Ausztrália és Óceánia természetföldrajza

 

Ausztrália

Neve egykor Nova Hollandia, vagyis Új-Hollandia volt. Már felfedezése előtt is volt neve,- mert hogy egy akkori elmélet szerint a déli féltekén is kell lennie az egyensúly végett ugyanannyi szárazföldnek, mint az északin, - tehát sejtettek errefelé egy igen nagy, a valóságosnál sokkal nagyobb kontinenst, aminek magyarra fordítva az Ismeretlen Déli Föld nevet adták, latinul tehát Terra Australis Incognita lett a neve. A térképrajzolók meg is álmodták (ma már tudjuk, hogy két kontinens is van errefelé):

 

 

Ha tudsz angolul, nézd meg ezt a cikket, mert ebben le van írva többek közt az is, hogy állítólag a kínaiak már Columbus előtt felfedezték Amerikát, sőt az európaiak előtt Ausztráliát is, amit egy XV. századi térkép is bizonyít. A képen jobb alsó részen a nagy sziget Ausztrália, tőle keletre a kicsi feltehetőleg Új-Zéland.

 

 

 

 

Fekvése, helyzete, általános jellemzése

A legkülönlegesebb kontinens. Ugyanis a legkisebb, a legalacsonyabb (legmagasabb pontja Mt. Kosciusko 2228 m, a legidősebb (területének kétharmada prekambriumi ősföld, a legfiatalabb hegységrendszere is variszkuszi korú), a legszárazabb (felén kevesebb a csap., mint 300 mm), legnagyobb a lefolyástalan területek aránya (50 %), a legkülönösebb az élővilága (több, mint 100 millió éve külön fejlődnek), az egyetlen szárazföld, amelyen nincs jéggel borított terület, a legtávolabbi (így messze helyezkedik el a gazd.-társ.-i központoktól), és a legkésőbb felfedezett (de erről majd később ejtünk szót).

 

Természetföldrajza

Nagyságát tekintve Európa 4/5-e, 7,6 millió négyzetkilométer. Csak a harmadkor elején önállósult, vált el az Antarktisztól. A földtörténeti őskorban keletkezett a kontinens nyugati részének alapja, a főként gránitból és gneiszből álló ausztráliai pajzs, vagy Nyugat-ausztráliai-tábla. A szárazföld úgy egyharmada a Baktérítőtől északra fekszik és a maradék attól délre egészen a 39°-ig húzódik. Az ország nagy része, 70 százaléka száraz vagy félszáraz éghajlatú és a középső vidék jelentős része alkalmatlan emberi megtelepülésre. A földrész egyötödét 11 sivatag fedi le, így Ausztrália körülbelül 30 százaléka sivatag az alacsony csapadékszintnek köszönhetően.
Az ősföldet későbbi tengerelöntések többször is elborították, ezért hívják azt sok helyen táblás vidéknek. A kontinens közepén elterülő 9000 négyzetkilométeres sós Eyre-tó, hosszú időszakokig száraz.

Pereme meredeken szakad le, amitől igen kevés hely kínálkozik kikötésre, átlagosan 300-400 m magas, és legmagasabb pontja sem több 600 m-nél. Az ókorból, származik a variszkuszi korú Kelet-ausztráliai-hegység. Széles hegyhátakon elterülő erdők jellemzik Ausztráliának ezt a keleti felét, a York-foktól egészen Tasmániáig. Legmagasabb pontja a 2230 m magas Kosciusco-csúcs, amit Strzelecki nevű felfedezője nevezett el a lengyel szabadsághősről. Sokszínűségét bizonyítják a Sydneytől nyugatra lévő Kék-Hegység meredek szikláitól a Brisbane-től északra fekvő Glasshouse magas és kecses vulkanikus képződményein át az Adelaide-től nyugatra lévő hatalmas sík területek. A Murray és a Darling folyók együttesen a Murray-Darling vízgyűjtő területét alkotva, Ausztráliában a legnagyobbként, több mint 1 millió négyzetkilométernyi területet (a szárazföld 14%-át) fedi le. A földtörténeti középkor lerakódásával van borítva a köztük elterül Belső-ausztráliai-medence. A pajzson nyugvó táblás vidéket és a Kelet-ausztráliai-hegységet az Ausztrál-alföld köti össze. Ez egykor tengeröböl volt, amelyet jórészt tengeri és tavi lerakódások töltöttek fel.

Ha érdekelnek a kontinens gyönyörű nemzeti parkjai, nézd meg ezt a honlapot! Itt olvashatsz bővebben a világ egyik legnagyobb biodiverzitású helyéről, a Nagy Korallzátonyról is.

