Ökofilozófia

Az ökofilozófia definiálása nem egyszerű feladat. A természet-, a humán- és társadalomtudományok határán álló tudományterületet nem ritkán vallási alapokon is értelmezik.

Elmélkedésenket kezdjük a Gaia-elmélet megismerésével!

A hetvenes években James Lovelock elképzelése alapjaiban változtatta meg a földi életről alkotott elképzeléseket. Lovelock értelmezése szerint a légkör, a vizek, a földfelszín és az élőlények egy egységes rendszert alkotnak, amelyben bármely alkotó változása kihatással van a többi részrendszerre. Vagyis a biszféra részeit nem lehet külön-külön kezelni, csak egységes egészként értelmezhetők a lezajló folyamatok. Az egyes szférák hatással vannak egymásra és az élőlényekre, de az élőlények is hatással vannak a környezeti elemekre. A Nobel-díjas William Golding író meghallván Lovelock elképzelését azt, Gaia-hipotézisnek keresztelte, a görög mitológia Földanya Istenéről. Ma már számtalan bizonyíték szolgál arra, hogy az élőlények miként változtatják meg a szférákat. Ismeretes, hogy a szárazföldi növények megjelenésével, hogyan változott a légkör oxigéntartalma, de az is, hogy az emberiség jelentős mértékben befolyásolja a környezeti paramétereket.

Ne felejtsük el, hogy a Gaia-elmélet értelmében az ember is a bioszféra része, minden egyes tevékenysége hatással van a környezetre és a többi élőlényre!

A Gaia-hipotézis ismeretében most nézzük meg mi mondható el az emberiségről!

Az emberiség egy része kapzsiságból, másik része szegénység és az elkeseredettség következtében nem úgy kezeli a Földet, ahogy jó gazdának kellene, hanem meggondolatlan hódítóként kifosztja. A kultúrális és technikai evolúciónak köszönhetően a Föld minden pontjára eljutottunk, kíméletlenül pusztítjuk az élőhelyeket, elűzzük az állatokat, kitermeljük az ásványi kincseket.

Nézzük a puszta tényeket!

Normális körülmények közt egymillió fajból egyetlen egy pusztul ki évente, napjainkban ez az arány száz és ezer közöttire tehető.
1988-ban az év minden percében lelőttek egy afrikai elefántot!

Napjainkban évente 200.000 km² esőerdőt pusztítanak ki.

2005-ben percenként 190 tonna tengeri halat fogtak ki.

Földünk lakosságának 2/3-a napi 1 liternél kevesebb vízből él.
Egy átlagos budapesti lakos napi 180 liter vizet használ el
(közvetve - élelmiszergyártás, papírgyártás.. - és közvetlenül).

A világ összpapírfelhasználásának 35%-át európai lakosok
használják fel.

A környezetszennyezés nagymértékben hozzájárul
a daganatos betegségek kialakulásához.

A dohányzás a rákos megbetegedések 30%-ért tehető felelőssé.

Ma Magyarországon 10 percenként hal meg valaki
daganatos betegségben.

A stresszes életmód és a helytelen táplálkozás
nagy mértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri

betegségek kialakulásához.

Ma Magyarországon 20 percenként hal meg valaki
szív- és érrendszeri betegségben.

Globális problémák

Az emberiség okozta legnagyobb környezeti változásokat globális problémáknak nevezzük. Ezek közé sorolható a globális felmelegedés, az ózonpajzs vékonyodása, a savas esők kialakulása és a túlnépesedés.

Az elmúlt száz évben 1 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. Ez első megközelítésben nem tűnik soknak, de gondoljunk bele, ha a testhőmérsékletünk emelekedik egyetlen fokot az már hőemelkedés. Feltételezések szerint a globális felmelegedés az emberi beavatkozások, elsősorban a légszennyező gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, vízgőz) kibocsátásának következménye, amely az alábbi folyamatokhoz járul hozzá:

több szén-dioxid - magasabb hőmérséklet - melegedő tengerek - olvadó gleccserek - emelkedő tengerszint - vékonyodó jégtakaró - gyakori erdő- és bozóttüzek - csökkenő állóvízfelületek - később befagyó tavak - töredező jégselfek - tartós aszály - több csapadék - elapadó hegyi patakok - enyhébb telek - korábban beköszöntő tavasz - később érkező ősz - hamarabb virágzó növények - pusztuló partvonalak - változó élőhelyek - vándorlások idejének módodulása - korábban fészkelő madarak - terjedő betegségek - fakuló korallzátonyok - visszahúzódó hósipkák - nem őshonos fajok terjedése - eltűnő kétéltűek - kiszáradó köderdők - hőmérsékleti csúcsok magas szélességeken

