1. Vonatkoztatási rendszerek

 

Ahhoz, hogy a változó világban bárminek a helyét, esetleg valamihez viszonyított elmozdulását meghatározhassuk, mindenek előtt a "mihez képest"-re kell válaszolnunk. A vizsgált folyamat tárgyának helyét olyan viszonyítási, idegen szólva "inerciarendszerbe" kell helyeznünk, amit nem kell a továbbiakban definiálnunk, hacsak nem egy másik rendszerhez tartozó folyamattal, mozgással, stb. vetjük össze. Így feltétlenül ismertetnünk kell, hogy melyik kenyai nagynénikénk melyik ruhászekrényének melyik polcáról származó sízokniról beszélünk.

 

Rajzolj ide egy földi és egy földön kívüli vonatkoztatási rendszert, amiben, ha helyváltoztatás történik, tisztáznunk kell, mihez képest, és ezt nevezzük is meg!

 

 

Most nevezz meg különböző helyeket, és írd le, miképpen lehet pontosan megadni azon valaminek a helyét!

 

 

Most olyan vonatkoztatási rendszert nevezz meg, ami egyszerre többféle mozgást végez környezetéhez képest!

A mozgások jelenségeivel foglalkozik a fizika egyik ága a mechanika, amely két fő részre tagozódik: kinematika: a mozgások leírásával foglalkozik, és a dinamika, amely a különböző típusú mozgások megvalósulásához szükséges feltételeket vizsgálja.

A mozgások vizsgálata alapmennyiségek nélkül lehetetlen. Így ismernünk kell hozzá azt, hogy mennyi ideig (jele: t, mértékegysége a másodperc, s-sel jelöljük) tart a mozgás, és hogy mekkora utat tesz meg a mozgó test. Ezeken kívül ritkán fontos a test hőmérséklete, színe, vagy az íze, és kiterjedését sem vesszük legtöbbször figyelembe, azaz egy tömegpontnak tekintjük.

Itt kicsit bővebben olvashatsz a kinematikáról, dinamikáról.

 

Ha egy mozgást ábrázolni akarunk, legalkalmasabb erre pl. egy út-idő grafikon. Ezen a példán két, állandó sebességű mozgást ábrázolunk, aminek a képe egy egyenes vonal:
A 2. mozgást ábrázoló grafikon nagyobb szögben emelkediik, azaz gyorsabb.
Tehát jól látható, hogy ebben az esetben az eltelt idővel egyenes arányosságban áll a megtett út, azaz az út az idő és a sebesség szorzata: s = vt.
Az SI-ben ezeknek a mértékegysége méter (m), méter per másodperc (m/s) és másodperc (sec).

Számítsd ki, hogy egy m/s hány km/h!

 

 

Ha mozgás közben változik a sebesség, átlagsebességről beszélünk.Átlagsebességen azt az egyenletes sebességet értjük, amellyel haladva a kijelölt utat ugyanannyi idő alatt tesszük meg, mint a valóságban.

A hang terjedési sebessége 333 m/s. Milyen távolságra sújtott le a mennykő, ha hangja 2,5 másodperc alatt ért hozzánk?

 

(kiegészítő feladat: lehet-e feladatot kreálni arra, hogy milyen gyorsan kellene elugranunk egy felénk tartó villám elől, ill. úgy elugranunk, hogy legalább a hangját ne halljuk, ha már úgyis belénk vágott?)

Mennyit mutat apa autójának kilométerórája a Balaton felé tartva, ha 1 kilométert 20 másodperc alatt tesztek meg?