A Kárpát-medence természeti képe, kialakulása

A Kárpát-medence természetes határai kiválóan kivehetők az űrfelvételen is

A Kárpát-medence és benne a 93 036 négyzetkilométer területű Magyarország megközelítőleg egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Észali-sarktól a valódi mérsékelt övben fekszik. Éghajlatát tekintve elmondható, hogy kb. 1500 km-re az óceántól annak hatása már lecsökken, a kontinentális hatás viszont még nem válik egyeduralkodóvá. Az ország területére a gyenge függőleges tagoltság és az alacsony magasság jellemzi (területének több, mint 2/3-a 200 m alatt fekszik). Mai területén a medence-jelleg dominál, amit a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hg ölel körbe. Magyarország nem jelent önálló természetföldrajzi egységet, régi formájára nézve viszont elmondható, hogy egykori határai általában természetes tájhatárt jelentettek

1. A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi felosztását, illetve hazánk tájbeosztását láthatod a két alsó ábrán. Próbáld megfogalmazni, megnevezni a határokat, és vedd észre, hogy pl. az Alföld hol nyúlik át a Dunán, mi a két felosztás közt a különbség stb.!

Földtörténet

Princz Gyula ebben a könyvben fejti ki elméletét

A Tisia-elmélet

Mielőtt a Kárpát-medence kialakulásának ma elfogadott elméletét megismernénk, nézzük, hogyan gondolták azt, úgy körülbelül 80 évvel ezelőtt! Princz Gyula nevéhez köthető az az elmélet, ami nevét a Tisza latin nevéből kapta, miszerint a Kárpát-medence belsejében, az Alföld helyén az óidő végéig kristályos anyagú hegyvidék, a Tisia-tömb magasodott. Ez később, a Kárpátok felgyűrődésével egyidőben, mint egy mérleg másik serpenyője, a mélybe süllyedt. A merev Tisia-tömb a Kárpátok kiemelkedésekor a kaptafa szerepét játszotta, és körülötte gyűrődött fel a hegység. Eszerint, tehát az Alföld alatt mélyen egységes kristályos tömeg rejtőzik, amelyen a Kárpátok kialakulása egységes nyomot hagyott.

Hogyan képzeljük ma?

Az utóbbi ezerötszáz év földrengéseinek térképe a Kárpát-medencében. Mely nagyobb városok a leginkább veszélyeztetettebbek?

Az 1950-es, 60-as évektől kezdve egyre több helyen kutattak mélyfúrásokkal hazai ásványkincs-lelőhelyek után. Ezeknek mintegy melléktermékeként igen sok adat, információ jutott birtokunkba a Kárpát-medence mélyének szerkezetéről, és derült ki az igazság annak kialakulásáról, legalábbis, ahogy ma vélekedünk róla. Megdőlt, tehát a Tisia-elmélet, ugyanis a mélyfúrások rávilágítottak, hogy az Alföld aljzatát nem egységes kristályos tömeg, hanem több, északnyugat-délkeleti irányú sávba rendeződött, változatos kőzetfajta alkotja. Így felleltek 350 millió éves gránitot, 100 millió éves tengeri üledékeket, de15-20 millió éves vulkanitokat egyaránt.A legnagyobb megdöbbenést azonban az váltotta ki, hogy azonos korú és jellegű kőzetekben más-más fosszíliák találhatók, miszerint ezek egészen más körülmények közt keletkeztek. Ezt igazolták a peleomágneses vizsgálatok, azaz a kőzetekbe zárt mágneses irány azt mutatta, hogy ezek teljesen más helyen szilárdultak meg. Így, például a a Velencei-hegység gránitja kb. 300 millió évvel ezelőtt a déli szélesség 25. foka körül (ma a Zambézi vidéke), míg a Mecsektől keletre fekvő Mórágyi-rög hasonló korú gránitja viszont a déli szélesség 10 foka körül (ma a Kongó-medence déli része) szilárdult kőzetté, továbbá míg a Mecsek 130 millió éves üledékei az északi szélesség 38. foka táján (ma É-Szicília) , a Velencei-hegység 40 millió éves andezitje viszont délebbre, az északi szélesség 27. foka táján (ma É-Szahara) keletkeztek. A kőzetek elhelyezkedése ma, tehát fordított. Ami egykor délebbre alakult ki, ma az ország északi területein található, és fordítva. Tehát a Velencei-hegység délebbre alakult ki, mint a Mórágyi-rög, és a Dunántúli-középhegység mezozoós üledékei délebbre jöttek létre a Mecsek és a Villányi-hegység hasonló korú és jellegű üledékeivel. Az eltérő területeken keletkezett kőzetsávokat egy igen fontos nagyszerkezeti vonal választja ketté, ami a mai Zágráb-Kaposvár-Miskolc-Kassa vonalon fut. Az ettől délre lévő területek a Tethys-óceán északi partján, az Eurázsiai-lemez peremén, a vonaltól északra lévők pedig az óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakultak ki.

