Kárpátalja és a Keleti-Kárpátok

Tagolódása

1. Keleti-Kárpátok - a Kárpátok legszabályosabb részének nevezik, mivel a négy kőzettömb négy domborzati vonulatot alkot. A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. A külső ív homokkőből épül fel, a belső vonulatok vulkáni eredetűek.

1.1. Máramarosi-havasok - Kárpátalja legnagyobb és egyben legmagasabb hegyvonulata, amely részben Románia területére is átnyúlik. Itt van Ukrajna legmagasabb csúcsa is, a Hoverla (2061 m). Ebben a hegységben ered a Tisza , és legbővízűbb mellékfolyója, a Nagyág is.

1.2. Radnai-havasok - (Nagy-Pietrosz 2303 m) Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége.

1.3. Kelemen-havasok - Románia legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a Kis-Pietrosz (2102 m) a legmagasabb. A hegységben több vulkáni kráter is található. Ezek közül legmagasabb, a meredek falakkal körülvett, körülbelül tíz kilométer átmérőjű Kelemen kráter.

1.4. Besztercei-havasok - (Kis Cibles 1864 m)

1.5. Görgényi-havasok - (Mező-havas 1776 m) fiatal andezites vulkáni terület, ahol még a harmad-, sőt a negyedkorban is aktív vulkánok működtek, öntötték a lávát és a mérhetetlen mennyiségű vulkanikus hamut.

1.6. Gyergyói-havasok - (Nagy-Hagymás 1793 m) kristályos vonulat, főgerince mintegy 50 km hosszú és 10-20 km széles.

1.7. Csíki-havasok - kristályos vonulat, a hegység nagy résza krétakori és paleogén flisüledékből áll, szerves részét képezve az ún. kárpáti homokkőnek. A Csíki-havasok nyugati lábainál elvétve az újkori vulkánosság (pliocén-pleisztocén) képződményei is megfigyelhetők.

1.8. Hargita - (Madarasi-Hargita 1800 m) fiatal andezites vulkáni terület, ahol még néhány százezer éve is működtek tűzhányók. A vulkáni tevékenységre kalderák, kráterek maradványai és bőven fakadó ásványvizes, ún. borvízforrások emlékeztetnek. A Hargita déli részén találjuk a Kárpátok legépebben megmaradt kitörési központját, a Nagy-Csomádot (1294 m). Kettős kráterében foglal helyet a Szent-Anna-tó és a Mohos-tó.

1.9. Háromszéki-havasok - (Lakóca 1777 m) flisvonulat, kavicsokból összecementált kemény kőzetekkel (konglomerátum).

1.10. Brassói-havasok - (592 m) az előzőhöz hasonlóan flis és homokkő vonulat.

2. Kárpátalja - Ukrajna délnyugati részén terül el, a jelenlegi Ukrajna egyik legérdekesebb vidékének számít.

Kárpátalja 13 járásból (Ungvári, Munkácsi, Beregszászi, Nagyszőlősi, Técsői, Volóci, Ökörmezői, Nagybereznai, Huszti, Szolyvai, Rahói, Ilosvai és Perecsenyi) 4 megyei jogú városból (Ungvár, Munkács, Huszt és Beregszász), 10 városból, 20 városi típusú településből és 609 egyéb településből áll. Területe: 12,8 ezer km², Ukrajna teljes területének valamivel több mint 2 százaléka. Lakossága a 2001-es népszámlálási adatok szerint 12840 ezer fő, a népsűrűség - 107 fő/km². A megye székhelye Ungvár. TÉRKÉP

