3. Az Európai Unió

Az Európai Unió kialakulása: (ld. sdt.sulinet.hu)

A II. világháború végén Európa kimászott a romok alól, leverte magáról a port, körülnézett, és a háború előttihez képest egy egészen más világot látott maga körül.

Míg az európai gazdaságok tönkrementek, az USA és a Szovjetunió megerősödve, szuperhatalomként került ki a világégésből, és mivel Európa egy része szovjet befolyás alá került, és szinte azonnal hidegháborús feszültség keletkezett.

Az integráció szükségszerű volt:

Politikai okokból a szabad országoknak be kellett látniuk, hogy együttműködésre van szükség, ellensúlyozandó a két óriás politikai és gazdasági fölényét. Az európai egyesülési folyamatot az USA is támogatta annak ellenére, hogy az részben ellene is irányult, mert a Szovjetunó ellen egy erős szövetségesre volt szüksége.

Gazdasági okok is indokolták az egységre törekvést:

* mivel a mind jelentősebb kutatások hatalmas kiadásait a nagyhatalmak ki tudták fizetni, a kicsi európai országok azonban nem, tehát közös kutatási programokra volt szükség, hogy versenyben maradjanak;

* és azért, mert a nagyobb üzemekben gazdaságosabb volt a termelés (az acélgyártásban például a korábbi 3 millió helyett a 8-10 millió tonnát, az autógyártásban a 130 ezer helyett a 260 ezer darabot termelő üzem vált gazdaságossá), de a kicsi európai országok hazájukban nem tudtak ennyit eladni, így célszerű volt egyesíteni piacukat, hogy versenyben maradjanak.

Az Európai Közösség közvetlen előzménye a Szén- és Acélközösség (Montán Unió) 1951-ben alakult Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. A tagok megszüntették az egymás közti szén- és acélkereskedelem korlátait, és közös szabályok szerint ellenőrizték a vállalatokat, az árakat és a termelést.

Az említett hat ország 1957. március 25-én az úgynevezett Római Szerződéssel két új közösséget hozott létre:

1. Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) feladata az atomenergia békés felhasználása, és a drága atomipari kutatások összehangolása volt. (Megjegyzendő, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság atomnagyhatalom és az ENSZ BT tagjai voltak, akiknek akkoriban több atomerőművük volt, mint az USA-nak vagy Szovjetuniónak.)

2. Az Európai Gazdasági Közösség a gazdasági integráció létrehozásáért alakult. A Montán Unió, az EGK és az Euratom egyesülésével alakult meg az úgynevezett Európai Közösség (EK) 1967-ben. Az alapító tagok tehát hatan voltak. Az Egyesült Királyság távol maradt, mert úgy látszott, hogy kifizetődőbb, ha az USA-val és a volt gyarmataival ápol jó kapcsolatokat. Az 1960-as években már szívesen csatlakozott volna, de akkor a franciák nem engedték be a "nagy riválist". Végül 1973-ban csatlakozhatott Írországgal és Dániával egy időben. Ekkor a norvégok is megkapták a lehetőséget, de azt népszavazással visszautasították.

A nyolcvanas években Dél-Európa országai előtt nyílt meg a kapu. 1981-ben a görögök, 1986-ban a spanyolok és a portugálok lettek tagok, így az EU 12 tagúvá bővült. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország lett az EU tagja. A norvégok ekkor is megkapták a lehetőséget, de azt ismét visszautasították. 2004 újabb jeles - és Magyarország számára a legizgalmasabb - dátum: az EU újabb tagokkal bővült. Az újak többsége rendszerváltó ország, korábban a KGST tagja volt, a három balti állam pedig egyenesen a volt Szovjetunióból érkezett. Az új tagok: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország Litvánia, Ciprus, Málta.

Az Európai Unió intézményei
A Maastrichti Szerződésben létrehozott EU három pilléren nyugszik:

Az első pillér maga az EK: a Montán Unió, az EGK és az Euratom együttese.

A második pillér az államok kül- és biztonságpolitikájának összehangolása (sajnos a délszláv, később az iraki események igazolták, hogy ezen a téren még bőven van mit fejleszteni).

A harmadik pillér az igazságügyi és belpolitikai egyeztetés.

Az Európai Tanácsot azért hozták létre, hogy a közösségi tagországok állam-, illetve kormányfői és a Bizottság elnöke rendszeresen, a kialakult szokások szerint hathavonta találkozzanak. A házigazda tisztjét mindig a soros elnök tölti be.

Az Európai Bizottság ellenőrzi a közösségi törvények betartását. Emellett előkészíti a különböző javaslatokat az Európai Parlament és a Miniszteri Tanács számára, valamint ellenőrzi és irányítja a közösségi költségvetés nagy részét. A bizottság munkáját 14-16 ezer főnyi adminisztratív személyzet segíti. Kisebb részük Luxemburgban dolgozik.

