6. A kísérletezés

    Az előzőekben már megpróbáltuk a kísérlet fogalmát tisztázni. A természettudományok legújabb álláspontja szerint csak az tekinthető tudományos ténynek, amelyet kísérleti úton igazolni lehet. Ebből már is következtethetünk arra, hogy a természettudományok egyik legfontosabb módszere a kísérletezés.

    A tanórai kísérletezésnek itt alapjában két nagy típusát különítjük el: 1. bizonyító kísérlet - előre megtervezett, körülményei pontosan tisztázottak, eredmény előre megjósolható; 2. spontán kísérlet - ez is előre megtervezett, ám a körülmények előre nem tisztázottak (hőmérséklet, anyagmennyiség), de a kísélet előtt pontosan rögzítettek, eredménye pedig előre nem jósolható. Az utóbbi kísérlettípus nagy figyelmet igényel, hisz könnyen okozhat balesetet. Mindkét kísérlettípusnál szigorúan be kell tartani a tanár utasításait!

Hogyan kísérletezünk?

    Valamennyi kísérletet csak úgy érdemes elkezdeni, ha megfelelő elméleti tudással rendelkezünk. A kísérlet előtt olvassuk végig a kísérlet menetét, majd készítsük elő a szükséges eszközöket, a padon, asztalon maradt szükségtelen tárgyakat pedig rakjuk el (tolltartó, Nők Lapja stb.). Bizonyító kísérletnél a előírt anyagmennyiségeket szigorúan tartsuk be, spontán kíséletnél a körülményket, anyagmennyiséget pontosan jegyezzük fel a későbbi, megfelelő következtetések érdekében. A kísérletezés közben a balesetvédelmi szabályokra ügyeljünk! A megfigyelést rögzítsük füzetünkben, majd próbáljuk magyarázni a tapasztaltakat.

A jegyzőkönyvvezetés fő szabályai: Minden oldalra az alsó külső sarokba írd fel a dátumot! A kísérlet címét csupa nagybetűvel írd fel, és húzd alá! A cím alatt hagyj helyet a hivatkozásoknak! Ide írhatod majd a kapcsolódó kísérletek címét. Ez alatt írd le pontosan, hogy mivel és mit csináltál! Nem kell fogalmazni, elég, ha pontokba szeded. Ezután a tapasztalatok következnek. Rajzolj minél többet, amit csak tudsz, így rögzítsd! A rajzokat ceruzával készítsd, színezni ráérsz később is! A rajzoknál nem a művészi hatás a lényeges, hanem, hogy látsszon, aminek látszódnia kell. Ha mikroszkópos metszetről rajzolsz, az fél oldal nagyságú is lehet. Boncolásoknál az egész oldalas rajzok a megfelelők. A rajzoknak mindig adj címet! A kép alá írd le, hogyan készült a metszet, mekkora a nagyítás, vagy a boncolás melyik lépésénél tartasz! Ezután következhet a magyarázat, a rajzon jelölhetsz részeket betűvel, amit itt magyarázol el. Rakj kartonlapot az oldal alá, amikor rajzolsz, hogy ne üssön át a következő oldalakra! Ha a kísérlet eredményei adatok, azokat táblázatban rögzítsd! Ha az eredmények értelmezéséhez számolni kell, az itt következhet. Ha az adatokat grafikusan is tudod ábrázolni, annak most jöhet a helye. A garfikonoknak adj címet, nevezd meg a tengelyeket, jelezd az egységeket, a grafikon alá írj magyarázatot! Ezek után értelmezd a kísérletet, írd le, milyen tapasztalatokat lehetett levonni, miért történt az, ami történt! A következő oldalra ragaszd be az esetlegesen kapott lapokat, fénymásolatokat! A jegyzőkönyvvezetés során nem a szépség a fontos, hanem hogy rendezett és átlátható legyen a munkád!

4.1. Próbáld meghatározni az alábbi, kísérletezéssel kapcsolatos alapfogalmakat!

Mintavétel, kontroll, ismételhetőség

4.2. A kísérletezés megkezdése előtt olvasd el figyelmesen a baleset- és környezetvédelmi szabályokat, majd töltsd ki az alábbi feladatlapot!
4.3. Ismerkedj meg a kísérleti eszközökkel! Rajzold le őket!