Területén húzódnak az Ukrán Kárpátok déli lejtői és a lábuknál kezdődő alföld. Kárpátalja északkeleten a Lemberg (Lviv) és Ivano-Frankivszk megyével, délen Romániával (205,4 km) és Magyarországgal (130 km), nyugaton Szlovákiával (98,5 km) és Lengyelországgal (33,4 km) határos. A hegyvidék három vonulatból áll: az egykori határt és vízválasztót a Beszkidek és Gorgánok vonulata jelzi. Ezzel párhuzamosan húzódik egy tagoltabb hegylánc, amelyet a rá jellemző magashegyi rétek nevéről Polonina-hegységnek neveznek. A hegyvonulat harmadik - vulkanikus - része a Vihorlát-Gutini hegylánc (mai nevén Ungvár-Huszti hegyek). Kárpátalja délkeleti - Romániával határos részén találjuk a Máramarosi havasokat (újabbkori nevén: Hucul Alpok). Délnyugaton terül el - mai hivatalos nevén - a Kárpátaljai alföld, vagyis a Tiszahát.

Ásványkincsek - bányászat

A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet hagyott hátra (pl. Nagybánya).

1. Nézzetek után a nagybányai bányák törétnetének, környezetszennyezésének!

 

 

Ipar

A fafeldolgozáson kívül újabban a textil- és gépipar is meghonosodott.

Erdély ősi fazekasfalvai közül Korond a legismertebb. Korond a Hargita nyugati oldalán épült, 600 m magasságban. Gazdasági életét a havasi pásztorkodás,a fakitermelés és a szűk területre korlátozódó földművelés mellett elsősorban a fazekasipar határozta meg. A 19. század második felében a 180 korondi fazekasműhely évi átlagban 1,2-1,5 millió db főzőfazekat, tálat, tányért, korsót állított elő. A 19. századi Magyarországnak négy fazekas régiója alakult ki. 1. Felvidék (Dél-Gömör, Miskolc, Sárospatak), 2. Alföld (Hódmezővásárhely, Karcag, Mezőcsát, Mezőkövesd, Mezőtúr, Nádudvar, Tiszafüred), 3. Dunántúl (Bátaszék, Csákvár, Magyarszombatfa, Mórágy, Nagyvázsony, Siklós, Tata), 4. Erdély (Csíkmadaras, Dánfalva, Korond, Székelyudvarhely, Torda, Zilah).

A Sóvidék

“Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblén rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek a hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának”. Orbán Balázs

A Görgényi-havasok nyugati lábánál kezdődik a Sóvidék, amely legfőbb ásványkincséről a kősóról, illetve a felszínén felbukkanó sóhegyekről kapta nevét. Az itt összpontosuló sóbányászat kezdetben kűlszíni fejtéssel, majd mélyművelésű bányák megnyitásával termelte a mindennapi táplálkozásban nélkülözhetetlen konyhasót. A sóvidék mellett jelentősebb sóbányák voltak Désen és Tordán. Mai ismereteink szerint Erdély sókészlete kd. 4100 km³, a sóréteg vastagsága 100 és 3000 m között változik. A talajba szivárgó víz a kősót feloldja így hatalmas földalatti üregeket alakít ki (sóbarlangok), többségük nem bírja el a fölötte lévő talaj- és kőzetréteget és beszakad. Így alakulnak ki a szovátai sóstavak, évről évre újabbak és újabbak. A terület mam ár elsősorban idegenforgalmi látványosság - Medve-tó (sóstó), Parajd Sóbánya, Szováta sósfürdők. A területről részletesebben olvashatsz itt, térképet találsz itt. A parajdi (képen) sóbánya ma már csak idegenforgalmi látványosság.

 

Mezőgazdaság

Az Északi-Kárpátokhoz hasonlóan a Keleti-Kárpátok mezőgazdasága is elsősorban a fakitermelésre, a hegyi kaszálókra és a hegyi állattartásra korlátozódik. A legrégebbi (16.sz) tervszerű erdőgazdálkodás a Kelemen- és a Görgényi-havasok vidékén alakult ki. Az itt kitermelt fát a Felső-Maros völgyébe szállították, ahol a 16.század óta működnek fűrészmalmok. Az uralkodó fafajok és elterjedési határaik megegyeznek az Északi-Kárpátok fafajaival. Sajnálatos módon az elmúlt évszázadban az itteni erdőállomány jelentős részét kitermelték, egyes területeken a természetes erdőtakaró több mint 50 %-a eltűnt.

