4. Tudósok és tudományok "A"

4.1. Az alábbi feladatban tudósok neveit, képeit és munkásságuk leírását olvashatjátok. Csoportosítsátok oket, és döntsétek el, ha napjainkban munkálkodnának, mely tudomány és annak, mely résztudományához sorolnátok kutatásaikat!

A.) Démokrítosz	1.)	a.) i.e. 384-322	I. A jatrokémia "orvosi kémia" megalapítója, híres sváb származású csodadoktor. Elsosorban gyógynövényeket és fémeket alkalmazott gyógyszerként. Élete gyakorta botrányokkal kísért, utolsó éveit alkoholistaként élte.
B.) Arisztotelész	2.)	b.) 1707-1778	II. Ókori görög természetfilozófus. Számtalan természettudományi kérdéssel foglalkozott (fizika, csillagászat, életmuködések, idojárás), közülük a állatok rendszerezésérol kidolgozottat említjük. Az állatvilágot két nagy csoportra, véres (gerinces) és vértelen (gerinctelen) állatokra osztotta. Mintegy 520 állatfajt említ, amelyeket a ma ismert fajokkal azonosítani lehet. Ez elég kevés ahhoz, hogy rendszertanról lehetne beszélni, azonban a rendszerezés szükségességének felismerése munkásságát dicsoiti.
C.) Kopernikusz	3.)	c.) 1822-1844	III. A genetika szüloatyja. Számtalan kísérlete eredményeként megfogalmazta az öröklodés alaptörvényeit. Muve napjainkban is a genetika alapjaként tekintetndo.
D.) Paracelsus	4.)	d.) 1493-1541	IV. A korai mikroszkopizálás legkülönösebb alakja. Valódi mikroszkópnak nem nevezheto eszközét saját maga készítette, majd fejlesztette tovább. Fémbol vagy fából készült lemez közepét kilyukasztotta, és oda csiszolt kristálygömböt, üveglencsét vagy gyémántdarabkát illesztett. Egyik legkorábbi észlelése, hogy a látszólag tiszta esovízben hemzsegnek a különféle apró állatok.
E.) Leeuwenhoek	5.)	e.) 1632-1723	V. Svéd természettudós, 1735-ben megjelent muvében (Systema naturae) az élolények rendszerezésével foglalkozik. Könyvében rendszertani kategóriákat használ. 1753-ban teszi közzé zseniális ötletét, melynek célja a fajok elnevezése körüli zurzavar megszüntetése. A kettos nevezéktan értelméban valamennyi növény- és állatfaj neve két latin szóból áll.
F.) Linné	6.)	f.) 1473-1543	VI. Az ókori Görögországban dolgozza ki atomelméletét, mely szerint a világegyetem mozgó atomokból áll, számuk végtelen, mozgásuk szükségszeru és örök. Az atomok alakja, mérete, súlya, mozgása, száma határozza meg a dolgokat.
G.) Mendel	7.)	g.) i.e. 460-370	VII. A lengyel származású természettudós. Csillagászati muvében kifejti, hogy nem a Föld, hanem a Nap foglal el központi helyzetet, a körülötte keringo bolygók, köztük a Föld "életében". A világegyetem gömbölyu, a legtökéletesebb pálya a körpálya, tehát a bolygók körpályán mozognak.

 

név	mai foglalkozása	élt	munkássága	kép
.	kémikus	.	.	.
.	zoológus	.	.	.
.	csillagász	.	.	.
.	orvos - gyógyszerész	.	.	.
.	biológus - mikrobiológus	.	.	.
.	biológus	.	.	.
.	genetikus	.	.	.

4.2. A következő képeken egy alkimista és egy mai laboratóriumot látsz. Hasonlítsd össze a középkori és a mai vegyészek munkáját!