Nyugat-Magyarország

Tagolódása:

1. Kisalföld - teljes területe 9000 km², a táj kevesebb, mint fele 4000 km² esik hazánk területére. Jellemző a jelentős óceáni hatás, erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékjárás, bővebb és egyenletesebb csapadékeloszlás. Hazánk legszelesebb tája. A Duna itt alakította ki Európa legnagyobb hordalékkúpját, a Szigetközt és a Csallóközt. A hordalékkúp kavicsanyaga gazdag ivóvízkészletet rejt.

1.1. Győri-medence - a Duna és a Rába, illetve mellékfolyóiknak egymásba olvadt hordalékkúpjára (Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz) és az általuk közrefogott Fertő-Hanság-süllyedékre osztható. Utóbbi medencében foglal helyet a Fertő-tó. A Győri-medence felszínét zömmel öntéstalaj fedi, a Hanság láptalajú, amely jelentős tőzegkészletet rejt.

1.2. Marcal-medence - a Kemeneshát és a Bakony közt húzódó vidék főleg szántóterület, magasabb részein barna erdőtalaj alakult ki, déli peremén pliocén kori bazaltkúpként magasodik a Somló (432 m), melynek meredek oldalaira szőlőskertek futnak.

1.3. Komárom-Esztergomi-síkság - a Dunát kísérő folyóterasz maradványokból alakult ki. Magasabban fekvő részein barna erdőtalaj uralkodik.

2. Alpokalja - a Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványa (Soproni- és Kőszegi-hegység), illetve az Alpokból érkező folyók által szétteregetett kavicstakaró (Vasi-Hegyhát, Kemeneshát) révén kapcsolódik Európa legmagasabb hegyvidékéhez.

2.1. Kőszegi-hegység (Írottkő 882 m) - az alpi takaró fiatalabb része, óidei kőzeteit középidei üledékek is takarják. Bő csapadékú hegység, bükk és fenyő erdőkkel.

2.2. Soproni-hegység (552 m) - szerkezetileg idősebb, óidei kőzetekből áll. A Kőszegi-hegységhez hasonló csapadékviszonyok és erdő borítja.

2.3. Vasi-Hegyhát - Alpokból szállított pleisztocén korú kavicsból álló terület.

2.4. Kemeneshát - Alpokból szállított pleisztocén korú kavicsból álló terület.

2.5. Zalai-dombság - szintén megfigyelhetők az Alpokból származó kavicsok. Túlnyomó részét azonban löszös-agyagos üledék tölti ki.

3. Dunántúli-dombvidék - területe kb. 15000 km², a Pannon-tenger visszahúzódása után már nem vett részt a további süllyedésben, sőt részben ki is emelkedett. Emiatt a süllyedő alföldi környezet felé lefutó folyók felszínüket fokozatosan felszabdalták. A dombvidék alapját tehát 500-2000 m vastag pannon üledék alkotja, amelyet negyedidőszaki, részben löszös lerakódások fednek.

3.1. Somogyi-dombság - két eltérő arculatú vidéket foglal magában. Északkeleten a lösszel borított Külső-Somogy jellegzetes dombsági táj, 300 méter fölé magasodó dombhátain néhol gyertyános tölgyek díszlenek, a terület nagyrészét azonban legelőként hasznosítják. A délnyugati Belső-Somogy mindössze 110-150 m magas, alföldi jellegű vidék.

3.2. Tolnai-dombság - egyik legváltozatosabb, legtagoltabb dombvidékünk. Egyes részeit (Tolnai-Hegyhát, Völgység, Szekszárdi-dombság) a fiatal pleisztocén mozgások feldarabolták. A dombságot sokfelé löszön kialakult, jó minőségű mezőségi talaj fedi.

3.3. Baranyai-dombság - részben lösszel fedett, alacsony térszínéből szigetszerűen magasodik ki két középidei rög, a Mecsek és a Villányi-hegység.

3.4. Mecsek (Zengő 680 m) - főtömege középidei üledék, de megtalálható óidei gránit és vörös homokkő. A hegység triász mészköve gazdag karsztos formákban. A hegység déli lejtője mediterrán jellegű éghajlatot élvez, ennek megfelelően jó pár mediterrán elterjedésű növény- és állatfajjal.

3.5. Villányi-hegység (442 m) - középidei mészkőből álló keskeny gerince az erdőirtások következtében többnyire kopáras. Lösszel fedett lejtőin termelik a híres vörösborokat. A hegység közelében húzódó törésvonal mentés tör fel a harkányi gyógyfürdőt tápláló 62 Celsius-fokos hévíz.

4. Dunántúli-középhegység - hazánk egyetlen olyan tájegysége, amely teljes egészében Magyarország területére esik. Kb. 200 km hosszú, túlnyomó része középidei üledékből áll. A hegység fontos éghajlatválasztó az óceánibb Kisalföld és a kontinentálisabb Alföld között. A bővebb csapadék ellenére sem találunk sűrű vízhálózatot, ennek oka a kőzettani felépítésben rejlik: a karsztos területeken felszín alatti vízhálózat alakult ki. A karsztvíz így rendkívül fontos szerepet játszik a terület vízellátásában. A mészkővidékeken kevéssé értékes vékony rendzinatalaj, a nem karsztos területeken barna erdőtalaj alakult ki.