Az alacsonyabb régiókban elsősorban szarvasmarhák legeltetnek, míg feljebb juhokat, kisebb számban kecskéket. Az állatok tavasztól őszig a legelőkön vannak, tejüket itt dolgozzák fel, s többnyire csak hetente egyszer szállítják a sajtot, ordát és egyéb tejtermékeket az esztenákból a településekre.
A juhtenyésztést a XX. században ezen a területen is egyrészt a fajtaváltás, másrészt a mennyiség hanyatlása jellemezte. A fajták kiválasztásánál az elsődleges szempont a finomgyapjú volt, a juhok vágóállatként való tartása háttérbe szorult. A Kárpátok havasi legelőin is csökkent a juhállomány, de itt továbbra is a vándorpásztorkodás jelentette az egyik fő megélhetési formát.

 

A ősi magyar háziállatokról itt olvashatsz, a juhokról itt, a havasi pásztorkodásról itt.

 

Idegenforgalom

A Keleti-Kárpátok idegenforgalma hosszas múltra tekint vissza, ennek ellenére fejlettsége, színvonala messze elmarad az európai átlagtól. A turizmus, hegymászás mellett számtalan gyógyüdülőhely létesült, elsősorban a kedvező gyógyvizekre alapozva. A következőkben a teljesség igénye nélkül adunk betekintést az egyes területek idegenforgalmi látványosságaiba.

Kelemen-havasok

1381 m magason helyezkedik el az Istenszéke (balra). Az andezit bástyákkal körülvett havasi tisztáson távolról nézve igazi várszerű képződmény tárul elénk. A Jézer-tó (jobbra) egy vulkanikus közegben felgyűlt tó kis gáttal és lefolyóval a Büdös-patakba. A kis tó körül sűrű törpefenyővel, borókással és fekete áfonyával gazdag terület van. A Kelemen-havasok a kirándulók egyik kedvenc célpontja. A hegység délkeleti lábánál fekszik Maroshévíz, melyet nyáron gyógyfürdője, télen sípályái miatt nagyon sok turista keres fel.

 

 

 

Gyergyói-havasok

"A gyergyói székelynek szűkösen terem a földje, gyenge füvet hajt a legelője, számára a megélhetést többnyire az erdő biztosítja. Az erdőből arat a székely - mondották a hegyvidéki életet távolról szemlélők. Hajdanán, ha a szükség úgy kívánta, tutajjá ácsolva, a Maros fortélyát megzabolázva, messzi földre is elszállította fáját. A gyergyói tutaj, mint szállító alkalmatosság az erdélyi tutaj-kereskedés legnagyobb úszóépítményeként vonult be a szakirodalomba. A gyergyói fenyő, ahova csak eljutott, nagy keresletnek örvendett, mert a gyergyói havasok kietlen szikláin termett fenyő, a helyi szóhasználat szerint "inkább nyúlik, mint telik". Ez azt jelenti, hogy a meredek hegyoldalakról lefutó eső, a fenyő kövekbe kapaszkodó gyökereinek csak kevés vizet tud biztosítani. Ha ráadásul még tömött is az erdő, a fák csak a hegyükön tudnak ágakat ereszteni. Ez pedig hosszú, bogmentes deszka hasítását teszi lehetővé. A fa gyakorlati hasznosítása mindenkor a kivágásával kezdődött. A régi emberek tisztelték és becsülték környezetüket, és nagy alapossággal kémlelték ki az élővilág titkait. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy valaha a fa kivágása előtt a favágó letérdelt előtte, kérlelve a fa szellemét, hogy bocsássa meg tettét. S cselekedetének valamennyi mozzanatát, egy kioltott életnek kijáró tisztelet jellemezte. Nagyon jól ismerték azt is, hogy melyik a legmegfelelőbb időpont, amikor érdemes a fát kivágni. Azt tartották, hogy akkor kell kivágni, amikor a legkevesebb víz van benne, s ez újhold idején van. Az akkor vágott fa a lehető legalacsonyabb nedvesség tartalmú, a további szárítás könnyebb, s később nem "veteszkedik" (nem változtatja alakját) Hajdanán az újszülöttet is mindig megmutatták egy fiatal, életerős fenyőfának, és sorsközösségre bízták vele, mondván, hogy úgy gyarapodjon testileg-lelkileg, mint a fenyő, amelyet a gyermek sorsmutatójaként figyeltek és tiszteltek. Ugyanakkor a székely ember udvarára nem ültetett fenyőt, mert hite szerint, igazi hazájából kiszakítva, a fenyőnek kínos az élete."