 

Éghajlat

Mivel derekánál szeli át a Baktérítő, ezért klímáját a passzát leszálló ága határozza meg, minek következtében hatalmas sivatag alakult ki, amit a déli félteke Szaharájának is szoktak nevezni. Ebből fakad az is, hogy még a leghidegebb, délkeleti területek átlaghőmérséklete sem alacsonyabb Magyarországénál. A hőmérsékleti egyenlítő vándorlása szabja meg a csapadék eloszlást. Nyáron, ami itt január körül van, az északi területeken húzódik a termikus egyenlítő, ezért az északi területeket az északnyugati monszun, a keleti területeket pedig a délkeleti passzát öntözi, a déli területeken pedig a magas nyomású zóna eredményeképpen szárazság sújtja. Télen pedig a kontinens belseje fölött található ez a magas nyomású zóna, így a délnyugat kitettségű partok felé fújó nyugati szelek hoznak errefelé csapadékot. Az északi sáv tehát nyáron kap csapadékot (trópusi monszun), déli partjai pedig télen (mediterrán). Trópusi, északi részein csak két évszak van, a trópusi tél (májustól októberig) és a trópusi nyár. Itt télen a legalacsonyabb átlaghőmérséklet 21,7 °C, míg a legmagasabb átlag 31,6 °C. Nyáron ezek az értékek 24,6°C és 32. °C. Végletek: az eddig mért legmagasabb hőmérsékletet 53 fok volt 1889-ben egy észak-keleti szigeten, a legalacsonyabb hőmérsékletet - 23 fokot -Koscisuszko hegységben, 1994-ben mérték.

Nevezd meg a térképen, és írd is bele, milyen éghajlati területeket jelölnek a különbözően színezett területek!

 

 

 

 

Történelme, társadalma, benépesülése

Az első embercsoportok a jégkorszak idején, kb. 40000 éve érkeztek Ausztrália földjére Délkelet-Ázsia felől. Ekkor a tengerek szintje jóval alacsonyabb volt, így a szigetek közti távolságok 80-100 km-re szűkültek, amely már kisebb fajta hajóval is leküzdhető volt. Ausztrália őslakói a veddo-ausztralid rasszba tartoznak. A kontinens benépesülése északról dél felé történt, az őslakók törzsi szervezetben éltek és vadászattal, gyűjtögetéssel, halászattal foglalkoztak. A XVIII. századra az aboriginek (őslakók) száma 250-300 ezer lehetett, akik mintegy 500-600 törzsben éltek és kb. ugyanennyi nyelvet beszéltek.
Ausztrália felfedezésének ideje vitatott, valószínű, hogy már a XV. századtól kínai, arab, portugál és spanyol hajósok is eljuthattak a kontinensre, de terméketlennek találták, így említésre sem méltatták, mindenesetre feltételezték, hogy kelet felé jelentősen, talán Tűzföldig is elnyúlik.A XVII. század folyamán holland és angol hajósok derítették fel a területet. Elsőként Abel Tasman holland kutató (esetleg Matthew Flinders angol utazó? - járj utána!) hajózta körül Ausztráliát 1642-43-ban, ekkor nevezték el a területet Új-Hollandiának. Az angol hajósok közül James Cook kapitány tett jelentős lépéseket Ausztrália partjainak és a környező szigeteknek (Új-Zéland, Új-Guinea) a felfedezésében.

Az ausztrál őslakosok világára itt most nem tudunk részletesen kitérni, de itt megtalálhatod róluk a legfontosabb tudnivalókat.

 

 

A királynő

A Nemzetközösség zászlaja

Az angolok az amerikai függetlenségi háború után nem tudták az elítélt bűnözőket Amerikába szállítani, ezért 1788-tól Ausztráliába vitték őket, ahol Sidney területén alakult ki az első fegyenctelep. A XIX. században az angolok gyarmatosították az egész területet, több új település alakult ki elsősorban a tengerpartokon és megindult a gazdaság fejlődése. A mezőgazdaságot a juhtenyésztés és a búzatermelés jellemezte, de a gazdasági fejlődésnek az arany felfedezése adott nagy lendületet. (Máig mintegy 5 millió kg aranyat találtak a kontinens területén.)

 

 

Tagállamok és fővárosaik

A XIX. században 6 gyarmatból állt a terület, belőlük alakult ki 1900-ban az Ausztráliai Államszövetség. 1931-ben a westminsteri statútum domíniumi státuszt biztosított Ausztrália számára, amelyben az államfő a mindenkori angol uralkodó, de a politikai élet önálló (parlament, kormány). Ausztrália az I. világháborúban az antant oldalán vett részt, a II. világháborúban a japánok és a németek ellen harcoltak. A XX. század második felében a gazdag nyersanyagkészletek és az intenzíven fejlődő gazdaság következtében Ausztrália a fejlett ipari országok sorába lépett.
Jelenleg Ausztrália államformája államszövetség, amely 6 szövetségi államból (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria, Nyugat-Ausztrália és Tasmania), valamint 2 szövetségi területből (territory - Ausztráliai Fővárosi Terület, Északi Terület) áll. A Brit Nemzetközösség tagja.