A Miniszteri Tanács épülete Brüsszelben

A Miniszteri Tanács a Közösség legfőbb döntéshozó testülete. A testület a tagállamok egy-egy miniszteréből áll (de a szavazatok nem egyforma súlyúak); a Közösség különösen érzékeny ügyeivel a külügyminiszterek, szakkérdésekkel az egyes szakminiszterek foglalkoznak, így például az agrárkérdésekkel a 15 mezőgazdasági miniszter foglalkozik. Székhelye Brüsszel.

Az Európai Parlament véleményezi az Európai Bizottság javaslatait, ratifikálja az EK által külső féllel kötött szerződéseket, jóváhagyja a Unió költségvetését, a kötelező kiadásokat (például az agrártámogatások ügyében), az utolsó szó azonban a Miniszteri Tanácsé.

A Parlament elvileg leválthatja az Európai Bizottságot. Székhelye Strasbourg, Luxemburg, Brüsszel.

Az Európai Számvevőszék ellenőrzi, hogy az egyes közösségi szervek jogszerűen, az előírásnak megfelelően és ésszerűen gazdálkodtak-e. Átnéznek minden könyvelési tételt, ami a közösség kiadásaihoz és bevételeihez tartozik. Székhelye Luxemburg.

Az Európai Bíróságnak a feladata megvizsgálni a Miniszteri Tanács és az Európai Bizottság által elfogadott jogszabályok törvényességét. Amennyiben az EK valamely tagországa úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam a Római Szerződésben rögzített szabályok valamelyikének nem felel meg, akkor az ügyet a bíróság elé viheti.

A közösségi jogot érintő kérdésekben a Bíróság döntése magasabb rendűnek számít az egyes tagországok bíróságainak döntésénél. Székhelye Luxemburgban van. >

Meg kell említeni még az Európai Befektetési Bankot (EIB) , melyet arra alapítottak 1958-ban, hogy járuljon hozzá a Közösség kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Az EIB székhelye Luxemburg.

Ha ide vagy ide kattintasz, olyan jétékokkal játszhatsz, amik segítségével jobban megismerheted az Uniót.

Keresd meg térképen azokat a városokat, amelyekben az Unió fontos igazgatási központjai találhatók!

Az Európai Unió legfontosabb elvei a következők:

* A szabadkereskedelem biztosítása. A tagok egymás országaiba vámok és mennyiségi korlátok nélkül szállíthatnak árukat.

* Közös védővámok bevezetése. Kifelé minden ország egyforma vámokat vet ki, ami érthető, hiszen ha az egyikük alacsonyabb vámokat állapítana meg, rajta keresztül szállítana minden külső partner az EU-ba.

* A tőke és a munkaerő szabad áramlása. Bárki bárhol beruházhat, és bárki bárhol vállalhat munkát.

* Közös mezőgazdasági politika.

Mára létrehozták a pénzügyi (monetáris) uniót, minek eredményeként 1999. január 1-je óta mindenütt ugyanazzal a pénzzel lehet fizetni, az euroval. Az egységes Európa felé vezető út fontos állomása volt az 1995-ben életbe lépet Schengeni Egyezmény. Ez a tagállamok közötti határok teljes lebontását jelentette. A belső határokon ma semmiféle ellenőrzés nincs, a külsőket viszont megerősítették az illegális bevándorlók, csempészek, terroristák, maffiózók ellen.

Az Unió mezőgazdasági,- és külpolitikájáról itt olvashatsz. Igen sok írás jelent már meg az Uniót különböző szempontok szerint bíráló oldalról is. Érdemes ezek után is tájékozódnod, egy példát közülük ide kattintva is megismerhetsz, de legjobb aktuális, friss információk után nézned, hiszen jelenünkről és talán jövőnkről van szó. Ezen a helyen pedig szinte kimeríthetetlen mennyiségű linket találhatsz, amik mind Európával kapcsolatosak. Ha erre a szóra kattintasz, elég jó, tanulságos, de kissé száraz összefoglalását találod az Európáról tanultaknak.

Nézz utána, milyen főbb népességmozgások jellemzik az Unió országait, honnan, hová, milyen okból vándorolnak, költöznek nagyobb létszámú csoportok, ill., hogy ezek ingázást jelentenek, vagy végleges letelepedést! Néhány cikk kiindulásul a sulinetről, főleg a magyar állampolgárok vándorlásáról, Európa és Magyarország népességének fogyásáról, kicsit bővebben és "tudományosabb" nyelven az uniós vándorlásokról, illetve itt is, itt pedig egy politikai párt felfogását a munkerő áramlásának korlátozásával kapcsolatban.