A vízfolyások olyan mederben mozgó folyóvizek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy a magasabb térszínekről az alacsonyabbak felé haladnak és vízszállításuk kisebb-nagyobb mértékben ingadozik. Vizüket források, csapadékvíz és olvadékvizek biztosíthatják. Csoportosításuk hosszúságuk, vízgyűjtő területük és vízhozamuk alapján történik.
Források
A talajra hulló csapadék vagy közvetlenük lefolyik az alacsonyabban fekvő területekre, vagy a talajba szivárog, ahol bizonyos irányú áramlásba kezd. Lefelé - és adott esetben felfelé, illetve oldal irányban is - a víz útját az ún. vízzáró réteg szabályozza. Ez a víz számára átjárhatatlan. A víz egy része az ún. víztartó rétegben marad, hártyaszerűen a talajszemcsékhez tapad, és még a nehézségi erő hatására sem szivárog mélyebbre. A talaj vízbefogadó képessége erősen függ a talaj minőségétől. Az elraktározódó csapadékvíz a talajnedvesség. Ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amennyit elraktározhat, a felesleges a mélybe szivárog, és a felszínhez legközelebb elhelyezkedő vízzáró réteg fölött felhalmozódik. A legfelső vízzáró réteg felett felgyülemlő víz a talajvíz. Ez a talajnedvességgel ellentétben teljesen kitölti a talaj hézagait.
| KÉP | Ha a lejtős vízzáró réteg metszi a
felszínt, az áramló talajvíz talajvízforrás formájában
bukkan napvilágra. |
| KÉP | Két vízzáró réteg gyakran fog közre víztartó réteget.
A két vízzáró réteg között húzódó víztartó rétegbe jutó csapadékvíz
a rétegvíz. Az itt áramló víz rétegforrásként
tör felszínre. |
7.1.
Értelmezd a fenti animációt!
I.
Készítsétek el a talajvíz és a rétegvíz szemléltetését! Ebben segíthet az
alábbi 
link.
 |
 |
A vízgyűjtő terület és a vízválasztó
A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. A vízhálózat sűrűsége a terület vízellátottságától, alakja pedig a terület földtani szerkezetétől, domborzatától és növényzetétől függ. Egy-egy vízhálózaton belül általában egy fő vízfolyás található, amely az összes lefolyó vizet elvezeti. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyásvízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. A nagy vízválasztók általában magasan emelkedő hegységek, mint például az Ausztrália keleti partvidékén lévő Nagy Vízválasztó-hegység.
Nézd
meg az ábrát!
A vízgyűjtő területeket nem csupán a vízfolyások, hanem a vízfolyások befogadóinak szempontjából is vizsgálhatjuk. Így kijelölhetjük a világtenger egyes részterületeinek vízgyűjtőit is, vagyis megnézhetjük, hogy egy adott kontinensről merre futnak le a vizek. Ezek az ún. kontinentális vízválasztók. A kontinentális vízválasztók olyan területeket is közrefognak, ahonnét a vizek nem érik el a világtengert. Ezek a Föld ún. lefolyástalan területei, amelyek a kontinensek egyötödét foglalják el. Az itt mozgó folyóvizek vagy elenyésznek (elszivárognak, elpárolognak), vagy olyan tavakba ömlenek, amelyeknek nincs lefolyása a világtenger felé. Ezeknek az ún. végtavaknak legnagyobb képviselője a Kaszpi-tó. A lefolyástalan területek egy részén a vízfolyások teljesen hiányoznak.
II.
Alakítsatok ki homokból és kavicsból vízgyűjtó területeket és vízválasztókat!
Vízhozam, vízállás és vízjárás
Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder keresztmetszetén, a folyó vízhozamát kapjuk. Ehhez ismernünk kell a folyóvíznek a felszín lejtésétől függő sebességét. A vízhozam a vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől függ. A vízhozam folytonos változásával együtt változik a mederben a vízszint magassága, vagyis a vízállás. A vízállás alapján megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és magasvizet, továbbá árvizet. (A Duna vízhozama Budapestnél kisvízkor 500-600, középvízkor 2200, magasvízkor 6000-8000 m3/s.) A Föld legnagyobb vízhozamú folyója a Dél-Amerikában hömpölygő Amazonas, amelynek mederkeresztmetszetén magasvízkor 280 000 köbméter víz áramlik át másodpercenként.
A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű ingadozása a folyó vízjárását jelenti. A vízjárás az évszakok szerint ismétlődő csapadékos időszakoktól, a hó- és gleccserolvadások időszakaitól függ. Megkülönböztetünk egyenletes, ingadozó és időszakos vízjárású folyókat. Egyenletes vízjárású pl. az Amazonas, mert olyan területen folyik, ahol a vízutánpótlás az év során többé-kevésbé egyenletes. Ingadozó pl. a Duna vízjárása, mert a benne lévő vízmennyiség nagy mértékben függ az évszakosan jelentkező csapadékmaximumoktól, illetve a tavaszi hóolvadástól. Időszakos vízjárásúak azok a vízfolyások, melyek időnként részlegesen vagy teljesen kiszáradnak. Nagyon gyakoriak félsivatagos és sivatagos területeken. Arabul vádinak nevezik őket, s ez a kifejezés általánosan elterjedt a szakirodalomban is. Magyar nevük aszó, angol nyelvterületen pedig (pl. Észak-Amerikában) a creek kifejezés használatos.
Folyószakasz-jellegek és felszínformáló tevékenységek
Minél nagyobb egy folyó vízhozama és sebessége, annál nagyobb az energiája és a munkaképessége. Pusztító munkáját a medrébe jutó hordalékkal és a hordalék elszállításával, építő munkáját hordaléka lerakásával végzi. A folyóvizek felszínformáló tevékenysége szakaszjellegüktől függ.
vízfolyás,
vízzáró réteg, víztartó réteg, talajnedvesség, talajvíz, talajvízforrás, rétegvíz,
rétegforrás, vízhálózat, vízgyűjtő terület, vízválasztó, kontinentális vízválasztók,
lefolyástalan terület, vízhozam, vízállás, vízjárás, tölcsértorkolat, deltatorkolat