6. Éghajlatok

Nézzünk meg milyen nagy éghajlatok találhatóak meg a Földön!

Forró öv

Egyenlítői éghajlat Az Egyenlítő mentén állandóak a felszálló légáramlatok, ezért folyamatosan van csapadék. Ezen a területen nincsenek évszakok, az eső szinte minden nap esik. Itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. Jellemzően a déli és északi 10 szélességi fok között található.	Átmeneti (szavanna) éghajlat Az átmeneti éghajlatnál csak a nyári időszakban jellemzőek a felszálló légáramlatok és ezzel együtt a csapadék, télen a leszálló légáramlatok száraz levegőt hoznak. A sok napsugárzás hatására az év során kiegyenlítetten magas a hőmérséklet. Attól függően, hogy milyen messze van az Egyenlítőtől lesz egyre hosszabb a száraz évszak és kevesebb az éves csapadék. Ezeken a területeken alakulnak ki a szavannák.
Térítői (sivatagi) éghajlat A térítők környékén a száraz, leszálló légáramlatok a jellemzőek ezért itt nagyon kevés a csapadék. A napsugárzás mennyisége nagy, ezért alapvetően magas az átlaghőmérséklet, de a napi hőingás (a növényzet és a talaj hiánya miatt) nagyon nagy.	Trópusi monszun A trópusi monszun éghajlatot a hőmérsékleti egyenlítő éves vándorlása alkítja ki. Nyáron, mikor a legnyobb felmelegedés az északi féltekén például India területén alakul ki, a délkeleti passzát szelek átlépik az Egyenlítőt és itt (a Coriolis hatás miatt) 90 fokos fordulatot vesznek és így érik India partjait. Az ócéán felől érkező monszunszél és a nagy felmelegedés bőséges csapadékot okoz. Télen viszont a hőmérsékleti egyenlítő lejjebb húzódik és a leszálló légáramlatok lesznek jellemzőek a területen, ami szárazságot okoz.

Mérsékelt öv

Szubtrópusi (mediterrán) éghajlat A mérsékelt öv legmelegebb éghajlatára a nyári szárazság jellemző, hiszen ilyenkor azok a légáramlatok uralkodnak itt, melyek a nagy térítői sivatagokat is kialakítják. Télen viszont a felszálló légáramlatok és a sok csapadék a jellemző. A nyár forró, a tél enyhe.	Mérsékelt övi monszun A mérsékelt övi monszunt teljesen más folyamatok alakítják ki, mint a trópusit. Itt az óceán és a szárazföld eltérő fajhője az éghajlat fő meghatározója. Ott alakul ki, ahol nagy szárazföld és nagy víztömeg is talákozik és a szelek járása szabad. Nyáron, mikor a tenger felett hűvösebb a levegő és kimagasabb a légnyomás az uralkodó szelek bőséges csapadékot hoznak. Télen megfordul a szélirány és a kontinens belsejéből nagyon hideg és száraz levegő érkezik.
Óceáni éghajlat Az óceáni éghajlatot is a tenger alakítja ki. Itt annak hőmérsékleti kiegyenlítő hatása (nyáron hűt, télen fűt) a fontos és az, hogy az óceán felől folyamatosan csapadékban gazdag levegő érkezik, ezért sok a csapadék (különösen, ha egy meleg tengeráramlás is jelen van).	Nedves kontinentális (szárazföldi) éghajlat Az óceánoktól távolabb már nagyobb az éves hőingás, a csapadék jellemzően nyáron fordul elő.
Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki.	Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki.
Hideg mérsékelt övi éghajlat Ezen az éghajlat már igen kevés a napsugárzás, ezért hosszú, hideg tél alakul ki. A nyár rövid, de meleg (a Földön itt a legnogyobb az éves hőingás). A csapadék jellemzően nyár elején esik, ugyan nem sok, de a csekély párolgás miatt ez is elég a nagy fenyőerdők kialakulásához.

Hideg öv

Sarkköri éghajlat Ezen az éghajlaton nagyon rövid a nyár és nagyon kevés a csapadék, mivel a levegő hamar telített lesz a párával, kevés csapadék esik és a növények is nehezen párologtatnak, fák itt nem tudnak nőni.	Sarkvidéki éghajlat A sarkvidékeken egyetlen hónapban sem emelkedik a hőmérséklet fagypont főle. A csapadék (a hideg levegő miatt) kevés.

Összefoglaló táblázat:

Földrajzi öv	Éghajlat	Éviközéphőmérséklet(C)	Évi csapadék mm-ben	Jellemzők	Példa
Hideg öv
	Sarkvidéki	-10 - -57	10-200	Kemény, hideg tél
	Sarkköri	0- -27	50-250	Hosszú 10 hónapos tél, 2 hónapos hűvös, rövid nyár
Mérsékelt öv
	Hideg mérsékelt	0- -10	200-500	Hűvös nyár, 6-9 hónapos tél.
	Szélsőségesen kontinentális	0-17	150-200	Hideg tél, forró nyár
	Száraz kontinentális	0-17	300-500	Hideg tél, meleg nyár
	Nedves kontinentális	0-15	500-700	Szabályos négy évszak
	Óceáni	5-15	800-2000	Hűvös nyár, enyhe tél
	Mérsékelt övi monszun	10-22	1000-1600	Meleg, esős nyár; hűvös, száraz tél
	Szubtrópusi	10-22	400-1000	Forró, száraz nyár, enyhe, esős tél
Forró öv
	Trópusi monszun	22-28	1600-2000	Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár
	Térítői	20-28	100-200	Száraz, forró, nagy napi hőingás
	Átmeneti	23-28	300-1500	Forró száraz és esős meleg évszak
	Egyenlítői	25-27	2000-3000	Állandóan fülledt, forró nedves