6. Éghajlatok

Nézzünk meg milyen nagy éghajlatok találhatóak meg a Földön!

Forró öv

Egyenlítői éghajlat
Az Egyenlítő mentén állandóak a felszálló légáramlatok, ezért folyamatosan van csapadék. Ezen a területen nincsenek évszakok, az eső szinte minden nap esik. Itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. Jellemzően a déli és északi 10 szélességi fok között található.
Átmeneti (szavanna) éghajlat
Az átmeneti éghajlatnál csak a nyári időszakban jellemzőek a felszálló légáramlatok és ezzel együtt a csapadék, télen a leszálló légáramlatok száraz levegőt hoznak. A sok napsugárzás hatására az év során kiegyenlítetten magas a hőmérséklet. Attól függően, hogy milyen messze van az Egyenlítőtől lesz egyre hosszabb a száraz évszak és kevesebb az éves csapadék. Ezeken a területeken alakulnak ki a szavannák.
Térítői (sivatagi) éghajlat
A térítők környékén a száraz, leszálló légáramlatok a jellemzőek ezért itt nagyon kevés a csapadék. A napsugárzás mennyisége nagy, ezért alapvetően magas az átlaghőmérséklet, de a napi hőingás (a növényzet és a talaj hiánya miatt) nagyon nagy.
Trópusi monszun
A trópusi monszun éghajlatot a hőmérsékleti egyenlítő éves vándorlása alkítja ki. Nyáron, mikor a legnyobb felmelegedés az északi féltekén például India területén alakul ki, a délkeleti passzát szelek átlépik az Egyenlítőt és itt (a Coriolis hatás miatt) 90 fokos fordulatot vesznek és így érik India partjait. Az ócéán felől érkező monszunszél és a nagy felmelegedés bőséges csapadékot okoz. Télen viszont a hőmérsékleti egyenlítő lejjebb húzódik és a leszálló légáramlatok lesznek jellemzőek a területen, ami szárazságot okoz.

Mérsékelt öv

Szubtrópusi (mediterrán) éghajlat
A mérsékelt öv legmelegebb éghajlatára a nyári szárazság jellemző, hiszen ilyenkor azok a légáramlatok uralkodnak itt, melyek a nagy térítői sivatagokat is kialakítják. Télen viszont a felszálló légáramlatok és a sok csapadék a jellemző. A nyár forró, a tél enyhe.
Mérsékelt övi monszun
A mérsékelt övi monszunt teljesen más folyamatok alakítják ki, mint a trópusit. Itt az óceán és a szárazföld eltérő fajhője az éghajlat fő meghatározója. Ott alakul ki, ahol nagy szárazföld és nagy víztömeg is talákozik és a szelek járása szabad. Nyáron, mikor a tenger felett hűvösebb a levegő és kimagasabb a légnyomás az uralkodó szelek bőséges csapadékot hoznak. Télen megfordul a szélirány és a kontinens belsejéből nagyon hideg és száraz levegő érkezik.
Óceáni éghajlat
Az óceáni éghajlatot is a tenger alakítja ki. Itt annak hőmérsékleti kiegyenlítő hatása (nyáron hűt, télen fűt) a fontos és az, hogy az óceán felől folyamatosan csapadékban gazdag levegő érkezik, ezért sok a csapadék (különösen, ha egy meleg tengeráramlás is jelen van).
Nedves kontinentális (szárazföldi) éghajlat
Az óceánoktól távolabb már nagyobb az éves hőingás, a csapadék jellemzően nyáron fordul elő.
Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat
A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki.
Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat
A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki.
Hideg mérsékelt övi éghajlat
Ezen az éghajlat már igen kevés a napsugárzás, ezért hosszú, hideg tél alakul ki. A nyár rövid, de meleg (a Földön itt a legnogyobb az éves hőingás). A csapadék jellemzően nyár elején esik, ugyan nem sok, de a csekély párolgás miatt ez is elég a nagy fenyőerdők kialakulásához.

Hideg öv

Sarkköri éghajlat
Ezen az éghajlaton nagyon rövid a nyár és nagyon kevés a csapadék, mivel a levegő hamar telített lesz a párával, kevés csapadék esik és a növények is nehezen párologtatnak, fák itt nem tudnak nőni.
Sarkvidéki éghajlat
A sarkvidékeken egyetlen hónapban sem emelkedik a hőmérséklet fagypont főle. A csapadék (a hideg levegő miatt) kevés.

Összefoglaló táblázat:

Földrajzi öv
Éghajlat
Éviközéphőmérséklet(C)
Évi csapadék mm-ben
Jellemzők
Példa
Hideg öv






Sarkvidéki
-10 - -57
10-200
 Kemény, hideg tél


Sarkköri
 0- -27
50-250
Hosszú 10 hónapos tél, 2 hónapos hűvös, rövid nyár

 Mérsékelt öv






Hideg mérsékelt
 0- -10
 200-500
Hűvös nyár, 6-9 hónapos tél.


Szélsőségesen kontinentális
 0-17
 150-200
Hideg tél, forró nyár


Száraz kontinentális
 0-17
300-500
Hideg tél, meleg nyár


Nedves kontinentális
 0-15
500-700
Szabályos négy évszak


Óceáni
5-15
800-2000
Hűvös nyár, enyhe tél


Mérsékelt övi monszun
10-22
1000-1600
Meleg, esős nyár; hűvös, száraz tél


Szubtrópusi
10-22
400-1000
Forró, száraz nyár, enyhe, esős tél

Forró öv






Trópusi monszun
 22-28
1600-2000
Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár


Térítői
20-28
100-200
Száraz, forró, nagy napi hőingás


Átmeneti
23-28
300-1500
Forró száraz és esős meleg évszak


 Egyenlítői
25-27
2000-3000
Állandóan fülledt, forró nedves