Európa és Észak-Amerika kialakulása

Egy kambriumi élőlény. Trilobita (háromkaréjú ősrák). Az elnevezés az állat hármas szelvényezettségű testfelépítésére utal. A példány hossza 5 cm

Ezután vette kezdetét a Kaledoniai-orogenezis (azaz hegységképződés):- A Japetus-óceán összezáródásával, Laurencia és Fennoszarmácia ütközésével jött létre.
- A hegységképződés az ordovícium végétol a szilur végéig (kb. 440-400 millió év) tartott.
- Először az É-Appalache vonulatai gyűrődtek fel.
- A második szakaszban Grönland, É-Írország, É-Skócia, Norvégia hegyvonulatai (Kaledonidák) gyűrődtek fel.
- (Mellesleg ekkor gyűrődött fel az ázsiai Tien-san hegység és K-Ausztrália hegységei, a szilur végén jelent meg a szárazföldi élet (ősharasztok), a devonban tengeri liliomok, korallok kétéltűek és őshalak népesítették be a vizeket.

A kaledóniai hegységképzodés erősen lepusztult felszínű maradványai Nyugat-Norvégiában

A kontinensek helyzete a szilur végén. A számokhoz rendelhető földrajzi nevek az előző ábránál láthatók.


Pikkelyfa és zsurló lenyomata karbon agyagpalában

A térképen látható állapotot követő időszakban újabb hegységképződés indult meg, a Variszkuszi-hegységképződés.- A karbon elejétol a perm közepéig (kb. 360-260 millió év) tartott.
- Valamennyi kontinens területét érintette.
- Eredménye: Ős-Tethys összezáródása (Ny-ról K felé) -> D-Appalache, Atlasz, D-Írország, D-Anglia, Francia-khg., Ardennek, Vogézek, Cseh-masszívum, Harz hg. felgyűrődése.
- Majd: Urali-óceán összezáródása -> Urál-hg.
- Más területeken: Panthalassa szubdukciója -> D-Amerika, Afrika, Antarktisz, Ausztrália peremi területei.
- A permben valamennyi kontinens összeforrt -> Pangea kialakulása.

Az őskontinens, a Pangea kialakulása a permben

A karbon időszakban a mocsarakból hatalmas kőszén telepek keletkeztek. A szuperkontinens összeállása után a kontinens méretéből adódó klimatikus viszonyok a benső területeken általában sivatagi viszonyokat, így kihalásokat eredményeztek (a perm végén eltűnt a kétéltű és hüllő családok 80 %-a, a tengeri gerinctelen családok 50 %-a, és a tengeri gerinctelen fajok 90 %-a, aminek oka a kevesebb self terület és az erős vulkáni tevékenység lehetett), a kőzetek világában pedig ez lepusztulást okozott és vörös homokkő tömeges kialakulását.

Keresd meg atlaszodban a fentiekben előfordult földrajzi neveket!A középidő (235-65 millió évvel ezelőtt) és az újidő Az óceánokról:- Tethys: Pangea keleti szegélyén nyílt, a perm végétől a kréta végéig létezett.
- Atlanti-óceán: szétnyílása a középsőjurában indult meg, napjainkban is tart.
- Indiai-óceán: szétnyílása a jura végén kezdődött, fejlődése bonyolultabb, mint az Atlanti-óceáné, napjainkban is nyílik.
- Panthalassa: maradványa a mai Csendes-óceán. A Kelet-Pacifikus hátság mentén a szétnyílás a jurától napjainkig tart.

A kontinensek a jurában

A kontinensek helyzete az eocén elején

Írd le, milyen nagyobb változások történtek a különböző fázisokat mutató térképek alapján a kontinensek elhelyezkedésében!Kambrium - szilur:Szilur - perm:Perm - jura:Jura - eocén:Szubdukciós területek: Pireneusok (- Himalája, Kordillerák - Andok - Kelet-Ausztrália - Kelet-Ázsia)Hegységképződési övek:Eurázsiai hegységrendszer: Afrika, Arábia, India, illetve Eurázsia közeledésével jött létre, a felgyűrődés és emelkedés napjainkban is tart.
(Kordillerák és Andok: A Csendes-óceán aljzatát alkotó lemezek szubdukciója hozta létre, ami napjainkig tart.
K-Ausztrália, Délkelet-Ázsia: A mezozoikum elejétől napjainkig folyamatos a szubdukció.)
Európában jellemző kőzettípusok:Triász: vörös homokkő, jura: üledékes vasérc (Lotharingia), és kőszén, kréta: írókréta, később: sekélytengeri üledékek.

Fél hal a solnhofeni palából

Az eocént követő kontinensvándorlások:

Az eocént követően végbement változásokat a Föld térképén te is meg tudod fogalazni a fenti térkép segítségével. Milyen változások történtek, amik érintik Európa és Észak-Amerika elhelyezkedését, és mik azok, amik nem?Ma úgy látjuk, hogy a következő változások zajlanak le a jövőben:A Föld várható jövője
Emberi időléptékben (globális klímaváltozás):
Várható melegedés az ipari tevékenység miatt
Tízezer éves léptékben várhatóan lehűlés (glaciális)
Földtörténeti időléptékben (lemeztektonikai mozgások):
Az Atlanti-óceán területe növekszik
A Csendes-óceán területe csökken
Észak-Amerika és Kína összeér
Ausztrália közeledik Ázsiához
A Földközi-tenger megszűnik
Az Atlanti-óceán szubdukciója valószínűleg 150 millió év múlva indul meg
250 millió év múlva újra Pangea?
Minden kontinensnek van egy ősi magja, amit ősmasszívumnak nevezünk, amihez később egyes hegységképződésekkor újabb hegységek forrtak hozzá.Lehetnek hegységek (pl. Brazil-pajzs) vagy síkságok (pl. Balti-pajzs) egyaránt. Ezek sokszor gyökerükig lepusztultak, amilyenek a fedetlen ősmasszívumok, akinél a régebben mélyben elhelyezkedett mélységi magmás és átalakult kőzetek a felszínre is bukkannak, ezért ezeken sokszor a mélységi magmás ércek (platina, vas, nikkel, króm) a felszínen bányászhatók. Merevségük folytán a kéregmozgások csak megingatták őket, illetve emelkedtek, süllyedtek. Ha lesüllyedtek, a tengeri elöntések üledékes kőzettakarót halmoztak rá., ezért ezeket fedett ősmasszívumoknak nevezzük. Az alábbi térkép a kontinensek ősmasszívumait mutatja be:Hány földrész van tulajdonképpen?Általános meghatározás szerint a földrész a minden oldalról tengerrel határolt nagy kiterjedésű, összefüggő, önálló ősi maggal, ősmasszívummal rendelkező szárazulat. Általában hetet különböztetünk meg, ezek:Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és a Déli-Sarkvidék. Máshol öt földrészről olvashatunk.

Szerinted melyik felosztás mellett mi szól? Milyen egyéb, nem természetföldrajzi tényezők játszhatnak még szerepet az eltérő felosztásban?