Erdély

Erdélyt nyugaton az Erdélyi-perem-hegyvidék, északon, keleten és délen a Kárpátok határolják.

Tagolódása

1. Erdélyi-peremhegyvidék - a Magyar-Alföld és az Erdélyi-medence, a Maros, a Berettyó és a Szamos között elterülő hegyvonulat.

1.1. Bihar-hegység - (Székelykő 1849 m) a peremhegyvidék legmagasabb tagja, amely erősen karsztosodott mészkőhegység.

1.2. Gyalui-havasok - kristályos kőzetekből épül fel, melyek közüla gránit az uralkodó.

1.3. Erdélyi-érchegység - vulkanikus hegység, központi magvát hatalmas grántittömb alkotj. Nevéből adódóan ércekben rendkívül gazdag.

1.4. Torockói-hegység - a hegységet felépítő kőzetek igen változatosak, a kristályos kőzetek mellett jelentős mennyiségű mészkövet is találni.

2. Erdélyi-medence - süllyedése az Alföldnél jóval korábban, már a harmadidőszakban befejeződött, ezért folyói az Alföld felé futnak.

2.1. Máramaros; 2.2. Kalotaszeg; 2.3. Aranyosszék (Torda és környéke); 2.4. Mezőség (Kolozsvártól Szászrégenig); 2.5. Székelyföld; 2.6. Fogarasföld (Fogaras és környéke); 2.7. Szászok földje (Nagyszebentől Segesvárig); 2.8. Erdélyi Hegyalja (Gyulafehérvár és környéke).

Ásványkincsek - bányászat

Erdély ásványkincsekben leggazdagabb területe a peremhegyvidék, azon belül is az Erdéliy-érchegység. Legismertebb az arany és az ezüst, amelyeket 2000 éve bányásznak. Fontosabb aranytelepek: Aranyosbánya, Verespatak, Abrudbánya, Brád, Nagyság, Zalatna. A telérek aranytartalma általában 4-10 g tonnánként.

Nemesfémeken kívül az Erdélyi-peremhegyvidéken találni higany-, mangán-, molibdén és vasércet, továbbá bauxitot és barnakőszenet.

1. Nézzetek utána a tiszai cianidszennyezés történetének!

2. Nézzetek utána milyen módszerrel nyerik az aranyat Nagybánya környékén!

Ipar

Az Erdélyi-medence jelentős vegyipari körzet. A medence peremén bányászott kősóból a szervetlen vegyipar marónátront (nátrium-hidroxid), szódát (nátrium-karbonát) és sósavat állít elő. Az említett három vegyület tulajdonságait az alábbi táblázatban olvashatod:

név	tulajdonságai	élettani tulajdonságai	felhasználás
marónátron (NaOH)	fehér színű, erősen higroszkópos vegyület, vízben nagyon jól oldódik, az oldódása exoterm, vizes oldata erősen lúgos kémhatású	roncsolja a szerves anyagokat, erős méreg	textilipar, papír- és szappangyártás, timföld előállítása (alumíniumgyártás)
szóda (Na₂CO₃)	vízben jól oldódó, erősen lúgus kémhatású vegyület	kevésbé veszélyes az emberi szervezetre, mint a nátrium-hidroxid	szappan, mosószer, üveg gyártás, testilipar, vízlágyítás
sósav (HCl)	A hidrogén-klorid szintelen, szúrós szagú gáz, amely vízben jóloldódik. Vizes oldatát sósavnak nevezzük. A sósav erősen savas kémhatású, reakcióképes vegyület.	az emberi szervezetben is előfordul (gyomor), de bőrre kerülve marási sérülést okoz	fémek maratása, gyógyszerek, festékek, műanyagok gyártása, textilipar, háztartási tisztítószer

Az Erdélyi-medence enyhén gyűrt, üledékes kőzetboltozataiban nagy mennyiségű földgáz található, kitermelésében (25 Mrd m³) Romániát csak 2-3 európai ország előzi meg. Az erdélyi földgáz csaknem színtiszta metán (CH₄), vegyipari feldolgozása egyre nagyobb hangsúlyt kap (Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár).

Erdély délkeleti peremén, az egykori szász városok (Segesvár, Nagyszeben, Brassó) hagyományos textil-, bőr- és fafeldolgozó iparát ma már a sokoldalú gépgyártás megelőzi.

Mezőgazdaság

Idegenforgalom

Az Erdélyi-peremhegyvidék hegyei közül a Bihar-hegység a leglátogatottabb.

Készítsetek rövid idegenforgalmi bemutatót az alábbi városokról! A bemutató főbb szempontjai: várostörténet, lakosság, látnivalók. Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Segesvár, Torockó.