Röviden a tagállamokról:
Az európaiak először Sydneynél, New South Walesben, (Új-Dél Walesben) alapítottak új telepeket 1788-ban. Mára Sydney Ausztrália legnagyobb városa olyan látványosságokkal, mint az Olimpia és az Operaház, és Sydneyben található Ausztrália legnagyobb nemzetközi repülőtere is.

Victoria, a szárazföldön a legkisebb állam, de a második legnépesebb. Fővárosa Melbourne, a második legnagyobb ausztrál város, 1956-ban volt az olimpia helyszíne és a victoriaik sportszeretete azóta is töretlen. Minden novemberben Melbourne látja vendégül a híres lóversenyt, a Melbourne Kupát (Melbourne Cup).

Queensland Cape York trópusi esőerdőitől a délebbi mérsékelt égövig húzódik. Északkeleti partainál fekszik a Nagy Korall Zátony (Great Barrier Reef) az egyedülálló természeti csoda, délebbre fővárosa, Brisbane és a környező tengerpartok ( Sunshine, Gold Coast) nyújtanak feledhetetlen élményeket.

South Australiát (Dél-Ausztráliát) egy magán gyarmatbizottság alapította, így nem voltak fegyencek a területén. Adelaide, a főváros kétévente a nemzetközi Adelaide Fesztiváltnak ad otthont. (South Australia)

Western Australia (Nyugat-Ausztrália) körülbelül Nyugat-Európa területével azonos részen fekszik és a lakosságának nagyjából háromnegyede, 1.38 millióan a fővárosban, Perthben él.

A kontinenstől a Bass-szoros választja el Tasmaniát és számos kis társszigetét így alkotva a legkisebb államot. Fővárosa Hobart a Sydney-Hobart nemzetközi vitorlásversenyről is híres.

A Northern Territory (Északi Terület) két Franciaországnyi területen fekszik, de a népessége csak kétszázezer fő. Fővárosa Darwin, míg a legjelentősebb szárazföldi települése Alice Springs. Az Északi Területen található a párját ritkító természeti képződmény, az Uluru-Kata Tjuta és a növény - és állatvilágára joggal büszke Kakadu Nemzeti Park.

A nagy vörös szikla, az Uluru, barna színben

Itt egy cikket olvashatsz az angolul Ayers Rock-nak, a bennszülöttek nyelvén Uluru-nak nevezett hatalmas homokkő szikláról, sőt itt is, valamivel még bővebben. Ha ide kattintasz, akkor a sziklarajzokról, sorsukról, jeleükről, vandalizmusról és a megőrzésükről olvashatsz

 

 

 

 

 

Az Australian Capital Territory (Fővárosi Területet) 1911-ben alapították Új-Dél Walesen belül, amikor is az új főváros, Canberra életre kelt. Itt találhatóak olyan fontos nemzeti és szövetségi intézmények, mint a Szövetségi Parlament, a Nemzeti Könyvtár, Ausztrália Nemzeti Képtára, a Nemzeti Múzeum, a Legfelsőbb Bíróság és az Ausztrál Háborús Emlékmű.

Ausztrália történelméről sok érdekeset megtalálhatsz itt, és ha Tasmania felfedezésével kapcsolatos legújabb kutatásokra vagy kiváncsi, kattanj ide! (állítólag nem is a hollandok fedezték fel!) Ausztrália tengeren túli területeiről itt találsz összefoglalást.

 

Gazdasága

Mezőgazdaság: A mi fogalmaink szerinti falvak gyakorlatilag nem léteznek a kontinensen. Városok és farmok alkotják a település-szerkezetet, a lakosság 85 %-a városlakó. A farmok magas színvonalú, magas fokon gépesített, nagyüzemi mezőgazdálkodást folytatnak, gyakran bérmunkásokkal. Ebben az országban él a Földön a legtöbb juh, de jelentős a szarvasmarha-tenyésztése is. A növények közül leginkább a búzát termesztik, leginkább exportra, csakúgy, mint a cukornádat és a déligyümölcsöket.

Bányászata: A Föld mélye gazdag ásványkincsekben. Először az arany tette híressé, melyhez aztán később társult a cink-, ólom-, nikkel-, titán-, és rézérc bányászata is., továbbá világelső a bauxit-kitermelésben. A bauxit feldolgozásához szükséges energia azonban nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre, azaz túl drága lenne, ezért azt külföldön adják el. Sok a feketeszén a kontinensen, erőműveiket is ezzel fűtik.

