Korábbi tanulmányaidban már találkozzátl az energiaforrásokkal.
Az energiaforrások olyan energiát rejtenek magukba, amely átalakítás során könnyen munkavégzésre használható.
ISMÉTLÉS 1. Az ábra segítségével ismételd át hogyan csoportosíthatók az energiaforrások! Írj mindegyikhez példát is!
A fosszilis, más néven nem megújuló energiaforrások közé olyan kémiai vegyületek tartoznak, amelyek készlete Földünkön végleges, előbb-utóbb kifogynak, vagy nem lesznek gazdaságosan kitermelhetőek. Ide tartozik a kőszén, a kőolaj és a földgáz.
Hogyan keletkezik a kőszén, a kőolaj és a földgáz?
Az elpusztult élőlényeket a tengerek áradása mélyebb rétegekbe sodorja, ahol felhalmozódtak. A rájuk rakodó üledékréteg oxigéntől elzárt, megfelelő hőmérsékletű és nyomású körülményeket teremtett, ahol bomlásnak indultak. A több száz millió évig tartó bomlás során alakultak ki a különböző halmazállapotú szénvegyületek, az ásványi szenek, a kőolaj és a földgáz.
A kőszén
A szén az élővilág legfontosabb építőeleme, a világegyetem egyik leggyakoribb eleme. A természetben igen sokféle alakban fordul elő, megtalálható elemi állapotban (Mit jelent az elem, elemmolekula kifejezés?) - gyémánt, grafit, fullerén -; ásványokban - mészkő, dolomit - (Mi a mészkő összegképlete?); szerves vegyületekben - szőlőcukor - (Mi a szőlőcukor összegképlete?); és az élővilágban. Mindezek mellett mesterségesen is előállítható.
A kőszén, más néven ásványi szén keletkezéséről korábban olvashattál. Az ásványi szenek nem tiszták, szénen kívül bonyolult szerves vegyületeket is tartalmaznak.
2. Töltsd ki a táblázatot!
Széntartalmú tüzelőanyagok minősége
ÁSVÁNYI SZENEK
név jellemzői fűtőérték jelentős előford. világ jel. előford. hazánk tőzeg
lignit
barnaszén
feketeszén
antracit
3. Az ábrák segítségével nevezd meg milyen két fő kitermelési módja van a kőszénnek?
Melyik kitermelési mód, milyen környezeti károkat okozhat?4. Mennyi energia szabadul fel 50kg barnakőszén elégetésekor?
5. 130 kg lignit hány kg vizet tartalmaz körülbelül?
6. Melyikből nyerhető több energia? 80 kg feketeszén, 80 kg kőolaj, 80 kg földgáz
Kőolaj és földgáz
A kőolaj és a földgáz a szerves vegyületekhez, azokon belül a szénhidrogénekhez tartozik, mivel szén és hidrogén atomokból épülnek fel. A legegyszerűbb szénhidrogének a vezetékes gáz (metán, etán) és a propán-bután gáz (propán, bután) alkotói.
Hányszoros kovalens kötés van a földgázt alkotó vegyületekben?
Mit jelent az összeg- és a szerkezeti képlet kifejezés?
A képletek segítségével rajzold fel az alábbi összegképletű vegyületek szerkezeti képletét!
5. A következő linkek felhasználásával jelöld hazánk és a világ kőszén, kőolaj és földgáz -lelőhelyeit!
Földünk kőolajtartalékai; 2.; 3. Földünk földgáztartalékai; 2.
