Az energiaforrásokat két (ha az atomenergiát is figyelembe vesszük háromra) nagy csoportra oszthatjuk annak megfelelően, hogy véges mennyiségben áll rendelkezésünkre, vagy elvileg korlátlan mennyiségben. Előbbieket meg nem újuló, másnéven fosszilis energiaforrásoknak, utóbbiakat megújuló energiaforrásoknak nevezzük. Fosszilis energiaforrásnak tekinthető a kőszén, kőolaj, földgáz, míg megújulónak a szél, nap, víz, geotremikus stb.
A víz tehát egy évezredek óta használt megújuló energiaforrás. A régi kultúrákban, Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában leginkább a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A kr.e. II. században a rómaiak már vízimalmokkal őrölték a búzát; az úszó hajókra felépített úszómalmok, amik gabonát őröltek, csakúgy mint part menti társaik. Felhasználták a vízkerekek forgási energiáját a kovács- műhelyekben kalapálásra és fújtatásra, a fűrészmalmokban a faanyag darabolására. Később a bányákból is a víz energiájával szivattyúzták ki a talajvizet. A vízimalmok ideje az gőzgépek megjelenésével (1765) áldozott le. Az alábbi két ábra az alul- és a felülcsapott vízkerék működését szemlélteti.
 |
 |
Ebben az esetben a közvetlen mozgási
energia hasznosul, úgy, hogy a folyóvízbe "lógatjuk" a vízkereket. |
Ez a séma azt ábrázolja, amikor
a vizet vezetjük rá a vízkerékre, így hasznosítva annak helyzeti energiáját.
Ez a gyakoribb és egyben hatékonyabb módszer, ennek a "továbbgondolása"
a turbina. |
A
vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek
meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy
esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól, a Werner
von Siemens által megépített generátor segítségével villamos árammá tudták
alakítani mozgási energiájukat. A villamos ipar fejlődésével párhuzamosan
a vízenergia alkalmazása is folyamatosan bővült, modernizálódott. Világszerte
a '80-as évekre a kis erőművek nagy részét (csak Németországban 50,000 berendezést)
bezártak az olcsó fosszilis energiáknak "köszönhetően". Napjainkban
megváltoztak a trendek, a megújuló energiák lassan előtérbe kerülnek, a régi
malomvíz csatornákat rendbe teszik, a berendezéseket kicserélik, és egyre
több kis erőmű kezdi meg ismét a villamos energia termelést. Képen: felsődobszai
vízerőmű.
 |
Az egyes országok ún. vízerőpotenciálja igen eltérő.
Ez azt jelenti, hogy a földrajzi adottságok miatt igen különböző mértékben
tudják kihasználni a víz energiáját. Hazánkban a Dunán nincs és nem
valószínű, hogy lesz erőmű. A Tiszán a - hazai viszonyok között nagynak
számító - Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei
Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW beépített teljesítménnyel, a Dráván
jelenleg nincs erőmű. |
Forrás: kekenergia.hu
10.1.
Nézz utána, hogyan működik egy árapály erőmű! Egy kis segítség 
itt.
10.2. Milyen üzemeket lehet működtetni vízikerékkel?
10.3. Milyen szempontokat vennél figyelembe egy vízerőmű tervezésekor?
Vízkerék
történelem itt.
Sok hasznos információ a vízenergiáról itt
és itt.
meg
nem újuló energiaforrás, fosszilis energiaforrás, megújuló energiaforrás