Ez a két terület csak az oligocénban, mintegy 25 millió éve csúszott egymás mellé, úgy, hogy az afrikai lemezperem ékszerűen nyomult be az Eurázsiai-lemezbe. A benyomulást az alábukáshoz kötődő andezites vulkanizmus kísérte a Börzsöny, Cserhát, Mátra és a Zempléni-hegység térségében. Mintegy 14 millió éve a Kárpát-medence belsejét elfoglaló tenger végleg lefűződött az Ős-Adriáról. Ez a beltenger, amit ma Pannon-tengernek hívunk a következő évmilliók során fokozatosan kiédesedett, beltóvá vált, helyenként mára 4 kilométer vastagságú üledéket hagyva maga után. Területének csökkenése folytatódott tovább, míg a pliocén végére a térképen látható méretűre zsugorodott, és jól látható, mennyire más mederben folytak az akkori folyók. A negyedidőszak elejére az Ős-Tisza már a mai Szegedet érintve futott, de még Debrecen határában, az Ős-Duna pedig a mai Bécs területén áthaladva folyt a mai Győrön át, és a Duna-kanyartól pedig több ágra szakadva folyt Szeged irányába, ott egyesülve az Ős-Tiszával.

2. A térkép segítségével fogalmazd meg, hogy mai városaink közül Budapest, Szolnok, Pécs, Győr, Szeged, Békéscsaba, Paks, ha a pliocén végén, úgy 2,5 millió éve már álltak volna, hogyan helyezkedtek volna el nagy folyóinkhoz képest!

3. Tanulmányozd a földrajzi atlasz földtani szelvényeit!

A képen látható Paksi Atomerőmű egy ideje nem tudja külföldön elhelyezni radioaktív hulladékát, így kénytelen hazánban megkeresni a tektonikai értelemben, kőzettanilag legstabilabb, legkevésbé aktív kőzettesteket, hogy oda sűllyeszthessék azokat. Így esett a választás a Mórágyi-rögön elhelyezkedő Bátaapáti térségére, bár egyelőre hivatalos engedélyt még nem kaptak az elhelyezésre, addig ideiglenes tárolókban várakozik a hulladék a hosszútávú megoldásra.
4. Keresd meg a térképen Mórágy és Bátaapáti községeket, és ha ide kattintasz bővebben is olvashatsz a témáról!

A Kárpát-medence legsúlyosabb földrengéseiről tájékozódhatsz ide kattintva.

Éghajlat

A napsugárzással beérkező energia területi eloszlása hazánkban. Vajon miért éppen ilyen forma rajzolódik ki a térképen, miért nem párhuzamosak a vonalak a szélességi körökkel?

A Kárpát-medence mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik és erős kontinentális hatás alatt áll. Különböző irányú és jellegű időjárási frontok találkozási helye. Az éves csapadék mértéke átlagosan 600 mm és 300-1200 mm/év szélső értékek között változik. A párolgás és a növények által a levegőbe juttatott víz összege (evapotranszspiráció) 500-600 mm/év, tehát gyakran eléri, vagy meghaladja a csapadék éves mennyiségét. Évente átlagosan 2000 órán keresztül süt a nap. Változatos éghajlatának egyik legfőbb oka a távoli területeken kialakuló légnyomás-képződmények hatása. Ilyen az Izland fölött kialakuló alacsony, és az Azori-szigetek fölött keletkező magas nyomású, egész évben ható központ, illetve a hatását télen kifejtő, Belső-Ázsia (Szibéria, Mongólia) fölött létrejövő magas, és a körülbelül Irán légterében alacsony nyomással kialakuló nyomásközpont.

Hőmérséklet: Átlagosan 10,5 Celsius fok hazánk éves átlaghőmérséklete, ez 2,5 fokkal magasabb az adott szélesség átlagos évi középhőmérsékleténél, ami a mintegy 1500 km távolságra az atlanti partokhoz érkező meleg tengeráramlatnak köszönhető. De fontos adat még, hogy nálunk lényegesen nagyobb az évszakos hőingás, mint az óceán partján, de országon belül is jelentős különbségeket figyelhetünk meg, így a leghidegebb és a legmelegebb hónap átlaghőmérséklete közt a Nyugat-Dunántúlon és hegységeinkben általában 20 fok körüli a különbség, míg a Hortobágyon csaknem 25 Celsius fok.

Szél: Általában a hegységkeret felől fújnak az uralkodó szelek, ami mintegy 2-4 m/s-mal lelassulva érkezik hozzánk. A Tiszától keletre északkeleti, míg attól nyugatra északnyugati az uralkodó szélirány. A hegységkeret lealacsonyodó részein, a szélkapukon keresztül erősebben törnek be a légáramlatok, amilyen például a Kárpátok és az Alpok közt elhelyezkedő Dévényi-kapu.

Csapadék:

A csapadékhiány hazánkban nem minden évben jelentkezik. Az ábra a nyári félév átlagos csapadékhozamát mutatja be.	Vannak évek, amelyekben az elöntési veszély és a vízhiány egyaránt előfordul. Az átlagosan tízévenként bekövetkező aszályosság mértékét mutatja az ábra. Ha az index meghaladja a 7-es értéket, abban az évben súlyos növényi károsodások várhatók.

		Ha érdekel, hogyan fog változni hazánk klímája a következő évtizedekben nézd meg ezt a cikket!
		Magyarország térképek
		Magyarország megyéi térkép és adatok
		Magyarország digitális autótérképe
		Magyarország repülőterei
		Magyarország légiútvonalai (EnRoute Chart)

evapotranszspiráció