Óceánia

 

A Csendes-óceán, szemben pl. az Indiai,- és az Atlanti-óceánnal gazdag szigetekben. Három nagy szigete (Új-Zéland Északi,- és Déli-szigete, ill. Új-Guinea) mellett 5-6000 kisebb szigettel rendelkezik, amelyek területe a nagyok nélkül igen csekély (215 000 négyzetkilométer). Régen Új-Guinea egybe is függött Ausztráliával, azzal közös talapzaton helyezkedik el, Új-Zéland pedig egy tenger alatti hátságon helyezkedik el. Új-Guinea harmadidőszaki hegyei elérik az 5000 m-t, és némelyik gleccserekkel is rendelkezik, de Új-Zélandnak is gyönyörű fjordos partjai vannak, a lemeztektonikai viszonyoknak megfelelően pedig az Északi-szigeten szép vulkanikus hegyeket láthatunk, mint pl. a Mt-Egmont (2518 m). Nagy viszont a különbség éghajlatukat tekintve; míg Új-Zélandé leginkább Angliáéhoz hasonlítható. Új-Guineáé trópusi, egyenlítői.

Sok kis sziget óceáni árkok mentén keletkezett szigetíveken nyugszik, mint pl. Új-Kaledónia, Salamon-szigetek), de a legtöbb az óceáni talapzatból emelkedik ki, "szórványsziget". Vannak vulkanikus eredetűek, részben "forró pontokhoz" köthetők, (a helyiek ezeket magas, fekete szigeteknek hívják), és korallzátonyokból kialakulók (alacsony, fehér szigetek). A szigetek éghajlata nagyjából hasonló, az évi középhőmérséklet 20-27 Celsius fok, de csapadék szmepontjából vany egy fontos különbség, ugyanis a magas vulkanikus szigetek felemelkedésre késztetve a felhőket több csapadékhoz jutnak.

Óceánia lakói

Sokféle nép lakik a szigeteken. A mikronézek ázsiai és afrikai népek keverékei, ezért bronzbőrűek, ők laknak mikronéziában. Melanézia lakói a sötét bőrű, és bozontos, fekete hajú melanézek. Ezzel szemben világosabb bőrűek, és hullámos hajúak a polinézek, akik komoly hajós kultúrával is rendelkeznek. Rajtuk kívűl természetesen igen jelentős a leginkább Ázsiából bevándoroltak aránya, de Hawaii-on és Új-Zélandon főleg európai eredetű lakosság él.

Státuszukat tekintve is igen különbözőek a térség országai. A legnagyobb területű ország, Pápua-Új-Guinea, de Új-Guinea szigetének csak a keleti felét foglalja el, a nyugati rész Indonézia egy tartománya.De rajta kívül is vannak kisebb, önállósult szigetek. A többiekkel együtt általában fejlődő országok, máig tartó gazdasági függésben egykori gyarmattartóiktól (Fidzsi-szk., Vanuatu, stb.). Érdekes kivétel a világ egy főre eső GDP-t tekintve az egyik leggazdagabb országa, Nauru, aminek oka a világon egyedülálló foszfát lelőhelye, kimerülőben lévő tartalékokkal. Vannak még, amik az USA fennhatósága alá kerültek, ilyen például az 1959-ben az Egyesült Államok 50. tagállamává vált Hawaii-szk. Politikailag nagyon sokan közülük instabilak, Fidzsin polgárháborúk, Új-Guineában gyakran törzsi háborúk robbannak ki.

Tuanake-atoll	Egy másik mesés atoll	Egy kutató Hawaii-on	Álomesküvő Hawaii-on

 

Emlékezz vissza tanulmányaidra! A térkép a Hawaii-szigeteket mutatja. Miért ilyen alakzatban fejlődtek?

 

 

 

Polinéziában egyébként több önálló állam van, amilyen pl. Szamoa és Tonga. Kelet-Polinéziában még mindig a francia jelenlét a meghatározó, ami sok pénzébe kerül Párizsnak, de szükségük van rá, hiszen a Tuamotu-szk.-hez tartozó Mururoa-atollon végzik nukleáris robbantási kísérleteiket. A kísérleteket a szigetvilág többsége, Ausztrália és Új-Zéland is ellenzi, és egy - a Mururoa-atollon történő atomrobbantások ellen tiltakozó - Greenpeace hajó elsüllyesztését követően - követelték is a térség atomfegyvermentes övezetté való nyilvánítását. Bár ezt francia ügynökö vitték végbe, az USA érdekeit is keresztezik az új-zélandiak, így változónak lehet mondani a két ország kapcsolatát, sőt Új-Zéland felfogása terjed is a szigetvilágban. Sajnos vannak olyan területek is, mint pl. a Marshall-szk., vagy Palau, amelyek némi gazdasági segítségért cserébe hajlandók megtűrni területükön pl. amerikai katonai bázisokat, rakétaelhárító-állomásokat. A szigetekre általánosan jellemző gazdasági nehézségek viszonylag újkeletűek, hiszen régen a szigetek nem ismerték a pénzt, nem voltak olyan importált ideáik, vágyaik, amiket csak pénzzel lehet megvenni, műanyag helyett kókusztányérból ettek, és valós használati értékükön egymással cserélték tárgyaikat, terményeiket. A fehér ember kultúrája ezt eltörölte.

 

A képen a Bikini-szigeteken végzett nukleáris robbantás felhőjét láthatod. Neked mik jutnak eszedbe a képről?

Gazdaság

A szigetek legtöbbje szegény természeti erőforrásokban. A gazdaság fő ága a mezőgazdaság, amely többnyire az önellátást szolgálja és trópusi növényeket termel: édesburgonya, taró, jam, manióka, banán, szágópálma, kókuszdió. Az állattenyésztés elmaradott, főleg baromfikat tartanak a házak körül, és a halászat is az önellátást szolgálja. Néhány szigeten ültetvényes gazdálkodást folytatnak (Fidzsi-szk: cukornád, Szamoa, Új-Hebridák: kakaó, Tahiti: vanília), a termények java része exportra kerül. A szigetek többnyire ásványkincsekben szegények.