Jelen
ismereteink szerint a bolygónk felszínének 71%-át elfoglaló világtengerek
egyedülálló képződmények a Naprendszerben. Az alábbiakban ismerkedjünk meg
néhány definícióval!
Óceánnak nevezzük a bazaltos kéregből
álló, önálló medencéjű és saját áramlásrendszerű, viszonylag egyenletes oldott
sótartalmú, nagy átlagos vízmélységű állóvízeket. A bazalt, mint emlékszel
kiömlési magmás kőzet, amely a hasadékvölgyeknél tör felszínre, majd alakítja
ki az óceáni hátságokat. Ezekről részletesebben 
itt tanultál.
A tengerek óceánoknál kisebb vízmélységű, önálló áramlásrendszerrel nem rendelkező, egymáshoz képest változó sótartalmú, rendszerint kontinensekhez közel fekvő állóvízek. Kialakulásuk az óceánokhoz hasonló. Két típusát különböztetjük meg, a beltengert és a peremtengert. A beltengerek önálló medencével rendelkező, a világóceánhoz csak egy szűk szorossal kapcsolódó, kontinensek által körülvett, vagy mélyen a szárazföld belsejében fekvő, de egyértelműen a világóceánhoz tartozó vízfelületek. Pl.: Fekete-tenger a Földközi-tenger beltengere, míg a Földközi-tenger az Atlanti-óceán beltengere.
A peremtengerek más tengerrel vagy óceánnal nagy felületen érintkeznek, azoktól csak félszigetek, szigetívek határolják. Pl.: Északi-tenger.
Különbséget kell tenni a beltengerek és a szárazföldi vízgyűjtő tavak közt is. Utóbbiak a szárazföldek által teljesen körülvettek, így óceánokkal közvetlenül nincsenek kapcsolatban. Pl.: Kaszpi-tenger, Aral-tó.
6.1.
A földrajzi atlasz segítségével keress további példát beltengerre és peremtengerre!
A tengervíz hőháztartása
A víz magas fajhőjének köszönhetően (ld. korábban) a tengerek, óceánok lassabban és kevésbé melegszenek fel, lassabban és kevésbé hűlnek le, mint a szárazföldi területek. A nyáron felhalmozozott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a szomszédos szárazföldi területek éghajlatára kiegyenlítő hatással van (télen fűt, nyáron hűt). A tengervíz felmelegedéséhez hozzájárul az is, hogy a napsugarak akár 200 m mélyre is lehatolnak, továbbá az, hogy a víz hullámzása és áramlása keveredést biztosít, így növelve a keveredő vízréteg mennyiségét.
A tengervíz mozgásai
Ennél a témakörnél legelőször nyílván mindenkinek a hullámzás jut eszébe. A hullámzás a tenger felszínén kialakuló mozgásjelenség, amit a vízfelület felett fújó szelek keltenek. A jelenség megtévesztő, úgy tűnik, mintha a víz előrehaladna, pedig a vízrészecskék csak fel, le és körbe mozognak. Hullámzáskor a részecskék csupán energiájukat adják át a mellettük lévő vízmolekulának. A meredek, sziklás partoknak csapodó hullámok "összenyomódnak", függőlegesen megnyúlnak, magasságuk megnő. Ez a hullámtörés jelensége. Ez a folyamat hatalmas pusztítást végez a kőzeteken. A hullámzó víz partformáló munkáját abráziónak nevezzük. A kőzetek alakításánál jelentős szerepe van a hullámnyomásnak. A kőzetek pórusaiba, repedéseibe bezúduló víz növeli az üregben lévő levegő nyomását, s ez mintegy szétrobbantja a sziklákat.
6.3.
Próbáljátok megmagyarázni, hogyan alakultak ki a képeken látható sziklaívek
és sziklatornyok! Hogyan alakulnak ki a lapos tengerpartok?
 |
 |
 |
|
|
|||
A tenger hullámzása, amennyiben párhuzamos a parttal, turzások, zátonyok, lagúnák kialakításában vehet részt.
A tengerek jellegzetes függőleges változása a tengerjárás, amelyet részben a Hold tömegvonzása idéz elő. Amikor a Föld-Hold távolság kisebb a tengerek vízszintje emelkedik, eléri a legmagassabb vízállást (magasvíz), majd apadni kezd, s néhány óra múlva eléri a legalacsonyabb vízállást (mélyvíz). A mélyvíz és a magasvíz között eltelt időszakot dagálynak, a magasvíz és a mélyvíz között eltelt időszakot pedig apálynak nevezzük. A mélyvíz és a magasvíz között lévő szint a dagálymagasság. Az átlagos dagálymagasság 6-8 méter.
6.4.
Mi az oka annak, hogy dagály nem csupán a földi óceánok Hold felé néző oldalán
következik be?
A Föld és Hold egymás körül
keringenek. A keringés a két égitest közös tömegközéppontja körül történik.
E tömegközéppont bolygónk nagyobb tömege miatt a Föld testében van. A keringő
mozgás miatt centrifugális erő lép fel, amely a tömegközépponttól legtávolabb
(azaz a Föld Holdtól távolabbi oldalán) a legnagyobb mértékű. E centrifugális
erő hatására a tengerek és óceánok vize a Holddal átellenes oldalon is felpúpozódik,
így egy második dagálykúp alakul ki. Ennek köszönhető a tengerjárás
6 órás ciklusa.
A tengerjárást a Nap tömegvonzása is módosíthatja. Ha a Nap és a Hold egyirányban
állnak a Földhöz képest, akkor a Nap felé eső dagálymagasság nagyobb lesz,
ez az ún. szökőár. Ennek az ellenkezője is előfordul, a Nap
és a Hold egymáshoz és a Földhöz képest derékszögben állnak ún. vakár
figyelhető meg.
Megtanulandó tengerek listája
Térképek: Európa, Ázsia, Amerika,
Afrika, Ausztrália
6.5.
Nézd meg és értelmezd az alábbi képeket, ábrákat!
Forrás: Kontinensről kontinensre, Óceánok - Sarkvidékek, Az Arktisztól az
Antarktiszig CD-ROM
Világtengerek
A Föld legjelentősebb litoszféralemezei
A főbb felszíni tengeráramlások
A főbb mélytengeri áramlások
A Csendes-óceán felszíni tengeráramlásai
Az Indiai-óceán felszíni tengeráramlásai
beltenger,
peremtenger, szárazföldi vízgyűjtő tavak, hullámzás, hullámtörés, abrázió,
hullámnyomás, tengerjárás, dagály, apály, dagálymagasság, tengerjárás, szökőár,
vakár