Szintén kedvelt idegenforgalmi célpont. Maroshévíz mellett Borszéken is találhatunk fürdőt, gyógyító erejű forrásainak híre a XV. században már messze földön elterjedt. Borszék jól felszerelt fürdőiben orvosi felügyelet mellett kúrálják a betegeket, jó eredményeket érnek el a magas vérnyomás leküzdésében. Ivókúrával gyógyítják az emésztőszervi megbetegedéseket, máj- és epebetegeket, valamint a vese- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket. Szintén kiemelt idegenforgalmi települése Bélbor, ahol mintegy 20 ásványvízforrást tartanak számon.

 

 

 

 

 

A gyalogtúrázók kedvenc célpontja a 1608 m magas Egyes-kő (balra), ahol turistaház várja a betérőket, ágyon kívül azonban másra nem lehet számítani. Az autós turisták számára elsősorban a Gyilkos-tó (jobbra) és a Békás-szoros közkedvelt. A Gyilkos-tó 1837 nyarán keletkezett, amikor a Gyilkos-kő lejtőjén felhalmozódott törmelék anyag lecsúszott és eltorlaszolta a patak útját. A völgyben lévő fenyők vízalá kerültek, törzseik napjainkban is kiállnak a tó vizéből. A Békás-szoros a Békás patak völgyében található, a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A szurdok három részre tagolódik: Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A Gyergyói-havasokban az említetteken kívül számos barlang, zsomboly található és kiváló sziklamászó helyek. Ha itt járjunk ne felejtsük el meglátogatni Vasláb település közelében a Sugó-barlangot, valamint Marosfőn a Maros forrását.

 

 

 

 

 

 

 

2. Nézzetek utána milyen legendák születtek a Gyilkos-tó keletkezéséről!

3. Nézzetek utána mit bányásztak Balánbányán!

4. Készítsetek rövid bemutatót Gyergyószentmiklósról és Csíkszeredáról!

Hargita

"Ezen havas egészen székely s én mint olyan valódi székely góbé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes hazába mindenüvé látszó viharos tetejét meg ne másszam" Orbán Balázs: Székelyföld. A Hargita hegység a legnagyobb magyar részarányú romániai megye, Hargita megye területén helyezkedik el. Szinte nincs olyan települése, ahol ne találkoznánk a vendégszerető székelyekkel. A hegység idegenforgalmi központja a Madarasi Hargita (balra), ahol turistaházak várják a turistákat, valamint Hargitafürdő, ahol akár szállódában is pihenhetünk. Kiváló kirándulások mellett élvezhetjük a hegység borvizeit (Szeltreszfürdő), gyógyvizeit (Hargitafürdő, Büdösfürdő, Zsögödfürdő, Homoródfürdő). A hegység közelében fekszik Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely. A vállakozókedvűek itt jártukkor keressék fel a Vargyas-szorost!

 

 

 

 

Kárpátalja

 

 

Erdély hegyeiről turistatérképek itt és itt találhatók.

Képgyűjtemények:

 

Máramarosi-havasok 1., 2., 3.	Radnai-havasok 1., 2.	Kelemen-havasok 1.	Besztercei-havasok 1.
Görgényi-havasok 1., 2.,	Gyergyói-havasok 1., 2.,	Kárpátalja 1., 2.