarki, amit a felszínen a sarki szelek jellemeznek. A sarkköröknél, ahol a mérsékelt övi és a sarki cella szelei találkoznak gyakran jönnek létre ciklonok (hiszen amint láttuk a sarkköröknél alacsony a légnyomás).

A fent említett három egymásba kapcsolódó szélrendszert együttesen nagy földi légkörzésnek nevezzük.

További képek a nagy földi légkörzés szemléltetéséhez 1., 2., 3.

Óceánok

Ahhoz, hogy egy területen csapadék legyen, nem elég, ha sok a felszálló légáramlat, valahogy a párának a levegőbe kell kerülnie. Ebben van nagy szerepe az óceánoknak és a tengereknek. Az óceánok közelsége (és az uralkodó szélirány) fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen egy terület csapadék mennyisége, minél messzebb az óceán, annál kevesebb a csapadék. A nagy víztömegeknek a hőmérsékletre kiegyenlítő hatása is van. Nyáron az óceán lassabban melegszik fel ezért hűti a környező vidékeket, télen viszont lassabban veszít a hőmérsékletéből, ezért melegít. Az éghajlat kialakításában jelentős még a tengeráramlások szerepe is. A meleg áramlás enyhíti és csapadékosítja a környező szárazföldek éghajlatát, míg a hideg áramlás hatása ezzel pontosan ellenkező.

Felszín

Természetesen az éghajlatra a felszínnek is hatása. A magasabb területek éghajlata hidegebb és csapadékosabb, a hegyek által körbezárt medencék pedig nagyon szárazak. Alapvető különbség van Amerika és Európa éghajlatában is a hegységek elhelyezkedése miatt is. Míg Európában a kelet—nyugati irányú hegységek (Alpok, Kárpátok) megállítják a sarkividékről érkező légáramlatokat, addig Amerikában az észak—déli irányultságú hegységek (Sziklás-hegység) mellett könnyedén söpör le a jeges levegő. Emiatt is fordulhat elő, hogy a telenete akár Texasban is -10 fokig süllyed a hőmérséklet.

Az éghajlat ábrázolása

Az éghajlatok ábrázolására a klímadiagramokat használjuk. Ezeken a havi átlaghőmérsékeltet (vonal) és a havi csapadékmennyiséget (oszlopok) tüntetik fel.

5.2. Írd be, hogy mi  micsoda a klímadiagramon!

 

időjárás, éghajlat, hőmérsékleti egyenlítő, passzát szél, sarki szél, nyugatias szél, nagy földi légkörzés, klímadiagram