Ha érdekelnek viszonylag friss statisztikai adatok a kontinensről, kattints ide!

 

 

A felszín alatti vizek (ld. sulinet.hu)

A felszín alatt elhelyezkedő vizek elég jelentős tartományát alkotják Földünk vízkészletének, bár helyzetüknél fogva kevéssé vannak szem előtt. Lehetnek egészen mélyen, illetve a felszínhez igen közel is.

Talajvíztípusok 1 = víztartó rétegek, 2 = vízzáró rétegek, 3 = talajvíztükör

A talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett felgyülemlett csapadékvíz. Ha a talajszemcsék közötti hézagokat a víz csak részlegesen tölti ki, akkor talajnedvességről beszélünk. A mezőgazdaságban óriási jelentősége van a talajvíznek, illetve a talajnedvességnek. A jó talajok hosszabb ideig magukban tartják a csapadékvizet - ilyen pl. a feketeföld, míg a rosszabbakból hamar elpárolog, ilyenek pl. a homoktalajok.

A talajvíztükör szintje állandóan ingadozik a csapadékosabb és szárazabb időszaknak megfelelően. Ha túl magas a talajvízszint az sem jó, de ha túl alacsony az sem. A növények gyökérzete ugyanis megközelíti, illetve el is éri a talajvíz szintjét, tehát a fejlődéshez szükséges vizet a talajvízből is szerzi. Ha ez túl mélyre száll, akkor vízhiány léphet fel, ha viszont túl magas, megfullad a növény. Ha a talajvíz a sok csapadék következtében, vagy a közeli folyó áradása miatt a felszín fölé emelkedik - belvíznek hívjuk.

A rétegvíz két vízzáró réteg között elhelyezkedő vízek gyűjtőneve. Jellegzetes rétegvíztípus az artézi víz. Legtöbbször igen jó minőségű ivóvíz. Magyarország gazdag artézi vizekben, de a Párizsi-medence és az ausztráliai Nagy Artézi-medence artézi kútjai híresebbek. A képen a Föld legnagyobb artézi medencéjét láthatjátok, ahol egyes számmal az artézi, kettessel a szubartézi medencék vannak jelölve.
A kőzetek repedéseiben található vizet résvíznek nevezzük. Különleges helyet foglal el a résvizek csoportjában a karsztvíz.

A karsztvíz leginkább a mészkő repedéshálózatában lévő víz, amelyben szerencsére hazánk igen gazdag.

A források és fúrt kutak különböző hőmérsékletű és ásványi összetételű vizeket szolgáltatnak. A 20 °C feletti vizeket hévíznek nevezzük. A Hévizi-tó alatt lévő források ilyet szolgáltatnak. Az Alföldön gyakori termálvizek annyira forróak, hogy üvegházak fűtésére is alkalmasak. A Föld mélyéből feltörő vizek különböző kőzeteken haladnak keresztül, amelyekkel kémiai kapcsolatba is kerülnek: ásványokat oldanak, ezek az ásványvizek. Legismertebbek a szén-dioxid tartalmú ásványvizek, de feldúsulhat bennük a kén, a vas és még sok más anyag is.

Az ásványvizek egy része gyógyvíz. (Pl. parádi víz)

Őslakók

A kb. 30 000 éve Ázsiából a kontinensre bevándorolt, a veddo-ausztralid nagyrasszba tartozó őslakosságról érdemben most nem tudunk szólni, érdemes magadnak utánanézned, ha érdekel. Röviden csak néhány információ róluk: a fehér ember megtelepedése előtt az egész kontinenst lakták, kb. 300 000-en, és természetesen leginkább a jó termő,- és vadászterületeket, ott gyűjtögettek és vadásztak. Mára a legértéktelenebb zónákba, sivatagokba, félsivatagokba szorultak vissza. Régebben állampolgárságot sem kaptak, ha csak valami „különlegeset” fel nem tudtak mutatni, pl. a képzőművészet terén, és kocsmába sem járhattak. Már ez változott, az alkohol nagy számban szedi áldozatait köreikben, de a behurcolt betegségek és a katonák, meg a bevándorlók is tizedelték őket Kis idővel ezelőtt azonban sikerült megállítani számuk csökkenését.Kb. 300 nyelvet beszéltek, amik folyamatosan tűnnek el, csak Viktória állam egy részén ennyiféle volt jelen:

Ide kattintva egy keveset olvashatsz az őslakosokról, gyógymódjaikról, vallásukról, totemizmusukról, stb.

 

 

És még egy nagyon fontos információ: 2004-ben a képen látható Jennifer Hawkins nevű ausztrál hölgyet választották a világ legszebb nőjének. Bővebbet róla a www.mellesleg.hu-n találhatsz, vagy érdeklődj termtud. tanárodnál!