Víz a Földön
Mint már olvashattad a víz Földünk leggyakoribb vegyülete, amely mindhárom halmazállapotában előfordul.
Gáz halmazállapotban vízgőzként a légkörben, erről az Időjárás és éghajlat epochában tanulsz majd. A folyadék és szilárd halmazállapotban lévő víz két nagy csoportra osztható a kőzetburok kémiailag kötött vizére és a felszíni vízkészletre. Előbbi mennyisége nehezen határozható meg, becslések szerint a felszíni vízkészlet 15-50%-a lehet. A felszíni vízkészlet jól ismert, összesen kb. 1.384.000.000 km3 víztömeget jelent. A földi vízkészlet megoszlását a táblázat szemlélteti.
% megoszlás 97,4 óceánok és tengerek 2 magashegységi és sarkvidéki jég 0,58 felszín alatti szabad vizek 0,02 folyók, tavak, légkör, élőlények
Látható, hogy a földi vízkészlet döntő többsége a világtengerekben hullámzik. A Föld édesvízkészletének 90%-a hó- és jégtakarókban van. Ezek alapján elmondható, hogy Földünk felszínének kb. 71%-át óceánok és tengerek borítják.
3.1.
A Földrajzi Atlasz segítségével próbáld meghatározni az alábbi objektumok
területét négyzetkilométerben!
Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Földközi-tenger, Fekete-tenger,
Grönland, Arktisz, Antarktisz.
A Föld ivóvíz készlete és a víztakarékosság
A
Földön a víz igen nagy mennyiségben van jelen. Ha egyenletesen volna elosztva,
a Föld felszínén mintegy 2700 méter vastag burkot lehetne belőle képezni.
Ebből úgy tűnhet, hogy a vízkészletek kimeríthetetlenek, holott valójában
a Föld ivóvíz- és iparivíz-készletei végesek. A Föld vízkészletének jelentős
része, mintegy 97%-a a tengerekben és óceánokban van jelen, amely magas sótartalma
miatt közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, még
mezőgazdasági célokra sem. A fennmaradó 2-3% ugyan édesvíz, azonban nagy része
jég formájában található meg. Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön fellelhető
összes víznek alig 0,307%-a alkalmas, és ebben a mennyiségben már benne vannak
a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső
rétegvizek is.
A lakosság életmódjának nagymértékű változása magával hozta a vízigény gyors ütemű növekedését is. Az embernek naponta átlagban 1,2-1,5 liter vízre van szüksége a szervezetében lezajló anyagcsere-folyamatokhoz. Természetesen ennél lényegesen nagyobb a napi vízfogyasztás, amely jelenleg egy városi embernél 150-300 liter vizet tesz ki. A víz a termelés szempontjából is alapvető jelentőségű, ahol alap- és segédanyagként, ill. szállítóközegként szerepelhet. A gazdaságon belül az ipar az egyik legnagyobb vízfelhasználó; az egyes iparágak közül a villamosenergia-iparnak van a legtöbb vízre szüksége, mindenekelőtt hűtési célokra.
A
Föld vízkészlete
A hidroszféra
környezeti problémái
Egyes
becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak,
mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben
hasznosítják a rétegvíz-tartalékokat, ami a talajvíz szintjének nem kívánatos
csökkenésével jár, de egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett
felszíni vizek költséges tisztításával is fedezni. Egyes területeken már jelenleg
is (pl. Kuvait), de a jövőben szélesebb körűen szükséges a tengervíz sómentesítésében
rejlő, ma még nagyon költséges lehetőségek kihasználása is.
Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik, miután a természetes körforgásban kevesebb mint 1000 m3/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Miközben a vízkészleteink egyelőre fedezni képes az ország vízigényét, problémát jelent, hogy míg a vízkészletek kb. 85 százaléka a Duna és 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59 százaléka kötődik a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek.
I.
Gondoljátok végig milyen víztakarékossági eljárásokat lehetne alkalmazni otthon,
illetve az iskolában!
A földi vízkészlet bolygónk belső anyagainak kipárolgása, kigázosodása
révén keletkezett, amikor a Föld anyagának egy része átmenetileg olvadt állapotba
került. Az őslégkörből lecsapódva felgyűlt a földfelszín mélyedéseiben és
ott folyékony halmazállapotban tartósan megmaradt. Ez azért vált lehetővé,
mert a Föld Naptól való távolsága megfelelő felszíni hőmérsékletszintet biztosít,
így a vízkészlet nem jutott a megfagyás vagy a teljes elpárolgás sorsára.
Nyílván hallottatok már arról, hogy az utóbbi években
számos égitetsen próbáltak nyomozni a víz után. Jég formájában sikerült rábukkani
a Jupiter egyik holdján, az Európán (1997. április), a Merkúron és a Holdon
(1998. március) is.