Arisztotelész az anyag szerkezeti felépítését folyamatosnak képzelte el, vagyis olyannak, amely a teret összefüggően, hézagmentesen tölti ki. Démokrítosz (Kr.e. kb. 460-370) más véleményen volt. A mestere, Leukipposz által kigondolt atom fogalmát dolgozta ki. Démokrítosz szerint az anyagok apró, végtelen számú, szabad szemmel nem látható, tovább nem osztható részecskékből (atomokból) épülnek fel.
"A világegyetem mozgó atomokból áll, számuk végtelen, mozgásuk
szükségszerű és örök. A természetben nincs se cél, se véletlen. Az atomok
alakja, mérete, súlya, mozgása, száma határozza meg a dolgokat. A lélek is
atomokból áll, éspedig legfinomabb, legmozgékonyabb atomokból: ha elhagyják
a testet beáll a halál."
Az ókori természetfilozófusok elméletei közel kétezer évig fennmaradtak. Az 1800-as évek elején Dalton elevenítette fel Démokrítosz gondolatait.
"Minden test a rendkívül parányi részek óriási számából áll, amelyeket a körülmények szerint erősebb, vagy gyengébb vonzóerő tart össze."
A korábban már megismert - Robert Boyle nevéhez fűződő - elemek azonos, a vegyületek különböző atomokból épülnek fel. Dalton az atomokat az anyag végső, tovább nem osztható alkotórészeinek tekinti. Az atomok meghatározott számban egymással kapcsolatot tudnak teremteni, így molekula jön létre. Dalton elmélete újabb lendületet adott az analitikusoknak. Atomokat, elem- és vegyületmolekulákat kezdtek el kutatni.
 |
 |
| Az elemmolekulák azonos | a vegyületmolekulák különböző atomok összekapcsolódásával jönnek létre. |
John
Dalton: A kémia új rendszere
John
Dalton
John
Dalton 
A XIX. század közepén már mintegy 60 elemet ismertek. Az elemek számának növekedésével egyre nagyobb problémát jelentett elnevezésük. A XVIII. század végétől bevezetik az egységes nevezéktant, megszületik a vegyjel.
Ma már tudjuk, hogy az anyagok valóban igen kisméretű atomokból épülnek fel, de azt is tudjuk, hogy Démokrítosz és Dalton elméletével ellentétben tovább oszthatók.
Az új kifejezések megismerésével végezd el a következő feladatokat!
8.2.
Keresd meg az alábbi atomok vegyjelét, illetve keresd meg az adott vegyjel
melyik atomot jelöli!
vas |
 |
|
oxigén |
. |
. |
||
alumínium |
 |
 |
szén |
. |
. |
||
. |
|
. |
|
I |
S |
||
. |
|
|
. |
Hg |
P |
A különböző atomokból felépülő vegyületeket összegképletükkel jelöljük. Az összegképletben mindig feltüntetjük a vegyületet alkotó atomok vegyjelét és azt, hogy melyik atomból hány található benne. A víz molekula két hidrogén és egy oxigénatomból épül fel. A hidrogénatomok számát a hidrogén vegyjelének jobb alsó sarkában tüntetjük fel. H2O
8.3.
Milyen és hány atomból épülnek fel az alábbi vegyületek?
vegyület |
atomjai |
hány darab alkotja |
|
CO2 |
||
|
Fe2O3 |
||
H2SO4 |
||
8.4. Döntsd el melyik
elem-(E) és melyik vegyületmolekula(V)!
| megnevezés |
kémiai jelölés |
kép |
elem(E) / vegyület vagy molekula(V) |
víz |
 |
||
CaCO3 |
 |
||
oxigén |
 |
||
sósav |
 |
||
szén |
|
||
H2SO4 |
 |
||
Au |
 |
vegyület,
molekula, vegyjel, elemmolekula, vegyületmolekula, összegképlet