4.1. Bakony - (Északi-Bakony, Kőris-hegy 709 m; Déli-Bakony, Kab-hegy 599 m) a Veszprém Devecser között húzódó árok két részre osztja: Északi- és Déli-Bakonyra.

4.2. Vértes - (Nagy-Csákány 487 m) elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.

4.3. Velencei-hegység - a variszkuszi-hegységképződés idejéből származó gránitból épül fel, így a Dunántúli-középhegység legidősebb tagja. A gránit mellett fiatalabb (eocén) andezitvulkánosság nyomai láthatók.

4.4. Dunazug-hegység - három részre tagolódik: Pilis, Gerecse, Budai-hegység.

1. Az alábbi link segítségével nézzetek utána a talaj kialakulásának, szintjeinek! LINK

2. Oldjátok meg az alábbi feladatokat!

Talajtani ismeretek A mellékelt ábrán a talaj szintezettségét láthatod. Jellemzed az egyes szinteket! Az alábbi link segítségével töltsd ki az alábbi táblázatot! http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/120.html Magyarország talajtípusai térkép itt.

Ásványkincsek - bányászat

A Déli-Bakony területén, valamint Tatabánya, Oroszlány, Dudar, Dorog, Ajka környékén található barnakőszén, azonban kitermelése a legtöbb helyen már nem gazdaságos. Bauxit, az alumínium érce több nyugat-magyarországi hegység területén is található közülük a legjelentősebb Halimba (Déli-Bakony), Fenyőfő (Északi-Bakony), Gánt (Vértes) azonban kitermelés már egyik bányában sincs. További említésre méltó érc a mangánérc (Úrkút - Déli-Bakony) és az uránérc (Mecsek). A Pécs közelében nagy mélységből bányászott uránércet helyben dúsítják, az így nyert urán-oxidot Oroszországban alakítják fűtőelemmé, amely aztán a Paksi Atomerőműbe kerül. Az építőipar számára bazaltot (Tapolcai-medence) és keménymészkövet (Sóskút) bányásznak a legjelentősebb mértékben.

		Ismételjétek át az alumíniumgyártásról tanultakat!
		Nézzétek meg a Termbúvárok Gánton készült fotóit!

Ipar

Az ipar a magyar nemzetgazdaságban az anyagi javak legnagyobb előállítója. Az ipar termeli a fűtéshez, a világításhot, a gazdaság működéséhez szükséges energiát, a gépeket, a közlekedési eszközöket, a számítógépeket, a ruházatot stb. A kitermelő ipar a természeti erőforrások kiaknázásával biztosítja a nyersanyagokat, az alapanyaggyártó ipar a további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket (acél, cement, vegyi anyagok stb.) állít elő, a feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépek, berendezések, fogyasztási cikkek gyártója.

3. A Földrajzi Atlasz segítségével nevezd meg az ipar ágazatait!

Sorold fel a nehézipar ágazatait!

Sorold fel a könnyűipar ágazatait!

Egészítsd ki a táblázatot!

4. A Földrajzi Atlasz segítségével térképezd fel nyugat-Magyarország jelentősebb ipari központjait. Nevezz meg néhány települést és rögzítsd milyen jelentősebb cégek üzemelnek ott!

Mezőgazdaság

A nyugat-magyarországi régió szántóterületeinek aránya átlagosan 40-50% közötti. Az ország többi területéhez hasonlóan a legjenetősebb a búza, kukorica és a cukorrépa termesztése. Az alábbi táblázat a jelentősebb növénytermesztési régiókat szemlélteti.

Hazánk legnagyobb szarvasmarha-tenyésztési körzetei a nyugati országrészben találhatók: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya és Tolna. A XIX. század közepéig külterjes legeltető vágómarhatenyésztés volt Magyarországon. Utána fokozatosan az igényesebb tej- és hústermelő pirostarka fajta elterjedésével, a legeltetés csökkenése mellett a szarvasmarha-tenyésztés istállózóvá vált. Ma a takarmányozáson és nem a legeltetésen van a hangsúly. A nagy vágóhidak és a húsfeldolgozó üzemek az állattenyésztés területi központjait követik: Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg, Pápa, Sopron, Győr.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom önkéntes utazást jelent, melynek célja a szebadidő eltöltése, üdülés, szórakozás, gyógykezelés, más tájak, más országok lakóinak, kulturális értékeinek, népszokásainak, étkezési szokásainak megismerése. Az életszínvonal, a szabadidő növekedése és a közlekedés fejlődése hozzájárult az idegenforgalom gyors növekedéséhez. A különböző kulturális rendezvények, kiállítások, fesztiválok, vallási és sportesemények az idegenforgalom mozgató tényezői közé tartoznak. Hazánk ugyan nem versenyezhet az európai nagy idegenforgalmi fogadó országokkal, de a jelenleginél is jobban kihasználható adottságai vannak. Míg a belfüldi idegenforgalom jelentősen növeli egy-egy térség bevételét, addig a nemzetközi idegenforgalom az országnak számottevő devizabevételt hoz, ami javítja az ország fizetési mérlegét. Az alábbi táblázat Nyugat-Magyarország idegenforgalmi körzeteit és értékeit szemlélteti.

5. Nézzetek utána milyen fesztiválok, kulturális rendezvények vannak évről évre Nyugat-Magyarországon!