9. Oxigéntermelők

9.1. Ismétlő kérdések. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Mikor jelentek meg az első élőlények a Földön?
Milyen öt országra (királyságra) oszthatók az élőlények?
Melyik élőlénycsoport képes fotoszintézisre?
Milyen anyagokból, milyen anyagok keletkeznek a fotoszintézis során?
Hol éltek a legősibb fotoszintetizáló élőlények?

9.2. Döntsd el, hogy a növényekre vagy az állatokra vonatkozik egy-egy állítás!

A. testalakjuk megnyúlt, elágazó, nagyfelületű
B. lényegében helyhez kötöttek, csak helyzetváltoztatásra képesek
C. szerveik szervrendszerekbe tömörülnek
D. nincsenek szervrendszereik
E. többségük aktív helyváltoztatásra képes
F. érzékszervekkel rendelkeznek

Növényekre jellemző:

Állatokra jellemző:

 

A növények közös jellemzője, hogy fotoszintézisre képesek, s általában korlátlan növekedésre képesek.

 

Mohák

A növények országának legősibb képviselői, amelyek bizonyítottan már a karbonban (360-290 millió éve) is éltek. A mohák már képesek a szárazföld meghódítására, de szaporodásukhoz elengedhetetlen a víz jelenléte. Sejtjeik még nem differenciálódnak annyira, hogy egy-egy funkció ellátására specializálódjanak, így nem tekinthetők szövetes élőlénynek, csupán ún. telepes testszerveződésűek. "Testrészek" csak a fejlettebb csoportnál (lombos mohák) figyelhetők meg, ezeket gyököcskének, száracskának, levelecskének nevezzük. A növényke egész testfelületén keresztül veszi fel a vizet, illetve az abban oldott tápanyagokat.

9.3. Az SDT segítségével nézz utána a hogyan szaporodnak a mohák? Mit jelent az ivaros és mit az ivartalan szaporodási mód?

Mohák szaporodása (szöveg)

Mohák egyedfejlődése (ábra)

Harasztok

A harasztok hajtásos növények, testükben a sejtek valódi szöveteket és szerveket alkotnak. Testük gyökérre, szárra és levélre tagolódik. A szár és a levél együttesen alkotja a hajtást. Legrégebbi képviselőik az ősharasztok a szilur vége (420-410 millió éve) óta ismertek, hosszú évmilliókig a szárazföldek legnépesebb növénycsoportját képviselték. A harasztok ma élő három osztálya:

Páfrányok osztálya - pl. erdei pajzsika	Korpafüvek osztálya - pl. kapcsos korpafű	Zsúrlók osztálya - pl. mezei zsúrló

9.4. Mire szolgálnak a harasztok egyes szervei?
9.5. Az SDT segítségével nézz utána, hogyan szaporodnak a harasztok!
9.6. Hasonlítsd össze a mohák és a harasztok ivaros és ivartalan szaporodását!

Harasztok szaporodása (szöveg)

Harasztok egyedfejlődése (ábra)

 

Nyitvatermők

A devon végén (375-360 millió éve) megjelent új növény törzs, a nyitvatermők egy újabb, érdekes szervvel, a virággal rendelkeznek. Nevüket onnan kapták, hogy az ide tartozó növények virágaiban a termőlevél nem zárul magházzá, a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken. A nyitvatermők fás szárúak, többnyire örökzöld fák vagy cserjék. A legtöbb faj tűlevelű, melyeket vastag viaszos réteg borít. Ennek köszönhető, hogy keveset párologtatnak, így kiváló hő-, szárazság- és fagytűrőek.

Képen: a nyitvatermők virágának, a toboznak a hosszmetszete látható.

 

 

A ma élő nyitvatermőfajok száma mindössze 600 körül van, mégis a szárazföldi növénytakaró jelentős részét adják. A szélsőséges viszonyokhoz való jó alkalmazkodóképességüknek – tág hőtűrésüknek és nagy szárazságtűrésüknek - köszönhetően nagy kiterjedésű területeket népesítenek be, így kis fajszámuk ellenére is jelentős szerepük van a Földnövénytakarójának kialakításában. A tajgák és a magashegységek uralkodó növényei, de megtalálhatók a meleg és száraz éghajlatokon (pl. mediterrán területek) is. Forrás: http://sdt.sulinet.hu

9.7. Nézz utána a nyitvatermők szaporodásának!

Nyitvatermők szaporodása (szöveg)

 

Zárvatermők

A zárvatermők a növényvilág legfejlettebb törzse, napjainkban közel 240 ezer fajuk ismert. Nevüket a magkezdemény zárt magházban történő fejlődéséről kapták. A megtermékenyített virág terméssé fejlődik, ez tekinthető az ötödik szervüknek. A virág, a szár, a levél és a gyökér szerkezetében megfigyelhető jellegzetes különbségek alapján két nagy csoportra az egyszikűekre és a kétszikűekre oszthatók.

9.8. Az alábbi link segítségével hasonlítsd össze az egy- és kétszikűeket!

A kétszikű és az egyszikű növények összehasonlítása

 

	kétszikűek	egyszikűek
mag
gyökér
szár
levél
virág
termés

9.9. A Növényismeret c. könyv segítségével végezd el az alábbi feladatokat!
- Nézd meg milyen levéltípusok vannak!
- Nézd meg milyen szártípusok vannak!
- Nézd meg milyen virágtípusok vannak!
- Nézd meg milyen terméstípusok vannak!

I. Gyűjtsetek minél több levéltípust, ragasszátok fel egy kartonlapra és határozzátok meg a szélét, csúcsát, vállát, tagoltságát!
II. Gyűjtsetek minél több termést és készítsetek kiállítást!
III. Vizsgáljatok meg fénymikroszkóppal néhány mohát, harasztot! Azonosítsátok be testrészeiket, nézzétek meg spóráikat!
IV. Készítsetek kiselőadást a zuzmók törzséről!

 

telepes testszerveződés, hajtásos növény, szövet, szerv, hajtás, termőlevél, magház, magkezdemény, egyszikű, kétszikű,