15 éven belül eltűnik a Kilimandzsáró hava	30 éven belül eltűnnek a Himalája keleti részének gleccserei	Az ózonpajzs vékonyodása

A világűrből érkező, káros UV-sugarakat kiszűrő ózonernyő vékonyodására a 70-es években figyeltek fel az Antarktisz felett. A károsodásért elsősorban a halogénezett szénhidrokének (CFC-k, freonok) felelősek. A sugárhajtású gépek, a freonos dezodorok és a CFC-s hűtők száma azóta jelentősen mérséklődött, a légkondicionálók száma azonban drasztikus mértékben nőtt.

az ózonpajzs mindenütt sérült csak különböző mértékben - tavasszal a legnagyobb a vékonyodás mértéke - a Déli-sark felett időnként az ózonréteg 95%-a eltűnik - a sarkvidéki tengerekben jelentősen megnőtt a rendellenes, mutáns vízi élőlények száma - drasztikusan emelkednek a bőrdaganatos megbetegedések - a déli fáltekén a moszatok aktivitása 6-12 %-kal csökkent

Nézzetek utána mit mond ki a Montreáli Jegyzőkönyv (Montreáli Egyezmény)!

A légszennyező gázok további fontos hatása a savas esők kialakulása. A légköri vízgőz több légszennyező gázzal (kén-oxidok, nitrogén-oxidok) képes reakcióba lépni, melynek eredményeként savak keletkeznek (salétromossav, salétromsav, kénessav, kénsav).

természetes vizek elsavasodnak - épületekben, építményekben jelentős kérok keletkeznek - a talaj elsavanyodik - tűlevelűek igen érzékenyek - bőrirritációt okoz - természetes vizek elnéptelenednek

Mit tehetsz Te?

Minden egyes nap próbatétel. Vajon valóban "következetesen élünk"? Összhangban vannak a szavaink a cselekedeteinkkel? Meggondoljuk lépéseinket, miközben haladunk életünk ösvényén? Jane Goodall

Az emberi csoportok egyik jellegzetes humánetológiai vonása a megosztott felelősség. Úgy gondoljuk, hogy meghallgatjuk a problémákat, de nem teszünk értük semmit. Ha ő/ők nem tesznek mi miért tegyünk. Ne felejtsd el, hogy Te nap, mint nap hozzá járulsz a globális problémák fokozódásához, a környezetpusztításhoz. Miért várod el, hogy ne éhezz, hogy ne fázz, hogy tiszta levegőt szívj, hogy ne légy rákos, ha Te semmit nem teszel ezért.

Nézd meg hogyan és mikor pusztítod a környezetd és ezzel magadat!

- amikor felkapcsolva hagyod a lámpát fokozod a légszennyező anyagok kibocsátását;

- amikor nem visszaváltható üveget vásárolsz puszítod az élőhelyeket;

- egyetlen hamburger elfogyasztásával 3 hektár esőerdőt írtatsz ki;

Nézzetek utána mit jelent az ökológiai lábnyom és mennyire terhelitek környezeteteket!

Ökológiai lábnyom -mennyire terheljök környezetünket?

Ökológiai lábnyom kalkulátor

És, ami kimaradt

Nem tárgyaltuk, de az említetteknél nem kisebb problémákat okoz az elsivatagosodás, az óceánok és tengerek szennyezése, a monokultúrás növénytermesztés, a járványokterjedése, az ivóvíz hiánya.

Alakítsatok csoportokat és vitassátok meg mennyire felelős az emberiség a környezetéért!

 

A témával kapcsolatban számtalan kiváló könyv jelent meg, itt csupán néhányat említünk:

Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok - Akkord Kiadó, 2000.
Jane Goodall, Marc Bekoff: Az utolsó pillanat - GABO Kiadó, 2002.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne - Cartaphilus Kiadó, 2002.