Nemesgázok

A nemesgázok színtelen, íztelen, szagtalan, vízben oldódó gázok. A VIII. főcsoportban helyezkednek el, ebből következik, hogy elektronhéjaik telítettek, ebből viszont az következik, hogy nem reakcióképesek. Ezen tulajdonságuk miaat kapták elnevezésüket.

	A hélium a hidrogén után (utóbbi nem nemesgáz) a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható.
	A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója.
	Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékesvörös színéért felelős.
	A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják.
	A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják.
	A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.

A hélium a hidrogénnel együtt (utóbbi nem nemesgáz) a világűr leggyakoribb gáza, a csillagokban lejátszódó magfúziós reakciók végterméke.